Szerző: KardioKözpont

A középkorú és idősebb férfiaknál és nőknél egyaránt a szív-érrendszeri betegségek szerte a világon vezető szerepet játszanak a halálozásban. Ezek egyik fajtája, az ischaemiás szívbetegség (ISZB) több formában is tünetet okozhat: a betegség első tünete éppúgy lehet típusos vagy atípusos mellkasi fájdalom, mint életveszélyt jelentő akut ischaemiás szindróma vagy éppen hirtelen halál. A lefolyás során a terápia függvényében váltakozhatnak a tünetes és tünetmentes periódusok, stabil és instabil állapotok, ezért kiemelten fontos a pontja az életmódváltás a hosszútávú gondolzásban.

Mi valójában az ischaemiás szívbetegség?

Az ischaemiás szívbetegség rehabilitációjának területei

A rehabilitáció stádiumai

Helyes táplálkozás

Rendszeres mozgás

A szívbetegek rehabilitációjának előnyei

Mi valójában az ischaemiás szívbetegség?

Az ischaemiás szívbetegség a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegség, mely hosszú távon a koszorúerek megbetegedését okozza (érelmeszesedéshez vezet). A működő szívizom oxigénhiányban szenved, ami idővel teljesítménycsökkenéséhez, majd egyes szívizomsejtek elhalásához vezet. Az ischaemiás szívbetegség akut formája lehet a szívinfarktus, míg krónikus megnyilvánulásai közé sorolható az infarktust követő állapotok, mint az angina pectoris, ingerátadási és szívritmuszavarok. Az ischaemiás szívbetegség esetén a gyógykezelés alapja mindenkor a szívizom vérellátásának növelése és a megfelelő oxigénbevitel. 

Az ischaemiás szívbetegség hosszútávú gondozásának területei

  • Táplálkozásterápia, KardioközpontTáplálkozásterápia

A szív-és érrendszeri megbetegedések tekintetében a komplett, szakember által összeállított étrendek követése hoznak pozitív eredményeket.

  • Mozgásterápia

A kardiológiai megbetegedések kockázata jelentősen lecsökkenthető a rendszeres testmozgás által, azon belül is elsősorban a kardiovaszkuláris fittség fejlesztésével.

  • Dohányzásról leszokás

A dohányzás a szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora. A cigarettafüsttel rengeteg méreg kerül a szervezetbe, amik a szervezetet erősen károsítják: megemeli a vérnyomást, növeli a koleszterin kedvezőtlen hatásaiért felelős altípusának szintjét és arányát a vérben, rontja a vérkeringést, hatására hosszú távon érszűkület alakulhat ki, az erekben vérrögök keletkezhetnek, és elzáródások jöhetnek létre, amelyek szívinfarktushoz, agyvérzéshez, stroke-hoz vezethetnek. Azonban a dohányzásról leszokás minden életkorban jó hatással van a szervezetre, és nagy mértékben segíti az ischaemiás szívbetegség gyógyulását.

  • Stresszkezelés

Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mivel tartós fennállása a szervezetet folytonos készenlétben tartja. Idővel állandósulnak az emiatt a szívben létrejövő fiziológiai változások, ami krónikus betegségekhez is vezethet. Emiatt az ischaemiás szívbetegeknek különösen foglalkozniuk kell mentális egészségükkel, megtalálni a mindennapi stresszt levezető tevékenységeket, akár szakember (mentálhigiénés szakember, coach, pszichológus) segítségével. 

A rehabilitáció stádiumai

I. fázis

Ez a betegség akut szaka, amire jellemzően speciális kardiológiai vagy szívsebészeti kórházban, osztályon kerül sor, sokszor fekvőbetegként. Ilyenkor az elsődleges cél megelőzni a hosszú ágynyugalom káros hatásait és megtanítani a beteget az életmódváltás alapjaira.

II. fázis

Az ischaemiás szívbetegség akut lefolyása utáni szakasz, az intézeti rehabilitáció kezdete. Ekkor legfontosabb a páciens felkészítése, életvezetésének előkészítése szaktanácsadással (mint például táplálkozási, mozgásos, stresskezelési tanácsadás). Állapotának állandó ellenőrzése mellett az aktív mozgásterápia elkezdése gyógytornász segítségével naponta 1-2 alkalommal 15-20 percig, állapotnak megfelelő mozgások tanítása, begyakorlása.

III. fázis

Ekkor a betegek már kikerülnek a kórházból, és maguknak kell folytatni hosszútávú gondozásukat, ami így kulcsfontosságú betegségük gyógyulása és életminőségük javítása szempontjából.

