A szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságának csökkentésében az egészséges, szívbarát táplálkozás rendkívül nagy szerepet játszik. Az életmód helyes irányba történő megváltoztatásával és a megfelelő, személyre szabott táplálkozásterápia gyakorlásával sokat tehetünk a szív-és érrendszeri betegségek megelőzését és kezelését tekintve. A szívvédő táplálkozás megvalósításával ugyanis nagymértékben csökkenhet az emelkedett koleszterinszint, ezáltal mérsékelődik a koleszterin erek falában történő lerakódása, amivel lassítható az érelmeszesedés folyamata, helyreállítható az ártó és a védő lipoproteinek (LDL- és HDL-koleszterin) eltolódott aránya, illetve csökkenthető az emelkedett trigliceridszint is. Mindezek mellett a helyes táplálkozás segít a magas vérnyomás megelőzésében, illetve csökkenti a már kialakult magas vérnyomás mértékét.
A szív- és érrendszeri betegségek hazánkban vezető halálokok közé tartoznak. A kialakulásukban számos tényező játszik fontos szerepet. Rizikófaktoraik között van jónéhány befolyásolható, ami a helytelen életmód folytatásához kapcsolódik leginkább. Az életmód nem megfelelő folytatásával összefüggő tényezők például a rendszeres dohányzás, a krónikus stressz, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy az elhízás előfordulása, illetve a nem megfelelő táplálkozás. Vannak olyan betegségek, amelyeknek hatása mindössze csökkenthető vagy esetleg kezelhető, mint például a magas vérnyomás vagy a 2-es típusú cukorbetegség. Természetesen van olyan tényező, ami az életmód megváltoztatásával nem befolyásolható, mint például az életkor, a nem, az etnikai hovatartozás, illetve az örökletes tényezők.Jelentkezzen be dietetikusainkhoz!
A tálálkozásterápia jelentősége
Egy már kialakult kardiovaszkuláris (szív-és érrendszeri) betegség esetén alkalmazott komplex (több összetevős) kezelésben a szakorvos által meghatározott gyógyszerek, a mozgás- és akár a pszichoterápia mellett fontos szerepet játszik a szívvédő táplálkozás is táplálkozásterápia formájában, ami segítséget nyújt az életmód megfelelő átalakításában. A dietetikus által megtervezett, megvalósított és rendszeresen monitorozott táplálkozásterápia (szívbarát étrend) a kardiovaszkuláris betegségek (pl. magas koleszterinszint, magas vérnyomás, stb.) prevenciójának (megelőzésének) minden szintjén, valamint az életmódterápia részeként is alapvető fontosságú.
A megfelelő szívbarát étrend számos különböző mechanizmussal csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát: a testtömeg-, a vérnyomás csökkenés, valamint a vércukor és vérzsírok kedvező irányba történő eltolódása kedvezően befolyásolja egészséges életmód kialakulását. Ezáltal a táplálkozásterápia is nagymértékben hozzájárul a kardiológiai (szív- és érrendszeri) rehabilitáció sikerességéhez.
