Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve „öregebb”, mint a valós életkora. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa a Szív Világnapja kapcsán az összefüggésekre és a tennivalókra hívta fel a figyelmet.

Szeptember utolsó vasárnapja a Szív Világnapja

A Szív Világszövetség (World Heart Federation) 1998-ban alakult a Nemzetközi Kardiológiai Társaság (International Society of Cardiology) tagjaiból. A 2001-ben kiadott nyilatkozatuk szerint egy hosszabb és jobb minőségű élet eléréséhez segítik az embereket a szívbetegségek és a stroke megelőzése és gondozása által, különös tekintettel a szegény és a közepes jövedelmű országokra. Az egyesület azóta a WHO-val együttműködve életre hívta a Szív Világnapját, amelyet 2000 óta tartanak meg, minden szeptember utolsó vasárnapján.

Mi „öregíti” a szívet?

Az amerikai férfiak közel felének legalább öt évvel „idősebb” a szíve, mint a valós életkor, ez az arány valamivel kedvezőbb a nőknél – áll a U.S. Centers for Disease Control and Prevention közleményében.  A szív “életkorát” a következő értékek alapján számították ki: vérnyomás, testtömeg- index, a cukorbetegség és a dohányzás megléte. Az eredmények egyes szélsőséges esetekben komoly eltéréseket is mutathattak: egy 45 éves férfinak például “75 évesnek” bizonyult a szíve, mert dohányzott, kezeletlen magas vérnyomással és diabétesszel élt. A szív ilyen értelmű elöregedése pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke kockázatát – hangsúlyozzák a szakemberek. 

Mit lehetünk magunkért, mit tehet a kardiológus?

- A legfontosabb teendő az egészségesebb életmód kialakítása. Ennek öt alapeleme az egészséges vérnyomás, a koleszterinszint és testsúly beállítása, a rendszeres fizikai aktivitás és a dohányzás elhagyása. Sokan úgy vélik, 50-60 évesen már túl késő változtatni, holott ez nem igaz. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.
Ugyanakkor megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint a kialakult helyzetet visszafordítani. Éppen ezért fontos, hogy különösen, akiknél a családban már előfordult szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy stroke, esetleg nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, legalább kétévente panaszmentesség esetén is vegyenek részt szív- érrendszeri szűrővizsgálaton.
Ugyanígy fontos felfigyelni a kisebbnek tűnő panaszokra is, mint pl. a fáradékonyság, a korábbinál nehezebb teljesítőképesség. Természetesen az ismert, típusos panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji akárcsak enyhe, pár perces nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés. 

Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni?

kardiológiai kivizsgálásA szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához  kapcsolódó hormonális változások nők esetében  olyan gyorsan nő a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, hogy  az meg is haladja az azonos korcsoportú férfiakét, sőt, például szívinfarktus esetén annak súlyossága, halálozása a férfiakéval összevetve gyakran súlyosabb. Így a teljes élettartamra vetítve a kockázat a két nem tagjai között végső soron közel azonos. A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

- Ha légszomjat, fulladást vagy esetleg nehézlégzést tapasztalunk.
- Mellkasi, gyomortáji, toroktáji, állkapocstáji fájdalom esetén (még akkor is, ha ez sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban).
- Amennyiben szívdobogás-érzés, magas pulzusszám jelentkezik.
- Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság esetén.
- Amennyiben a vérszerinti rokonságban szívbetegség előfordult már.
- Cukorbetegség, hormonális (pl. pajzsmirigy) betegségek, alkohol problémák fennállásakor panaszmentesség esetén is érdemes szűrni, mert a vegetatív és érző idegrostok esetleges károsodása miatt a fájdalomérzés kieshet, amely miatt például a szívinfarktus diagnózisa késhet, növelve ezzel a halálozási kockázatot.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Dr.! Kérdésem az lenne hogy vettem egy pulzusmérő órát. Ami esetenként 47 es pillanatnyi pulzust mér majd felugrik 90-re mindez séta közben történik. Ilyenkor légszomj érzésem van. Naponta ez 1-szer 2-szer fordul elő. Legfőképpen fekvés közben van légszomjam. Voltam már teljes kivizsgáláson de azt mondják nem szív eredetű a panaszom. Volt már olyan is h éjszaka egy lassú bedobbanás után 170-el ment a pulzus. Nagyon rémísztő ez igy 33 évesen. 3 éve terhességi mérgezést kaptam azóta vannak promlémáim. Ön szerint mit tehetnék? Már panangint is szedek meg sok más vitamint. Köszönöm válaszát
Kecskésné Nyári Tímea

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Kecskésné Nyári Tímea!

Köszönöm szépen a megkeresést.

A fenti tünetek miatt legalább egyszer, de lehet hogy ismételten is el kell végezni egy 24 órás ekg-t.

Üdvözlettel:

dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

pontos, lelkiismeretes

A megbeszélt időpont előtti napon telefonon egyeztettek, hogy történt-e változás. A megbeszélt időben, várakozás nélkül elkezdődött a vizsgálat. Kellemes környezet, udvarias, előzékeny tájékoztatás, pontos, lelkiismeretes orvosi vizsgálat. A szükséges teendőkről alapos, részletes tájékoztatás az orvos részéről, kiterjedve még az otthoni vérnyomás mérés helyes módjára is. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.09.22
Utolsó módosítás: 2019.09.21