Azoknak az egészséges személyeknek, akik sport közben kiugróan magas pulzust mérnek, ijesztő lehet a jelenség, mint ahogyan szívritmuszavarral élők is tarthatnak a mozgás során tapasztalt erős szívdobogástól. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, mire kell figyelni, mikor szükséges a kivizsgálás. 

Egyénileg dől el, kinél mit jelent a magas pulzus

Ahhoz, hogy képet kapjunk a pulzusunk alakulásáról, néhány hétig érdemes megmérni az ébredési-, a nyugalmi és a terhelés során kialakuló értéket. Ez alapján kirajzolódik egy kép, amelynek megítéléséhez tudni kell, hogy a normál értékek elég széles határokon belül mozoghatnak. Az általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám 50-80 ütés/perc közt mozog ugyan, de egy edzett sortolónál nyugalomban a 40-50 ütés/perc is normálisnak tekinthető. A legtöbb embert azonban a magas pulzusérték ijeszti meg, amelynek ugyanakkor számos oka lehet, mint például a koffein, a hormonális változások, a stressz és a félelem, amelyet akár egy orvosi vizsgálat is kiválthat. Terheléskor szintén megemelkedik a pulzus, a kérdés csak az, mennyire és miért.

Baj, ha edzés közben lesz magas a pulzus?

Sportolás magas pulzussal, szívbetegség esetén is lehetséges sportkardiológia segítségével.Nyilvánvaló, hogy minél intenzívebb az edzés, annál magasabb a pulzusszám. Komolyabb sportolók tudják, hogy céljaik eléréséhez melyik pulzustartomány a kívánatos és képesek is azon belül edzeni. Profiknál és hobbisportolóknál az is gyanús lehet, ha szubjektíven könnyebbnek ítélik meg az adott fizikai aktivitást, mégis magas pulzusértékeket tapasztalnak a mérés során. Ez már egy olyan jelenség, amellyel mindenképpen kardiológushoz kell fordulni, hiszen akár szívritmuszavar is állhat a háttérben. A tachycardia, vagyis a megszokotthoz képes túl szapora szívverés ugyanis elhanyagolt esetben komoly gondot okozhat. A teendő tehát ilyen esetben az, hogy az adott helyzetben erősen visszaveszünk az edzés intenzitásából (ne álljunk le túl hirtelen, hanem kezdjünk el sétálni), majd ha kissé rendeződött a pulzus, érdemes leülni vagy lefeküdni. Amennyiben pedig többször tapasztalunk ilyen problémát, esetleg túlzott izzadással, szédüléssel, mellkasi fájdalommal együtt, jelentkezzünk be egy kardiológiai kivizsgálásra. Azt is jó tudni, hogy egyes ritmuszavaroknál a pulzusszám és a szívfrekvencia különbözhet, ilyenkor csak EKG vizsgálat, vagy például okosórához csatlakozó szívfrekvencia-mérés ad pontos képet.

Hogyan sportolhatunk, ha kiderül, hogy szívritmuszavarunk van?