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére alkalmazott kardioprotektív (szívvédő) étrend a táplálkozásterápia részeként elsősorban a táplálkozás megváltoztatásával befolyásolható rizikófaktorok kiküszöbölésére és enyhítésére szolgál. Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Étrendi alapelvek
1. A táplálkozásterápia egyik fontos szempontja a telített zsírsavak bevitelének mérsékelése emelkedett vagy magas koleszterinszint esetén. A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok azok a zsiradékok, amelyek szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. A telített zsírsavakban gazdag zsiradékoknak a koleszterinszint-növelő hatása mintegy kétszerese az étrend zsiradékaiból bevitt koleszterinének. A telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben, a zsiradékokban (pl. sertészsír, libazsír), a zsírosabb húsrészekben, a zsíros felvágottakban, a kolbász-, szalámi- és szalonnafélékben, a belsőségekben, valamint a zsíros tejtermékekben (p. tejföl, tejszín, sajtok) lelhetők fel, látható vagy rejtett zsiradék formájában, illetve az előbbiek felhasználásával készült ételekben. Lényeges azonban, hogy a táplálkozásterápia részeként fogyasztott tej és a tejtermékek esetében a csökkentett zsírtartalmúakat részesítsük előnyben, ne hagyjuk el az étrendből, mivel értékes fehérje- és kalciumforrásoknak számítanak. Fontos megemlíteni azt is, hogy nem csak az állati eredetű telített zsírsavakban gazdag zsiradékok rendszeres fogyasztása játszik szerepet a magas koleszterinszint kialakulásában, hanem a növényi eredetű zsiradékok közül a kókuszzsír, valamint a pálmazsír is, ugyanis ezekben a zsiradékokban is nagy mennyiségben fordulnak elő telített zsírsavak, valamint a transz szírsavak. Ezek a zsiradékok elsősorban az édesipari termékekben, péksüteményekben, feldolgozott ételekben, készételekben, levesporokban, szószokban fordulnak elő nagy mennyiségben, így fontos, hogy ezek az élelmiszerek minél kisebb arányban forduljanak elő az étrend, így a táplálkozásterápia részeként.
2. A szívvédő táplálkozásterápia fontos elemei a telítetlen (egyszeresen és többszörösen telítetlen) zsírsavak, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a telítetlen zsírsavakban gazdag étrend megvalósítására. Ezek a növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő (napraforgó-, repce-, olívaolaj, kukoricacsíraolaj, dióolaj, tökmagolaj, lenmagolaj, egyéb magolajok, stb.), illetve a tengeri halakban (magas omega-3 zsírsavtartalmú pl. a makréla, a lazac, a hering, stb.), olajos magvakban (pl. dió, lenmag, stb.), de az avokádóban is megtalálhatók. A telítetlen zsiradékokban gazdag szívbarát étrend segít helyreállítani a "jó" koleszterin (HDL-koleszterin) arányát a "rossz" koleszterinéhez (LDL-koleszterin) képest, ami bizonyítottan szívvédő hatású a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.
3. A szívbarát táplálkozásterápia a telítetlen zsírsavak étrendi bevitelének növelésén túl az étrend rosttartalmának növelését is ajánlja, ugyanis a rostok kedvező hatást gyakorolnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését és kezelését tekintve. Leginkább a zöldségekben és a gyümölcsökben fellelhető, ún. vízben oldódó élelmi rostok fogyasztása van elsősorban előnyös hatással a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságának csökkentésére. A vízben oldódó élelmi rostok (mint pl. a ß-glükán a zabpehelyben) előnyösen befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét, fokozott bevitelük pedig javítja a vér lipidparamétereit (pl. koleszterinszint, trigliceridszint) is. Az étrend vízben nem oldódó élelmi rosttartalma, amely a teljes kiőrlésű pékárukban vagy a barna köretekben (pl. barna rizs, hajdina, quinoa, bulgur, köles, stb.), valamint a zöldségeknek és gyümölcsöknek a héjrészében és a magházában fordul elő, lassítja a gyomor ürülését, egyenletesebbé teszi a tápanyagok bélrendszerből történő felszívódását és kedvező mechanikai hatást fejt ki a bélfalra. A vízben oldódó rostok bevitelével növekszik a szívbarát étrend részeként elfogyasztott ételnek a térfogata, növekszik a jóllakottság érzése és hosszabb távon csökken az éhségérzet, ezáltal megelőzhető és kezelhető a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő túlsúly vagy elhízás előfordulási gyakorisága. A rostbevitelre vonatkozó ajánlások szerint a szívbarát, szívvédő (kardiprotektív) táplálkozás esetén naponta legalább 30–45 g rost (vízben oldódó és vízben nem oldódó) elfogyasztása javasolt.
