Bár sokáig tünetmentes maradhat a szívritmuszavar, mégis gyanakvásra ad okot, hogy extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztalunk, szorítást érzünk a mellkasunkban. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a betegség kezelésének döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Felgyorsulhat, lelassulhat a szívverés

A szívritmuszavar többféleképpen osztályozható, így az eredője és a szívverés sebessége szerint is. Ha percenként 60-nál kevesebb szívverést detektálnak a műszerek, bradycardiáról, lelassult szívverésről beszélünk. Ha viszont 100-nál több dobbanás zajlik le egy perc alatt, tachycardia, felgyorsult szívverés a jelenség neve. Ez persze még nem maga szívritmuszavar, teljesen természetes oka is lehet a megváltozott szívverésnek. Ha sietünk, izgatottak vagyunk, a természetes folyamatoknak köszönhetően érezhetően gyorsabban ver a szívünk, míg ha pihenünk, alszunk, nyilvánvalóan lelassul.

Tachycardia – mi jellemző még a felgyorsult szívverés mellett?

A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a tachycardiának számos formája lehetséges, mint például pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia. A diagnózis felállítása során fontos detektálni, hogy a szív pitvarait vagy a kamráit érinti a betegség. Ennek megállapításához – a speciális eszközös vizsgálatokon túl – nagyon fontos megismerni a részletes tüneteket is.
A tachycardia lehetséges tünetei:
- gyors, szabálytalan, gyakran mégis gyenge szívverés,
- gyengeség érzet,
- szédülés, esetleg eszméletvesztés,
- légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- szorongás, félelem.

Bradycardia – mi jellemző még a lelassult szívverés mellett?

A lelassult szívverésnek nincsenek feltétlenül olyan jellegzetes tünetei, mint a felgyorsult változatnak, de mindenképpen résen kell lenni, hiszen ha a lassú szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni, az komolyabb állapotokat eredményezhet. Éppen ezért, ha a felmenők közt jelentkezett már szívritmuszavar, nem árt időnként akár tünetmentesen is a kardiológiai kivizsgálás. Panaszok esetén pedig természetesen mielőbb érdemes kardiológushoz fordulni. 
A bradycardia lehetséges tünetei:
- kimaradó dobbanások,
- gyengeség, romló teljesítmény,
- szédülés, esetleg eszméletvesztés.

Hogyan épül fel a kivizsgálás?

szívritmuszavar, ekg, kardiológia kivizsgálás- A szívritmuszavar kivizsgálása során elsődlegesen meg kell ismernünk a panaszokat, megtörténik az anamnézis felvétel és a fizikális kivizsgálás – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.– Az így nyert elsődleges információk birtokában rendelhetünk el további műszeres vizsgálatokat. Mi jöhet szóba?
- Nyugalmi EKG: Szívritmuszavar kivizsgálásában döntő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről és annak vezetéséről.
- Szívultrahang: Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a vizsgálattal kimutatni.
- 24 órás Holter EKG: Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek például ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek.
- Labor- és egyéb vizsgálatok: A ritmuszavar megjelenését számos olyan szervi probléma is okozhatja, amelyek jelenlétéről a laborvizsgálatok árulkodhatnak, illetve szükség lehet akár nyaki-, vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomásmérésre, endokrinológiai-, tüdőgyógyászati-, hematológiai konzíliumra.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

Bejelentkezés  vizsgálatra:

KardioKözpont - természetesen biztonságban

 

 

