A szívritmuszavar „alattomos” formái gyakran tünetmentesen vannak jelen, de ha mégis szokatlan szívdobogásérzés jelentkezik, arra mindenképpen fel kell figyelni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta mindezek mellett a kamraremegés kritikus jelenségéről is beszélt.

Sok tünetre magunk is felfigyelhetünk

Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, esetleg kimaradást, vagy szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.
- Az esetek többségében a stressz, a túlzott kávé és energiaital fogyasztása, a túlterheltség is okozhat ilyen jellegű tüneteket, amelyek hátterét azonban mindenképpen tisztázni kell, hiszen bizonyos esetekben szervi okok okozzák a problémát – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.–  A kivizsgálás alapja a nyugalmi EKG, de szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra.

Mikor kell mentőt hívni?

szívritmuszavar erős szívdobogásA szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek.  Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is válhat veszélyessé, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. 
Melyek a kamraremegés tünetei?

  • Ájulás,
  • alig tapintható pulzus,
  • alig mérhető vérnyomás,
  • görcsroham.

A kamraremegést rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni! Az újraélesztéssel azonban nem szabad a kiérkezésig várni, azonnal el kell kezdeni. Ez 30 mellkas kompresszió, vagyis nyomás, 2 befúvásos lélegeztetés felváltva mindaddig, amíg el nem érhető a defibrillátor, illetve a szakszerű orvosi segítség megérkezéséig.

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavar „alattomosabb” formája

A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amelyek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. Ugyanis ha a vért a szív nem tudja teljes mértékben kipumpálni a pitvarból, akkor az ott maradva rögösödhet. Ha pedig ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, például az agyban. A folyamat végeredménye a stroke, bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak. 

Melyek a pitvarfibrilláció tünetei?

Előfordul, hogy a pitvarfibrilláció teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel. Ugyanakkor tudni kell, hogy az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat, amivel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz. - Ha kiderül, hogy valóban szívritmuszavarról van szó és megtaláljuk a probléma okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A célunk a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód együttes kialakítása – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 Cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

Bejelentkezés szívritmuszavar vizsgálatra:

KardioKözpont - természetesen biztonságban

+36 70 610 3847

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő! 47 éves vagyok. Egy évvel ezelőtt voltam kardiológiai vizsgálaton, mivel nem éreztem jól magam. (fulladás, melkasi fájdalom, kézzsibbadás). Akkor szívritmus zavat állapítottgak meg. Kaptam rá gyógyszert Betaloc Zoc-ot. Egy év múlva javasolt újabb kontrol. A kérdésem az lenne, hogy nem ártok e a sporttal, illetve. hogy mennyit szabad sportolnom. Általában 1-1,5órát sportolok, ha tehetem naponta. 0,5 óra szobabicikli, és 0,5 óra futópad, utánna erősítések. A probléma az , hogy a futópadon a pulzusom, hogyha 6-8 km/óra sebességgel futok, akkor 140 körül van. (1 percig tudok csak huzamossan futni, utánna sétára váltok, majd újra futás) Ez nem ártalmas? Úgy érzem ,hogy a megterhelés után kb 1 óra után rosszabb a közérzetem. (enyhe fulladás, erős szívverés érzés. ) Még az lenne a kérdésem ,hogy a szauna nem árt-e? Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Mike Gabriella
Mike Gabriella

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Mike Gabriella!

Nem tudom milyen ritmuszavara van. A sportot inkább sétaként kezelném kb. 4-5 km/ óra sebességgel, az erősítést hetente 1-2 alkalommal végezném alacsony súlyokkal 8-10 ismétléssel a nagy izomcsoportoknál (törzs kar, váll, láb, csípő ). A kontroll vizsgálatnál kérje kezelőorvosa véleményét!

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Kiemelkedő szakmai tudás

Dr. Sztancsik Ilonánál jártam, aki egy nagyon kedves, alapos és nagy szaktudású Doktornő. Mindent részletesen elmagyarázott, rám szánta az időt. Örülök, hogy jó kezekbe kerültem!

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2025.04.15 16:08