Helyes táplálkozás

Mindenképp folytatni kell a szívbetegségnek, és az (esetleges) többi betegségnek megfelelő táplálkozási szabályok követését. A szív-és érrendszeri megbetegedések esetén a mediterrán diéta alkalmazása, illetve a hazánkban elterjedt kardioprotektív étrend követése javasolt megelőzés és kezelés esetében is. A mediterrán diéta alapja az olívaolaj, gabonák, zöldségekés gyümölcsök, halak rendszeres fogyasztása,  a tejtermékek, húsok mérséklése. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás!

Kardioprotektív étrend az egyénre szabott dietoterápia mellett nagy hangsúlyt fektet a zsírbevitel mennyiségén túl azok minőségére is. A telített zsírsavak csökkentését, míg az egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag élelmiszerek (olívaolaj, repceolaj, mandulaolaj, avokádó) fogyasztásának növelését és a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag tengeri halak (lazac, makréla, hering, tonhal) rendszeres fogyasztását javasolja.

Amennyiben a beteg nem kapta meg a kellő tájékoztatást, vagy nem biztos benne, javasolt dietetikus szakember felkeresése, mivel a szívbetegségek esetében is jelentősen hozzájárul a gyógyuláshoz a helyes táplálkozás!

Rendszeres mozgás

Tévhit, hogy a szívbetegeknek nem ajánlott a testedzés, hiszen a legtöbbeknek (vannak kizárásos vagy limitáló kritériumok, állapotok, ennek meghatározása szakorvos feladata) fontos része kell, hogy legyen a mozgásterápia.

Első lépés orvos vagy mozgásterapeuta szakember segítségével a fittségi állapot felmérése, ami történhet még az intézeti rehabilitáció keretei között. Ennek eredményei, az aktuális fittség figyelembevételével kell meghatározni a mozgásterápiát, aminek részei:

Kardiomozgás:

Mozgásterápia, Kardioközpont

  • Közepes intenzitásban (már izzasztó, „lihegtető” mozgás a maximális pulzus 60-85%-val)
  • Kezdetben könnyű edzésekkel kezdeni, és lassan, fokozatosan emelni a nehézségét, időtartamát
  • Minden esetben fontos a folyamatos pulzusmérés!
  • Hetente minimum 150 perc, lehetőleg 4-5 napra elosztva
  • Egy alkalom legyen minimum 30 perc, ha ez még megerőltető 3x10 perc

Erősítő edzés:

  • Hetente 2x30 perc időtartamban
  • Nagy izomcsoportokat megmozgató, egyszerű gyakorlatok
  • Lehet súlyzós edzés, saját testsúlyos, gumiszalagos stb.
  • A nagyobb ismétlésszámot kell megcélozni, kezdetben 3x10-15 db gyakorlatonként
  • Fontos a nagy súlyok, erőfeszítések kerülése: a gyakorlatok közben tilos visszatartani a levegőt („préselni”), mert az túlságosan nagy terhet ró a szívre, emeli a vérnyomást

A mozgásterápia minden esetben hatékonyabb mozgásterapeuta segítségével! Motiváló lehet csoportos órákra járni, akár sorstársakkal.

A szívbetegek hosszútávú gondozásának előnyei

Akár már néhány hónap után is érezhető az életmódváltás hatása, de fontos hosszútávra beépíteni a fenti változtatásokat a mindennapokba. Segítségével:

  • Megerősödik a szív, csökken a további szív-érrendszeri események bekövetkezésének esélye
  • Csökken a testsúly
  • Csökken a vérnyomás, koleszterin értéke
  • Javul a fittség
  • Könnyebb lesz elvégezni a mindennapi teendőket
  • Javul a közérzet

Az életmód orvoslással - egy szakértői teammel a háttérben - gyorsabb, tartósabb, biztonságosabb és akár az egész életet befolyásoló eredményt lehet elérni az ischaemiás szívbetegség hosszútávú gondozásában is!

Kapcsolódó cikkünk

Miért alacsony a pulzusa? - Kardioközpont

Miért alacsony a pulzusa? - Kardioközpont

Az alacsony pulzus többnyire nem jár feltűnő tünetekkel, de a fejfájás, szédülés, gyengeség utalhat erre a problémára. Ha pedig többször is alacsony pulzust mérünk, dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint feltétlenül indokolt a kivizsgálás.

Létrehozás ideje: 2017.08.01
Utolsó módosítás: 2023.03.29