+36 70 610 3847

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Dr. nő! 34 éves férfi vagyok aki rengeteget sportol heti hat nap edzés diéta nagyon figyelek az étkezésre napi 5 étkezés háromóránként. Testépítés , állóképesség edzés naponta séta kb:5 km. Irodában dolgozom sokat ülök de óránként fel szoktam állni és sétálgatni. Úgy három hete mondhatni előzmény nélkül délutános voltam és estére a duplájára dagadt a bokám a bokahajlatom a sípcsont kezdeténél és piros lett a bőr feszes és úgy fájt hogy nem tudtam ráállni. Voltam ügyeleten ahol azt mondták bogárcsípés másnap sebészeten ahol azt mondták köszvény vagy ízületi gyulladás is lehet kenjem apranax dolo krémmel. Így is tettem és hétvégén szinte helyre jött de hétfőn újra bedurrant bepirosodott bedagadt újból és megint nem tudtam ráállni. Ekkor elmentem a háziorvoshoz és reumatológushoz írtak fel köszvényre Colciumot és szteroidot Rheosolont nagy dózisban és azt az utasítást kaptam ha két napon belül ha nem.javul akkor menjek el bőrgyógyászhoz mert lehet orbánc is. Nem javult úgyhogy elmentem bőrgyógyászhoz aki azt mondta hogy nem orbánc de nem is köszvény mert abszolult nem magas a húgysav a laborképemben és gyulladásos paraméter sincs , hanem bogárcsípés allergia úgyhogy ne szedjem a szteroidot. Kaptam allergiára gyógyszert és szteroidos kenőcsöt ha újból előfordulna az eset. Ennek már több mint két hete és a bokám estére még mindig picit bedagad és pirosabb sötétebb színű még most is mint a másik és napközben sajog a vádlim , a lábfejem és a combom, térdem térdhajlatom illetve a sípcsontrész , de nem élesen csak sajog egész nap de ha terhelem akkor is és ha nem olyankor is ha csak ülök és nyomódik. A cipő ki van kötve de néha le kell vennem.mert kellemetlen illetve a zokni is vágja a lábam sokszor mintha szorítanák és fel le húzgálom.napközben. a vádlim , combom nem.duzzadt és nem is volt az egyszer sem mióta elkezdődött ez az egész, lázam rossz közérzetem és hidegrázásom sem volt és a pirosság sem terjedt tovább eddig. Voltam bokaröntgenen ott nem.láttak semmit és ultrahangon is ott ellenőrizték a vénákat az egész lábamban color doppler ultrahangos géppel az rendben volt, nem találtak elzáródást. Már nem.tudom mit kéne tennem mert még mindig nem vagyok rendben már járni tudok de ahogy fent írtam a bokám estére picit beduzzad más színe van mint a másiknak és sajog a vádlimmal térdemmel és combommal együtt felváltva . Nem vagyok túlsúlyos 76 kg .folyamatosan sportolok egészségesen étkezek és sok folyadékot iszom. Nem cigarettázok nem kávézok és soha nem iszom alkoholt, jó a vérnyomásom és cukorbeteg sem vagyok.Táplálékkiegészítőket szedek de szteroidot soha sok multivitamint és ízületvédőt. Mi a véleménye mit kéne tennem és mi lehet ez egy bogárcsípés vagy érszűkület esetleg keringési probléma? Ha érszűkület az okozhat ilyen hosszan tartó és combig és feljebb felnyúló tüneteket? Már lassan 1 hónapja szenvedek vele arra nem emlékszem hogy meghúztam rántottam volna nem sérült meg nem vágtam.meg és csípésre sem emlékszem viszont voltam nagy fűben a munkám miatt is mivel rendőr vagyok és sokat járok helyszínekre. Hová menjek még ezután ha nem múlik és még mindig fennállnak a tünetek a duzzanat estére és a pirosság illetve a lábsajgás, mert mióta tart sétálni sem tudtam egy nagyobb távot pedig azelőtt minden nap mentem. Aggódom mert még ilyen soha nem volt velem és nagyon idegesít mert nem tudok sportolni sem miatta , ahogy szoktam. Azt még el szeretném mondani hogy az utóbbi időben az eset előtt sok alkalommal használtam flabelosz gépet edzések után 10 percekre két naponta több hónapon át esetleg lehet köze a dologhoz? Az okozhatott esetleg nyirokrendszeri vagy érrendszeri problémát nálam. Még annyit hogy ha orbánc volt az elmúlhatott vagy visszahúzódhatott tünetek terén csak gyulladáscsökkentőktől, mert idáig csak azt szedtem? Válaszát előre is köszönöm.
István

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt István!



Önnek személyes konzultációt javasolnék, ui. látni szeretném a lábán észlelt elváltozást, amit panaszaival összefüggésben tudnék értékelni. ( Az is fontos, hogy eddig milyen betegségei voltak, szed-e rendszeresen gyógyszert, van-e gyógyszerérzékenysége vagy egyéb allergiája,mindkét bokája dagadt vagy csak az egyik ). A sportolásával kapcsolatban is lenne néhány tanácsom.

Tisztelettel:

Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Legjobb választás

Dr.Sztancsik Ilona a lehető legjobb választás volt, ritkán tapasztalható empátiát, odafigyelést, segítséget, kedvességet kaptam a kimerítő tájékoztatás, aprólékos elemzés, maximális szakmaiság mellett!

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.11.20 13:48