Hogyan kell élni, mozogni sztent beültetés után?

Mire való a sztent?

A sztent maga egy hálós szerkezetű, csőszerű eszköz, amelyek azért helyeznek el az érben, hogy nyitva tartsa azt. Az akár katéterezés után azonnal beültetethető háló gyakorlatilag meg tudja akadályozni az ér bezáródását. Az érfalba rögzített sztent nem képes a helyéről elmozdulni és ki sem vehető, bár ma már elérhetőek a néhány hónap után felszívódó sztentek is. A speciális fémötvözetből készült háló nem korrodálódik és az esetek döntő többségében tartós megoldást jelent. A sztent beültetése után elsődleges jelentőségű az orvos által elrendelt gyógyszerek (így koleszterincsökkentő, vérnyomáscsökkentő és véralvadásgátló) szedése, valamint a rendszeres kardiológiai kontroll. A koszorúér betegség utánkövetésének része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, a boka-kar index mérése, a nyugalmi és szükség esetén a terheléses EKG vizsgálat.

Akkor már örökre betegek vagyunk?

Ha a műtét során minden rendben volt és nem lép fel komplikáció, a páciens akár már másnap hazamehet, az igazi változásnak azonban ezután kell következnie.
- Az első legfontosabb lépés, hogy tudatosítsuk magunkban: a sztent beültetés után nem nagybetegként kell önmagunkra tekintetünk, hanem egy olyan személyként, aki egy új, remek lehetőséget kapott és egészségesen élhet. Tehát bár elhagyhatatlan a rendszeres szakorvosi ellenőrzés, nagyon fontos, hogy aki addig mozgott, az – kardiológus útmutatásával - ezután is tegye meg, aki pedig nem, az alakítson ki egy új, sportosabb, egészségesebb életmódot, ideális esetben életmód orvos segítségével.  Mindennek célja, hogy megelőzzük az újabb plakk kialakulását – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Amit mindenképpen be kell építeni az életmódba, az a dohányzás elhagyása, a kiegyensúlyozott étrend (optimális a mediterrán vagy a DASH diéta), ha kell, a testsúly normalizálása, a stresszkezelés és a rendszeres mozgás.

Hogyan és mennyit sportolhatunk?

Első szabály a fokozatosság. Már a sztent beültetés után is érdemes lassan sétálni, az első héten még csak napi 6x3-5 percet, majd 6-7 hét alatt feltornázva a mozgást napi 1 órára. Aki korábban is aktív volt, annak gyorsabban is mehet a visszatérés, de minden alkalommal tesztelni kell a testünket, hogyan hat rá a fizikai aktivitás és persze a gyógyszerek együttesen.
Sztancsik doktornő szerint a mozgás intenzitását is csak személyre szabottan lehet meghatározni, amelyben nagyon hasznos sportorvos, kardiológus, mozgásterapeuta tanácsára hagyatkozni. Kezdőknek és haladóknak is jó választás lehet a gyors gyaloglás, az úszás, a kerékpározás, a Nordic walking, persze csak megfelelő bemelegítés után, és nem haladva meg az előzetesen egyeztetett pulzusértékeket. (Ehhez egy általános irányelv lehet, ha 220-ból kivonjuk az életkort, és kezdetben a kapott érték 50-65 %-át célozzuk meg edzéskor. Ez egy 50 éves személynél 85-111 pulzusszám percenként. Ez természetesen az állapotnak, edzettségnek megfelelően változhat.)

Milyen előnyökre tehetünk szert a mozgás által?

• Csökken a szívinfarktus kockázata (ez az esetleges második infarktusra is vonatkozik).
• Javulnak a szívfunkciók (az alacsonyabb pulzus és vérnyomás pedig kevesebb megterhelést jelent a szívnek).
• Kevesebb mellkasi panasz jelentkezik.
• Javul a vér oxigénszállítási képessége és az izmok oxigén-felhasználási kapacitása is.
• Megváltozik a testösszetétel (többek közt kevesebb lesz a zsírlerakódás a szervek körül).
• Javul a vércukor kontrollja és az inzulinérzékenység (ez különösen fontos a cukorbetegeknek).
• Az életminőség pozitívan változik, könnyebbé válnak a hétköznapi tevékenységek is.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)