Bár sokáig tünetmentes maradhat a szívritmuszavar, mégis gyanakvásra ad okot, hogy extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztalunk, szorítást érzünk a mellkasunkban. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a betegség kezelésének döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Felgyorsulhat, lelassulhat a szívverés

A szívritmuszavar többféleképpen osztályozható, így az eredője és a szívverés sebessége szerint is. Ha percenként 60-nál kevesebb szívverést detektálnak a műszerek, bradycardiáról, lelassult szívverésről beszélünk. Ha viszont 100-nál több dobbanás zajlik le egy perc alatt, tachycardia, felgyorsult szívverés a jelenség neve. Ez persze még nem maga szívritmuszavar, teljesen természetes oka is lehet a megváltozott szívverésnek. Ha sietünk, izgatottak vagyunk, a természetes folyamatoknak köszönhetően érezhetően gyorsabban ver a szívünk, míg ha pihenünk, alszunk, nyilvánvalóan lelassul.

Tachycardia – mi jellemző még a felgyorsult szívverés mellett?

A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a tachycardiának számos formája lehetséges, mint például pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia. A diagnózis felállítása során fontos detektálni, hogy a szív pitvarait vagy a kamráit érinti a betegség. Ennek megállapításához – a speciális eszközös vizsgálatokon túl – nagyon fontos megismerni a részletes tüneteket is.
A tachycardia lehetséges tünetei:
- gyors, szabálytalan, gyakran mégis gyenge szívverés,
- gyengeség érzet,
- szédülés, esetleg eszméletvesztés,
- légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- szorongás, félelem.

Bradycardia – mi jellemző még a lelassult szívverés mellett?

A lelassult szívverésnek nincsenek feltétlenül olyan jellegzetes tünetei, mint a felgyorsult változatnak, de mindenképpen résen kell lenni, hiszen ha a lassú szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni, az komolyabb állapotokat eredményezhet. Éppen ezért, ha a felmenők közt jelentkezett már szívritmuszavar, nem árt időnként akár tünetmentesen is a kardiológiai kivizsgálás. Panaszok esetén pedig természetesen mielőbb érdemes kardiológushoz fordulni. 
A bradycardia lehetséges tünetei:
- kimaradó dobbanások,
- gyengeség, romló teljesítmény,
- szédülés, esetleg eszméletvesztés.

Hogyan épül fel a kivizsgálás?

szívritmuszavar, ekg, kardiológia kivizsgálás- A szívritmuszavar kivizsgálása során elsődlegesen meg kell ismernünk a panaszokat, megtörténik az anamnézis felvétel és a fizikális kivizsgálás – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.– Az így nyert elsődleges információk birtokában rendelhetünk el további műszeres vizsgálatokat. Mi jöhet szóba?
- Nyugalmi EKG: Szívritmuszavar kivizsgálásában döntő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről és annak vezetéséről.
- Szívultrahang: Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a vizsgálattal kimutatni.
- 24 órás Holter EKG: Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek például ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek.
- Labor- és egyéb vizsgálatok: A ritmuszavar megjelenését számos olyan szervi probléma is okozhatja, amelyek jelenlétéről a laborvizsgálatok árulkodhatnak, illetve szükség lehet akár nyaki-, vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomásmérésre, endokrinológiai-, tüdőgyógyászati-, hematológiai konzíliumra.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

Bejelentkezés  vizsgálatra:

KardioKözpont - természetesen biztonságban

 

 

+36 70 610 3847

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő/Úr! Hypertonia valamint mitralis prolapsus miatt kezeltek 2013 óta, 2015-ig, 1,25 mg Concort szedtem, mert a 2,5 mg soknak bizonyult (ennyit írtak fel). Miután abbahagytam a dohányzást, normalizálódott a vérnyomásom és a kezelőorvossal egyeztetve elhagytuk a gyógyszert. 2016-ban kontroll kardiológiai vizsgálat során (ahol szédüléses rosszulléteket panaszoltam) a kezelőorvos már gyógyultnak minősítette a mitralis prolapsust. Decemberben azonban ismét szédüléssel, vérnyomás kiugrással járó panaszaim valamint rendetlen szívdobogásérzéseim voltak, és újabb kardiológiai vizsgálat történt, ahol ismét szív UH történt: vizsgálat közben is ES-k, rövid tachyarrythmiás futamok. Aortagyök: 25 mm. Aorta ascendens :30 mm. Az aorta billentyű nyitási amplitudója:14 mm. A jobb kamra:30-24mm. A bal pitvar:35 mm (norm. haránt) <40 mm, hossz <50 mm) A mitrális billentyű : mellső vitorlán prolapsus. MI: jelzett. E/A: 1/0,7. A bal kamra 53-31 mm. (norm <40-50 mm). EF:72%. (norm. >50%). Fs:41%. A septum és hátsó fal: 10-9 mm (norm. <12 mm. PF: nincs. Segment. falmoztásszavar nincs. Tachycardia miatt 1x2,5 mg Concor szedését javasolták. 1,25 mg Concorral kezdtem , mivel pár éve mikor szedtem, a 2,5 mg Concortól 45-ös pulsusom lett. Most annyi panaszom volt, hogy beszedtem az 1,25 mg Concort és egész napon át tartó nehézlégésem volt. Két napig szedtem, majd a háziorvos Betaloc 10 mg -t írt, melyből 2x1 tablettát javasolt, de ebből is 2x2,5 mg-t szedek kezdetnek, mert nem akarok attól rosszul lenni, hogy nagyon leviszi a vérnyomásomat. A vérnyomásomat mérem naponta többször, eddig úgy látszik, hogy elég ez a mennyiség. Reggel viszont ha felkelek, gyógyszer bevétel előtt, valamint este, szintén gyógyszer bevétel előtt, minden mozgásnál nehezebb a levegő vétel, egészen addig míg be nem veszem a gyógyszert. Szeretnék valamilyen tornát végezni, mivel a súlyom 90 kg körül mozog szülés után. Kérdésem az lenne, hogy a szív UH milyen információtartalommal bír hétköznapi nyelven? (mivel felvilágosítást nem kaptam róla, csak tényként a gyógyszerszedést) valamint milyen mozgást végezhetek, ill. normális -e hogy a gyógyszerszedés előtt (mert azt mondta a háziorvos, hogy a Betaloc nem hosszú hatóidejű), hogy mozgás hatására nehezedik a légzés, valamint, emelnem kell - e esetlegesen a Betaloc adagot, vagy maradhat -e ilyen kevés ha a vérnyomás és a pulzus jó tőle. Válaszát előre is köszönöm!
Betti

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Betti!

Panaszai alapján, ill. a rendszeres testmozgás elkezdése előtt mindenképpen kivizsgálás szükséges, melyet központunkban el tudunk végezni. Problémája megoldásában a vizsgálati eredmények ismeretében tudunk tanácsot adni.

Üdvözlettel.
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Kedves, türelmes

Sztancsik doktornő szaktudása, kedvessége, türelme megnyugtatóan hatott, valamint a recepciós hölgyek segítőkészségével vagyok nagyon megelégedve.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, sportkardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.06.30
Utolsó módosítás: 2018.11.20