4. A túlzott konyhasóbevitel a szív- és érrendszeri betegségek, elsősorban a magas vérnyomás bizonyítékokkal alátámasztott kockázati tényezője. A konyhasó fő összetevőjeként előforduló nátrium vizet köt meg, ami megnöveli a keringő vértérfogat mennyiségét, így hozzájárul a magas vérnyomás tartós fennmaradásához. Azonban a sóbevitel nagyobb része, mintegy 75%-a, a feldolgozott élelmiszerekből (félkész ételek, húskészítmények, felvágottak, egyes sajtok, konzervek, szószok, savanyúságok, stb.) származik, és jelentős javulást érhetünk el akár néhány élelmiszer elhagyásával, vagy azoknak a helyettesítésével. Fontos, hogy mindig ellenőrizzük a termékek csomagolását és az alacsony sótartalmú terméket válasszuk! Jó megoldást jelenthet a konyhasó ételkészítés során történő minimalizálása és az intenzívebb fűszerezés előtérbe helyezése (pl. zöldfűszerekkel, fokhagymával, fahéjjal, mustárral, zöldségekkel, gyümölcsökkel).
5. A szívvédő táplálkozásterápia esetében figyeljünk oda az alkoholos italok fogyasztásának korlátozására is, és lehetőleg kerüljük a magas cukortartalmú és az alkoholos üdítőitalok fogyasztását. A szív- és érrendszeri betegségek szempontjából a naponta megengedhető mennyiség nőknek naponta legfeljebb 1 egység alkoholos ital (pl. 1 dl száraz vörösbor, fehérbor, egy pohár fröccs, sör) elfogyasztása, férfiaknak legfeljebb naponta 2 egység alkoholos ital elfogyasztása. Egy egység alkoholos ital kb. 10 g alkoholnak felel meg. A már kialakult szívbetegségnél a szívvédő étrend részekén próbáljuk meg az alkoholbevitelt a lehető legalacsonyabb mértékig csökkenteni.
6. A szívbarát táplálkozás egyik alapja a zsírszegény ételkészítési technológiák alkalmazása, amely szintén a táplálkozásterápia egy lényeges eleme. A zsírszegény és szívbarát konyhatechnikai eljárások közé sorolhatjuk a gőzben főzést, a párolást, a teflonserpenyőben, a kerámiaserpenyőben, a jénai tálban vagy a fedett római tálban történő ételkészítést. Kerüljük a bő zsiradékban történő sütést és a rántott húst, a rántott zöldségeket, a sült burgonyát, stb. sütőpapírral bélelt tepsire helyezve, pár csepp olajjal sütőben vagy air fryer-ben süssük meg. Ezen kívül a szívbarát étrend folytatásakor mellőzzük a rántással történő sűrítést, helyette kedvezőbb a kevés liszttel, sovány tejtermékkel készített habarás alkalmazása vagy a főzelékek, a levesek és a mártások saját anyagukkal történő sűrítése.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a táplálkozásterápia által javasolt szívbarát étrend is akkor a leghatékonyabb, ha személyre szabott étrendet, étkezési tanácsokat kapunk. A személyre szabott táplálkozásterápia figyelembe veszi az étkezési szokásokon túl az egyéb egyéni jellemzőket, mint például az egyes szív- és érrendszeri betegségek, illetve az egyéb társbetegségek, az élelmiszer allergiák, intoleranciák, a családban kialakult betegségek, az életkor, a nem, a fizikai aktivitás mértéke, a munka jellege, a napirend, a pénzügyi helyzet, az íz preferenciák, a folyadékbevitel, az egyes élelmiszercsoportok/típusok fogyasztási gyakorisága vagy az élelmiszer vásárlási szokások, stb. A személyre szabott szívbarát étrend nem csak az egyes szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében játszik nagy szerepet, hanem az előforduló társbetegségek megelőzésében és kezelésében is számottevő jelentőségű. A táplálkozásterápia segítségével helyes táplálkozási szokások alakíthatók ki, ami hozzájárul az egészséges életmód kialakításához.
Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.Kapcsolódó cikkünk
Szívpanaszok a fogyókúra miatt?
