Számos tévhit kering a szív-érrendszeri betegségekről, amelyek saját egészségünk és biztonságunk érdekében jobb, ha eloszlatunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb tévedéseket tisztázza.
Íme, a leggyakoribb tévhitek
Magas vérnyomásra addig nem kell gyanakodni, amíg nincsenek tünetek
A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés, a múló látászavar. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a vesekárosodás.
A szívbetegség csak az idősebbek fenyegeti
Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen az életmód tele van rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
Ha van szívbeteg a családban, elkerülhetetlen az öröklődés
- Bár a genetikai hajlam valóban öröklődik, ugyanakkor mindenkinek lehetősége van jelentősen csökkenteni a megbetegedés esélyét. A megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai kontroll, és szükség esetén kezelés, valamint az életmód reformja, amiről fel is világosítjuk az érintetteket – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Nincs összefüggés a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek közt
A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további rizikófaktorok is jelen vannak, mint a magas vérnyomás, az elhízás, illetve ha a cukorbetegséget nem kezelik.
A koleszterinszintet 40-50 éves kortól érdemes ellenőriztetni
Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente méressük a koleszterin szintünket! Különösen érdemes még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint.
A túl gyors szívverés csak a stressz jele
A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem szükséges miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, amelyet feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.
Szívbetegséggel nem lehet sportolni, mozogni
Ez korántsem igaz! Sőt, azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívoknak. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes szakember segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt: |
|
| Bejelentkezés vizsgálatra: |
| KardioKözpont - természetesen biztonságban
|
Téma szakértője
- Mellkasi fájdalom okainak kivizsgálása
- Szívinfarktus utáni gondozás
- Hosszú távú kardiológiai gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
Dr. Petróczy Natália
belgyógyászNem feltétlenül olyan módon, de úgy is jelentkezhet a magasvérnyomás-betegség. Amennyiben gyógyszer mellett vérnyomása normalizálódott, akkor már nyugodtan kezdjen el újra sportolni, a mozgás, különösen a kardio edzések kifejezetten jó hatással vannak a vérnyomásra. A mozgásterápia elkezdésekor fontosak a rendszeres mérések: vérnyomás 180/110 nyugalmi értéke felett nem szabad elkezdeni a sportolást, és terhelés közben nem érheti el a 220/120 értéket, mert az inkább árt, mint használ az egészségnek. Tehét érdemes az elején pár alkalommal megmérni a vérnyomását edzés előtt, alatt nem megy e 180-200 Hgmm körülire.
Egy kezelt hypertóniás betegnek is előfordul vérnyomás „kiugrások”. Olyan esetben lehet a rendszeresen szedett gyógyszert plusz adag bevétele, vagy 25-50 mg Tensiomin, bizonyos esetben inkább Niromint spray, de néha hasznosabb lehet enyhe nyugtató, vagy légzési gyakorlatok elvégzése. Ha gyógyszer bevétel után fél órávan nem csökkent a vérnyomása, lehet bevenni még 25-50 mg Tensiomint. Amennyiben vérnyomás kiugrik és emellett orrvérzés , rossz közérzet és fejfájás jelentkezik,a javasolt terápia mellett nem csökken és a panaszok is fennállnak, hívjunk orvost.
Üdv.
Dr.Petróczy Natália
Páciensek mondták
szívből akar segíteni a problémán
A doktor úr hihetetlenül türelmes, készségesen és kedvesen válaszol minden kérdésre. Érződik, hogy tényleg szívből akar segíteni a problémán, és a szakmai felkészültsége erre maximálisan alkalmassá is teszi.
