Ha fény derül a koszorúér szűkületére, az egyik legkíméletesebb megoldás az ún. sztent beültetés, amely tulajdonképpen egy érfalat kitámasztó fémháló. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a beültetés utáni életmód és orvosi utánkövetés döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Mire való a sztent?

Ha érszűkületre gyanakszik a szakorvos, érfestéssel és szívkatéterezéssel megbizonyosodhat efelől, és dönthet az érfalat kitámasztó sztent, vagyis fémháló beültetéséről. Amennyiben erre kerül sor, a beültetés ugyanazon az úton elvégezhető, amelyen a katéter haladt. Az így beültetett háló gyakorlatilag meg tudja akadályozni az ér bezáródását.
Az érfalba rögzített sztent nem képes a helyéről elmozdulni és ki sem vehető, bár újabban elérhetőek a néhány hónap után felszívódó sztentek is. A speciális fémötvözetből készült háló nem korrodálódik és az esetek túlnyomó többségében tartós megoldást jelent. Ugyanakkor a betegek 15-25 százalékánál előfordul, hogy az érfal szövete burjánozni kezd, ami sajnos visszaszűküléshez, újabb elzáródáshoz vezethet.
koszorúér betegség utánkövető csomag- Ennek megakadályozására elsődleges jelentőségű az orvos által elrendelt gyógyszerek (így koleszterincsökkentő, vérnyomáscsökkentő és véralvadásgátló) szedése, valamint a rendszeres kardiológiai kontroll. A koszorúér betegség utánkövetésének része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, a boka-kar index mérése, a nyugalmi és szükség esetén a terheléses EKG vizsgálat is – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy az életmódnak milyen döntő szerepe van abban, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás.

Az életmóddal megelőzhető egy újabb elzáródás

Viszonylag kevés adat van arról, hogyan hat a sztent beültetés utáni életmód a páciens további életkilátásaira. Épp ezért fontos a Hebei Medical University kínai kutatói által végzett vizsgálat, amely 129 olyan beteget követett nyomon 7 éven keresztül, akik 2005 márciusa és 2006 márciusa között sztent beültetésen estek át. 
Kiderült, hogy azoknak, akik dohányoztak, rendszeresen alkoholt fogyasztottak, több kalóriát vittek be, és nem voltak fizikailag aktívak, jelentősen megnőtt az esélyük egy újabb sztent beültetésére, azokhoz képest, akik ennél egészségesebben éltek. Ugyanakkor nem volt szignifikáns különbség az alvási szokások és a szorongás szintjét összehasonlítva. A koszorúér ismételt vizsgálatai során kiderült, hogy a betegek 26 százalékának van szüksége új sztent beültetésére, a korábbi bejáratánál, illetve kijáratánál kialakult szűkület miatt, 19 százalékuknál pedig új helyen megjelenő szűkületet kellett így korrigálni.

Mit tehetünk önmagunkért?

- A sztent beültetésen átesett betegeknek elsősorban információra van szükségük. Tudniuk kell, hogy a hálók beültetése nem károsítja az egészségüket, fölösleges emiatt aggódni és kerülni a mozgást – hangsúlyozza Vaskó doktor. -  Akik korábban rendszeresen mozogtak, azoknak továbbra is javasolt a fizikai aktivitás, bár ennek formáját és intenzitását érdemes szakemberrel, vagyis kardiológussal, sportorvossal és szükség esetén gyógytornásszal egyeztetni. Az úszás, a tempós gyaloglás és a szobakerékpár általában jó választás lehet, természetesen csak kellően bemelegítve és a túlzásokat kerülve. Akik soha nem edzettek, azoknak még fontosabb a szakértő irányítás és felügyelet, különösen az első időszakban. A rosszul felépített, esetleg meggondolatlanul intenzív edzés még a teljesen egészséges szervezetet is megviseli.  A másik fontos információ, hogy akkor is rendszeresen részt kell venni a kardiológiai ellenőrzésen, ha a páciens jól érzi magát. Szükséges a gyógyszerek folyamatos szedése is, csak kardiológus módosíthat bármely szer adagolásán. Az ellenőrző vizsgálatokon túl a szakember még számos olyan, akár étkezésre, stresszkezelésre vonatkozó tanáccsal szolgálhat, amelyeket megfogadva teljes értékű életet élhetnek a sztent beültetett páciensek is.

 

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

T. Doktor úr/Nő! Fél éve állapítottak meg nálam vegetatív idegrendszeri problémát (szorongás, pánikbetegség) természetesen előtte minden kivizsgáláson átestem. Tüneteim erős szédülés ájulásérzés, tenziós fejfájás, izzadás, magas pulzus, ugráló vérnyomás, fülzúgás. A pulzusom nyugalomban 85-90 körül van, a vérnyomásom pedig 110-160 között ugrál a nap folyamán de előfordulnak ennél magasabb kiugrások is, de alapjában véve nyugalomban mérve ált. 120-130 között van. Viszont aggasztanak a kiugrások ill. hogy szinte öt percenként képes a vérnyomásom 20-30 értéket is ugrálni. Kardiológián vizsgáltak ősszel ahol 24 órás ABPM nem mutatott extra kiugrásokat, EKG, szívultrahang jó lett így nem kaptam gyógyszert. Szeretném megkérdezni hogy ez az ingadozó vérnyomás a betegségem miatt van vagy ez már lehet egy magas vérnyomás betegség előjele? Sajnos a családomban volt magas vérnyomás. 37 éves kissé túlsúlyos mozgásszegény életmódot élő nő vagyok.
Botha Krisztina

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Botha Krisztina!

A vérnyomás valóban sokszor és sokat változik, de az nem bizonyít magas -vérnyomás betegséget. Önnél a 24 órás ABPM is negatív volt. Az esetek nagy részében a probléma a nem megfelelő mérés és a készülék miatt van.
Üdvözlettel:

Vaskó Péter dr.

Páciensek mondták

Magas a szolgáltatás színvonala

Nagyon elégedett voltam, mert igen magas a szolgáltatás színvonala. Munkatársaik figyelmesek és segítókészek. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.10.30
Utolsó módosítás: 2019.05.28