Honnan tudhatom, hogy a szívem miatt nem bírom a terhelést?

A csökkent terhelhetőség lehetséges okai

Természetes, ha bizonyos intenzívebb mozgásformák hatására érezzük a terhelést, azonban, ha a fizikai aktivitás kapcsán a szokottnál alacsonyabb terhelhetőséget tapasztalunk, azt mindenképpen komolyan kell venni. Különösen erős figyelmeztetés, ha már olyan hétköznapi mozgások is nagyon erősen kifárasztanak, mint a lépcsőzés vagy egy rövid futás a buszhoz.
Mielőtt arra gondolnánk, hogy ennek biztosan valamilyen szívbetegség az oka, ajánlatos felkeresni az orvost, aki egészen más irányokban is vizsgálódhat. Meg kell ugyanis bizonyosodni, hogy nem tüdőbetegség, a szervezet energiaháztartását befolyásoló anyagcsere- és hormonális probléma, vérszegénység, valamilyen mozgásszervi betegség befolyásolja-e negatívan a fizikai terhelhetőséget. Annak is érdemes utánajárni, hogy minden tápanyaghoz hozzájut-e a szervezet, amire szüksége van, elég aktív-e az életmód ahhoz, hogy bírjuk a terhelést vagy akár nincs-e olyan alvászavar a háttérben, ami nappali tünetként okozza a terhelhetőség visszaesését.
Mindezek mellett a tünetek, a kikérdezés és az anamnézis alapján gondolni lehet azokra a szívbetegségekre is, amelyeknek éppen a csökkent terhelhetőség az egyik jellemző tünete.

Milyen szívbetegségek tünete lehet a terhelhetőség csökkenése?

Szívelégtelenség

A szívelégtelenség kezdeti stádiumában már fel lehet figyelni a csökkenő terhelhetőségre, esetleg a kimerültségre, a köhögésre. Ezek azonban számos más betegség tünetei is lehetnek, ezért fontos a differenciál diagnosztika. Előrehaladottabb betegségnél már speciálisabb panaszok is jelentkeznek, mint a boka környéki ödéma, a légszomj, ami eleinte főként fizikai aktivitás közben jelentkezhet, de később akár alvás közben is, az erős, gyors szívdobogás, esetleg az étvágytalanság, hányás.

Szívbillentyű probléma

A szívbillentyűk feladata, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a szív kamráiból a pitvarok felé, és a nagyartériákból a kamrák felé. Vagyis tulajdonképpen szelepként működnek, és a „hibáik” is ebből a szelep funkcióból adódhatnak: vagy nem zárnak rendesen, ami miatt a vér visszaáramlik, vagy valami miatt túl szűkek, így csak nehezen tud átpumpálódni rajtuk keresztül a vér. Mindkét esetnek az a következménye, hogy a szívre a normálisnál nagyobb munkateher hárul, ami idővel akár szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet.
A szívbillentyű probléma gyakran évtizedekig nem okoz panaszt, ha mégis, az sokszor nem feltűnő, mint például a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság. A sokáig fennálló tünetmentesség után eleinte még csak jelentős fizikai terhelés kapcsán jelentkeznek tünetek, később ezek már könnyű fizikai terhelés során is érzékelhetőek, súlyos esetben pedig már nyugalmi állapotban is jelen van a kimerültség, nehézlégzés, a mellkasi panaszok.

Kardiomiopátia

A kardiomiopátia a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amelyek hátterében a szívizom károsodása áll. A kardiomiopátia kezdetben tünetmentes, az állapot romlásával azonban megjelenhetnek a panaszok, amelyek kezeletlenül fokozódhatnak is. Ilyen lehet a mellkasi fájdalom, különösen fizikai megterhelés vagy nagyobb étkezés után, nehézlégzés fizikai aktivitás hatására, ödéma megjelenése a bokán, lábfejen, lábakon, hason és a nyak vénáinál, zavarodottság, szédülés, erős vagy szabálytalan szívverés.

Koszorúér-betegség

Koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük, ugyanis amikor nem jut elég oxigénben dús vér a szívbe, a szerv nem tudja megfelelő hatékonysággal végezni a munkáját. Ha a koszorúér elkezd meszesedni, az végső soron a plakkok kialakulását készítheti elő. A plakkok zsírból és koleszterinből (kis részben kalciumból) állnak össze, melyek hosszú évek, sőt gyakran évtizedek alatt halmozódnak fel, és akadályozzák a véráramlást, súlyosabb esetekben teljesen el is zárhatják a vér útját, az ismert következményekkel. A koszorúér elmeszesedés, a koszorúér-betegség sokáig tünetmentes lehet, ezért sokszor csak a súlyos szövődmények hívják fel a figyelmet a jelenlétére, mint a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a szívritmuszavar.

Milyen vizsgálatok szükségesek?

- Ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy a csökkent terhelhetőség szívprobléma okozza, alapvető a fizikális vizsgálat. Ezután következhet a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG és esetleg a szívultrahang, valamint a 7 napos Holter EKG. A terhelés vizsgálatában természetesen nagyon fontosak lehetnek a terheléses vizsgálatok, vagyis a terheléses EKG és a terheléses szív ultrahang, és az is előfordulhat, hogy további, speciálisabb vizsgálatokra is szükség lehet, mint például szívkatéterezés – ismerteti dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont – Prima Medica belgyógyásza, kardiológus. – Nagyon sokféle vizsgálat áll tehát rendelkezésünkre ahhoz, hogy kizárjuk vagy megerősítsük a csökkent terhelhetőség kardiológiai okát, és ha szükséges, minél előbb megkezdhessük annak kezelését.

Tudástár:

https://www.jacc.org/doi/10.1016/j.jacc.2019.01.072

https://www.ahajournals.org/doi/10.1161/01.cir.0000055013.92097.40

Forrás: Kardioközpont - Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)