Amit rosszul tudott a szív- és érrendszeri betegségekről

Amit rosszul tudott a szív- és érrendszeri betegségekről

dr. Vaskó Péter Létrehozva: 2018.07.27 11:54 Módosítva: 2019.05.08 12:28
2019-05-08 12:28:10.420648 Lifestyle
kardiokozpont.hu

Számos tévhit kering a szív-érrendszeri betegségekről, amelyek saját egészségünk és biztonságunk érdekében jobb, ha eloszlatunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb tévedéseket tisztázza.

Íme, a leggyakoribb tévhitek

Magas vérnyomásra addig nem kell gyanakodni, amíg nincsenek tünetek

A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés, a múló látászavar. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a vesekárosodás.

A szívbetegség csak az idősebbek fenyegeti

Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen az életmód tele van rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.

Ha van szívbeteg a családban, elkerülhetetlen az öröklődés

- Bár a genetikai hajlam valóban öröklődik, ugyanakkor mindenkinek lehetősége van jelentősen csökkenteni a megbetegedés esélyét. A megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai kontroll, és szükség esetén kezelés, valamint az életmód reformja, amiről fel is világosítjuk az érintetteket – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Nincs összefüggés a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek közt

A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további rizikófaktorok is jelen vannak, mint a magas vérnyomás, az elhízás, illetve ha a cukorbetegséget nem kezelik.  

A koleszterinszintet 40-50 éves kortól érdemes ellenőriztetni

kardiológia, szívbetegség, tévhitekAz ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente méressük a koleszterin szintünket! Különösen érdemes még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint.

A túl gyors szívverés csak a stressz jele

A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem szükséges miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, amelyet feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.

Szívbetegséggel nem lehet sportolni, mozogni

Ez korántsem igaz! Sőt, azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívoknak. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes szakember segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.  

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

Bejelentkezés  vizsgálatra:

KardioKözpont - természetesen biztonságban

 

 

+36 70 610 3847

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Kardio Központ!

Lehet-e bármilyen kóros elváltozásnak a jele az, ha sportolás közben az elméletileg normálisnál magasabb a pulzusszám?
Az itt-ott fellelhető információk szerint sportolás közben az ideális, maximum pulzusszámot 220 mínusz életkor alapján határozzák meg, ami az esetemben 220-41= 179.
Az én maximum pulzusom azonban 200 felett szokott lenni, az átlagom az, ami 180 körüli.
A sport ez esetben teremfoci, és ha nem mérném a pulzusomat, nem tudnék róla, hogy az magas, azaz sem fáradékonyság, kifáradás vagy egyéb tünetet, panaszt nem tapasztalok. (Sőt, szerintem jobb az erőnlétem, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt).
A súlyom a magasságomhoz mérten megfelelő (174/76).

Előre is köszönöm a válaszukat!

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter kardiológus
Tisztelt Kováts Attila!
Bár nem vagyok sportorvos és ennek a specialistája, de mint a témával foglakozó kardiológus a következőt válaszolom. A 220-életkor/80% egy elméleti adat. Nagy egyéni különbségek vannak.Hogy ennek a hátterében szervi elváltozás, vagy a normálistól eltérő variáció áll, azt csak kardiológiai kivizsgálás után lehet megmondani. Várjuk szeretettel kivizsgálásra.
Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

kedvesség és hozzáértés várja a betegeket

Vaskó Péter doktor úr hozzáállása, nyugodt szakmai meghallgatása, kérdései, tájékoztatása, vizsgálata kifogástalan. A nyugodt, barátságos rendelői hangulat mellett kedvesség és hozzáértés várja a betegeket. Az ember úgy érzi, még ha nagyon beteg, a látogatástól és bánásmódtól meggyógyul. Köszönöm ezt a főrovosnak és csapatának

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA