Magas vérnyomással így mozogjon!

Mire jó az edzettség?

Az edzettség röviden összefoglalva nem más, mint a szervezet alkalmazkodóképessége a fizikai terheléshez. Ez az alkalmazkodóképesség minden szervrendszernél fejleszthető, legyen szó légzőrendszerről, izomrendszerről vagy szív-érrendszerről. Ez utóbbi reakciója könnyen megfigyelhető, ha például kocogni kezdünk. Érezhető, hogy gyorsabban kezd verni a szívünk, és ha alkalmunk van a vérnyomásmérésre, az is látható, hogy a vérnyomásértékek is emelkednek. Nyilván ettől a hatástól tartanak a magasvérnyomás betegek.  Holott ez a folyamat csak egy bizonyos ideig tart, azután, ha nem növeljük a mozgás intenzitását, beáll egy állandósult állapot, ami a nyugalmi értéknél magasabb ugyan, de már nem emelkedik tovább.
Hogy mennyivel nő a vérnyomás és a pulzusszám terhelés hatására, az egészséges embereknél attól függ, mennyire edzett az illető. Minél jobb kondícióban vagyunk, annál lassabban emelkednek az értékek, edzetlenebbeknél gyorsabban emelkedés várható, ami azonban 10-15 perc után normál esetben szintén beáll egy adott, emelkedettebb értékre.

Online Bejelentkezés

+36 70 610 3847

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Miért jó ez a magasvérnyomásos betegeknek?

Elsősorban azzal kell tisztában lenni, hogy a vérnyomás első értékre, vagyis a szisztolés érték azt mutatja meg, hogy a szívösszehúzódás pillanatában mekkora a nyomás a szíven kívüli erekben (vagyis a periférián). Fizikai aktivitás hatására a szív gyakrabban, nagyobb erővel húzódik össze, ezért emelkedni fog az erekben mért nyomás, vagyis a szisztolés érték. A második szám a diasztolés érték azt a nyomást mutatja meg számban kifejezve, amikor a legkisebb a nyomás a perifériás erekben, mert éppen a szívben telődik a vér. Ez a szám mozgás alatt csökken.
Vagyis a testedzés arra készteti a szív-érrendszert, hogy folyamatosan alkalmazkodjon, ami fokozza az edzettségét, és hosszútávon mindenképpen kiegyensúlyozó hatással lesz a vérnyomásértékekre és a pulzusra is. Egy legalább hathetes mozgásprogram után az szív képessé válik arra, hogy nagyobb erőt fejtsen ki az összehúzódáskor, így egyszerre több vért lesz lépes a vérpályákba szállítani. Vagyis kevesebbszer kell dobbannia ahhoz, hogy ugyanannyi vért juttathasson a szervekhez és a szövetekhez. Minderre ráadásul nem csak edzés közben, de nyugalmi állapotban is képes lesz. Bizonyos vérnyomás értékek felett, nem beállított magasvérnyomás betegség esetén azonban ajánlott szakember tanácsát kérni a sportolás elkezdése előtt.

Vannak ajánlott és kerülendő sportok?

Általánosságban elmondható, hogy elsősorban az állóképességi sportok, tehát a kocogás, a futás, a tempós gyaloglás és úszás, a kerékpározás hasznosak a szív-érrendszer szempontjából. Ezek ugyanis olyan apró hajszálereket nyitnak meg, amelyek továbbítják a friss vért a szívizomhoz. Az újabb kutatások az ún. intervallum edzések hasznosságát is bizonyítják, bár ezekhez szükséges egy alap-állóképesség, csak azoknak ajánlott, akik már felkészültek erre. Vannak azonban olyan sportágak is, amelyek emelik a vérnyomást, így ezeket magasvérnyomás betegeknek érdemes kerülniük. Ilyen a súlyemelés, az erőemelés és a küzdősportok – hangsúlyozza Molnár Beáta a KardioKözpont mozgásterapeutája. – Mindazonáltal azoknak a magasvérnyomás betegeknek, akik nem csak gyógyszerrel szeretnének javítani az állapotukon, mindenképpen érdemes az életmódjukat ennek megfelelően kialakítani. A sportolás mind a magasvérnyomás betegség megelőzésében, mind a kezelésében jelentős szerepet játszik, a sportolás hatása sok esetben a gyógyszeres kezelést is kiválthatja vagy csökkentheti. Ebben jelent támaszt és iránymutatást az életmód orvoslás, amely orvosi felméréssel és erre épülő életmód programmal, mozgásterapeuta és dietetikus által felépített mozgás- és táplálkozási tervvel segít a vérnyomás rendezésében és a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában is.

Forrás: KardioKözpont (https://www.kardiokozpont.hu)