Amikor a szív „munkabírása” hosszabb ideig csökken, akár életveszélyes szituáció is keletkezhet. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok enyhébb és súlyos, azonnali ellátást igénylő formáira hívta fel a figyelmet.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek.  Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is veszélyes lehet, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. 
Melyek a kamraremegés tünetei?
- Ájulás,
- alig tapintható pulzus, alig mérhető vérnyomás,
- görcsroham.
A kamraremegést rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni! Az újraélesztéssel azonban nem szabad a kiérkezésig várni, azonnal el kell kezdeni. Ez 30 mellkas kompresszió, vagyis nyomás, 2 befúvásos lélegeztetés felváltva mindaddig, amíg el nem érhető a defibrillátor, illetve a szakszerű orvosi segítség megérkezéséig.

A pitvarfibrilláció alattomosabb lehet

A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amelyek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. Ugyanis ha a vért a szív nem tudja teljes mértékben kipumpálni a a pitvarból, akkor az ott maradva rögösödhet. Ha pedig ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, pl. például az agyban. A folyamat végeredménye a stroke, bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak. 
szívritmuszavar mellkasi fájdalomMelyek a pitvarfibrilláció tünetei?
- Szabálytalan és gyors szívdobogásérzet,
- fáradtság,
- légszomj,
- szédülés,
- mellkasi fájdalom.
Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel. Ugyanakkor tudni kell, hogy az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat, amivel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz.

A szívritmuszavart akár magunk is érzékelhetjük

Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.
- Az esetek jelentős részében nincs szó rendellenességtől, hiszen a stressz, a túlzott kávé, energiaital fogyasztása,  túlterheltség is okozhat ilyen jellegű tüneteket, amelyek hátterét azonban mindenképpen fontos tisztázni – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.– A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra. Amint megszületik a szívritmuszavar diagnózisa és megtaláljuk a probléma okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A célunk a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód együttes kialakítása. 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 Cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

Bejelentkezés szívritmuszavar vizsgálatra:

KardioKözpont - természetesen biztonságban

+36 70 610 3847

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő! 47 éves vagyok. Egy évvel ezelőtt voltam kardiológiai vizsgálaton, mivel nem éreztem jól magam. (fulladás, melkasi fájdalom, kézzsibbadás). Akkor szívritmus zavat állapítottgak meg. Kaptam rá gyógyszert Betaloc Zoc-ot. Egy év múlva javasolt újabb kontrol. A kérdésem az lenne, hogy nem ártok e a sporttal, illetve. hogy mennyit szabad sportolnom. Általában 1-1,5órát sportolok, ha tehetem naponta. 0,5 óra szobabicikli, és 0,5 óra futópad, utánna erősítések. A probléma az , hogy a futópadon a pulzusom, hogyha 6-8 km/óra sebességgel futok, akkor 140 körül van. (1 percig tudok csak huzamossan futni, utánna sétára váltok, majd újra futás) Ez nem ártalmas? Úgy érzem ,hogy a megterhelés után kb 1 óra után rosszabb a közérzetem. (enyhe fulladás, erős szívverés érzés. ) Még az lenne a kérdésem ,hogy a szauna nem árt-e? Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Mike Gabriella
Mike Gabriella

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Mike Gabriella!

Nem tudom milyen ritmuszavara van. A sportot inkább sétaként kezelném kb. 4-5 km/ óra sebességgel, az erősítést hetente 1-2 alkalommal végezném alacsony súlyokkal 8-10 ismétléssel a nagy izomcsoportoknál (törzs kar, váll, láb, csípő ). A kontroll vizsgálatnál kérje kezelőorvosa véleményét!

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Figyelmes

Igazi személyes figyelem a doktornő részéről.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2025.05.13 10:02