Sokan akkor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, ha terhelik magukat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, legyintenek rá. Holott ezt a tünetet ki kell vizsgálni, és ahogyan dr. Vaskó Pétertől, a KardioKözpont szakorvosától tudható, nem feltétlenül csak nyugalmi EKG vizsgálattal. 

Nem feltétlenül bal oldalon jelentkezik a mellkasi fájdalom

mellkasi fájdalom kivizsgálásA mellkasi fájdalom az esetek nagyobb részében nem kifejezetten erős, szorító érzésként jelentkezik, inkább csak bizonytalanabb érzet mutatkozik a szegycsont környékén. Ez többnyire pihenés hatására, amikor a páciens abbahagyja az éppen végzett tevékenységét, megszűnik. Az ilyen fel-felbukkanó mellkasi fájdalom számos betegség tünete lehet, amilyen például a reflux, az asztma, a bordaporc gyulladás, vagy akár a szívinfarktus tüneteit sokszor „utánzó” pánikbetegség. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.
Nem kivizsgálási folyamatra, hanem mentőre van szükség, ha a mellkasi fájdalom nyugalomban sem szűnik meg, ha hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus, verejtékezés, vállakba, karokba, állkapocsba sugárzó fájdalom kíséri. Természetesen ekkor sem biztos, hogy szívinfarktus áll a háttérben, hiszen az említett pánikbetegség, a mellhártya- vagy tüdőgyulladás is okozhat ilyen panaszokat, de mindenképpen fontos a gyors ellátás. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem mindig kísérik az infarktust ilyen erős tünetek, hiszen azt ezt átélt idősebbek, nők és cukorbetegek néha ennél jóval enyhébb fájdalomról számolnak be.

Jelek, amelyek utalhatnak a mellkasi fájdalom eredetére

A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasz néhány dologban különbözhet a pánikbetegség hasonló típusú tüneteitől. (Ezek természetesen csak általános megfigyelések, az egyedi esetek különbözhetnek ettől.)

  • Jellemzően fizikai aktív során alakul ki, míg a pánikbetegség tünetei sokszor nyugalmi helyzetben jelentkeznek.
  • A mellkasi fájdalom, ami nem feltétlenül csak a bal oldalra korlátozódik, először bizonytalan érzésként bukkan fel, és egyre fokozódó, kifejezett fájdalmat okoz.
  • A fájdalom kisugárzik más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok.
  •  A szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető, míg a pánikbetegség többnyire éles, ijesztő fájdalmat produkál a mellkasban.

Nem feltétlenül elég csak a nyugalmi EKG

mellkasi fájdalom terheléses ekg- Mellkasi panasz esetén feltétlenül szükséges a kardiológiai kivizsgálás, amelynek első lépése a panaszok megismerése. Ez már sok mindenről árulkodhat, többek közt a gyógyszerszedésről is, ami igen fontos információ, már csak azért is, mert a például a bétablokkolók befolyásolhatják a nyugalmi, de főként a terheléses EKG eredményét - mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Ez utóbbi vizsgálat azért fontos, mert vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak fizikai terhelésre jelentkeznek. A terheléses EKG-val ugyanis azt tudjuk megfigyelni, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve milyen tünetekkel reagál a szívizom, ha nem kap elég oxigént. Ekkor jelentkezhet például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar. Ezen kívül az esetek egy részében szükséges még a teljes vérkép- és vizeletelemzés és a szívultrahang is. A cél, hogy beazonosítsuk a mellkasi fájdalom és a többi panasz okát, és ha szükséges, elkezdődhessen a célzott kezelés.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Hírek, amelyeket mindenképp olvasson el!
Bejelentkezés vizsgálatra:

 KardioKözpont 

+36 70 610 3847

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

T. Doktor úr/Nő! Fél éve állapítottak meg nálam vegetatív idegrendszeri problémát (szorongás, pánikbetegség) természetesen előtte minden kivizsgáláson átestem. Tüneteim erős szédülés ájulásérzés, tenziós fejfájás, izzadás, magas pulzus, ugráló vérnyomás, fülzúgás. A pulzusom nyugalomban 85-90 körül van, a vérnyomásom pedig 110-160 között ugrál a nap folyamán de előfordulnak ennél magasabb kiugrások is, de alapjában véve nyugalomban mérve ált. 120-130 között van. Viszont aggasztanak a kiugrások ill. hogy szinte öt percenként képes a vérnyomásom 20-30 értéket is ugrálni. Kardiológián vizsgáltak ősszel ahol 24 órás ABPM nem mutatott extra kiugrásokat, EKG, szívultrahang jó lett így nem kaptam gyógyszert. Szeretném megkérdezni hogy ez az ingadozó vérnyomás a betegségem miatt van vagy ez már lehet egy magas vérnyomás betegség előjele? Sajnos a családomban volt magas vérnyomás. 37 éves kissé túlsúlyos mozgásszegény életmódot élő nő vagyok.
Botha Krisztina

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Botha Krisztina!

A vérnyomás valóban sokszor és sokat változik, de az nem bizonyít magas -vérnyomás betegséget. Önnél a 24 órás ABPM is negatív volt. Az esetek nagy részében a probléma a nem megfelelő mérés és a készülék miatt van.
Üdvözlettel:

Vaskó Péter dr.

Páciensek mondták

Very friendly Informative helpfull

Dr Peter Vasko Were very friendly Informative helpfull and He solved all my problems which were followed me for 5-6 years Im very thank full for him i cannot do anything but to HIGHLY RECOMMEND HIM TO EVERYONE!

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2019.01.24
Utolsó módosítás: 2019.01.28