A terheléses ekg fontos része a sportkardiológiai kivizsgálásnak. A szívritmuszavarral élőknek fontos tudniuk, hogy csupán nagyon kevés olyan formája van a ritmuszavarnak, amikor a sportolás veszélyes lehet. De még ilyenkor is érdemes gyógytornász vagy orvos által felügyelt mozgást végezni – alapos sportkardiológiai kivizsgálás után. A szívritmuszavarok döntő többségében a fizikai aktivitás nem csak megengedhető, de kifejezetten ajánlott.   
- Akik korábban nem mozogtak, hanem éppen a diagnózis hatására szeretnének tenni az egészségükért, konzultáljanak kardiológussal és mozgásterapeutával, hogy kidolgozhassanak egy biztonságos edzéstervet. Kezdetben elég csupán 5-10 percet tempósan sétálni, később pedig fokozatosan emelni az időtartamot, a távot, és ha nem kellemetlen, a sebességet. A cél a heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardiomozgás és 2x20-30 perc izomfejlesztő mozgás lenne – egészségeseknek is. Akik már korábban is aktívan éltek, azoknak a kivizsgálás segíthet egy új, megfelelő edzésterv és intenzitás kialakításában – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. -  Ebben a folyamatban fontos a 24 órás Holter EKG vizsgálat és a terheléses EKG vizsgálat. Előbbi a különböző tevékenységek alatti szívműködést monitorozza, utóbbi a szív vérellátását ellenőrzi. Egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés közben) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, esetleg ritmuszavar. Az is kiderülhet, mi az az aktivitási szint, ami még jól tolerálható a szív számára. Előfordulhat például, hogy 10 km/óra sebességgel már nem ajánlott futnia egy páciensnek, de a 8 km/órás kocogás kimondottan jót tesz. A cél tehát mindenképpen a biztonságos és hatékony mozgás beillesztése az életmódba, szükség esetén rendszeres kardiológiai kontroll mellett.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Hírek, amelyeket mindenképp olvasson el!
Bejelentkezés nyugalmi EKG vizsgálatra:

Budai KardioKözpont - természetesen biztonságban

+36 70 610 3847

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves aktív labdarúgó vagyok (heti 2x edzés + 1x 5 km futás + 1x mérkőzés), emellett fizikai munkát végzek. Egyáltalán nem fogyasztok alkoholt, nem dohányzom. Rendszeres, nyugodt az alvási ciklusom, igyekszem mindenben odafigyelni magamra. Három hónapja hagytam el a Scippa 10mg nevezetű antidepresszánszt, amit fél évig (elhagyással együtt) szedtem pánikbetegség miatt. Változatosan és egészségesen táplálkozom (sok zöldség-gyümölcs, főtt ételek, zab, stb.). Pár hete jelentkeztek furcsa mellkasi érzeteim. Teljes kivizsgálás (labor, fül-orr-gégészet, mellkas rtg.,hasi uh., vizelet- és ondó vizsgálat) során nem találtak eltérést. Jártam kardiológusnál, az ekg és a szívultrahang rendben volt. Javasoltak kúraszerűen magnéziumot, mely okozhatja a panaszokat. Második kúrát fejezem be (2hetes) a MagneB6-ból (150mg magnézium), melyből naponta egy tablettát szedek be esténként. Minden leírás, orvosi szakvélemény az extrasystole-ra hasonlítanak, melyek az magnézium pótlást követően is megmaradtak. Plusz szívverés formájában érzem, egy-két másodperc erejéig. Igencsak változóan, van hogy naponta 6-8 alkalommal, vannak napok, mikor egyáltalán nem fordul elő. Mit gondol, hogyan tudnám orvosolni a problémát? Válaszát előre is köszönöm!
Hauk Martin

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Tisztelt Hauk Úr,

Ha a kardiológiai kivizsgálás szervi szívbetegséget nem igazolt, és egyéb külső tényező (pl. jelentős koffein-bevitel, dohányzás, alvásdefizit, kimerültség, pajzsmirigy-túlműködés) nem áll fenn, akkor az extrasystolia funkcionalis tünetként értékelhető (szomatizáció). Ha a Magnesium nem segít, akkor tüneti kezelésként kis dózisú béta-blokkoló megkísérelhető, ha nincs ellenjavallata (pl. asthma). Az oki kezelés valószínűleg a szorongás-panikbetegség hatékony kezelése lenne, annál is inkább, mert a leírt szívpanasz a Scippa elhagyása után jelentkezett. Javaslom hogy konzultáljon kezelőorvosával erről.

Üdvözlettel

Dr. Ferenczy Péter

Páciensek mondták

Régi problémámra talált megoldást

Évek óta tartó rejtélyes pulzus problémámra talált megoldást Müller doktor, rettenetesen hálás vagyok neki!

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2019.04.29
Utolsó módosítás: 2019.08.13