Sokan azt gondolják, a pulzus és a vérnyomás „kéz a kézben járnak”, vagyis ha az egyik magas, a másik is az lesz. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint korántsem ennyire egyértelmű az összefüggés és minden eltérést érdemes kivizsgáltatni.

Online Bejelentkezés

dr. Sztancsik Ilona

KardioKözpont - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Nem mindenkinél ugyanannyi a normális pulzus és vérnyomás

Magas? Alacsony? Így függhet össze a pulzus és a vérnyomás - KardioközpontKözismert tény, hogy a vérnyomásnál a 120/80 Hgmm tekinthető általában normálisnak, pulzusnál a pedig a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték. Ugyanakkor a normális értékek ettől egyénenként eltérőek lehetnek, hiszen például egy fiatalabb, edzett személy élhet alacsony, akár 50-es pulzusszámmal, ez csupán azt jelzi, hogy jó állapotban van a szív-érrendszere. A normális vérnyomás pedig az életkor előrehaladtával mindig egy kicsit magasabb, így egy 60 éves, egyébként egészséges férfinél nem feltétlenül igényel kezelést a 130/90-es érték sem. Ugyanakkor, ha többször is eltérés mutatkozik az egészségesnek tekintett pulzus- és /vagy vérnyomásértékhez képest, annak mindenképpen érdemes utánajárni. A kardiológiai kivizsgálás és szükség esetén a kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték.

Alacsony, magas? Egyikre sem szabad legyinteni

Magas? Alacsony? Így függhet össze a pulzus és a vérnyomás - KardioközpontA vérnyomás és a pulzus gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például vészhelyzetben mindkettő megugrik. Ám ez nem jelenti azt, hogy ha a vérnyomás megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a pulzus és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszútávon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet – attól függően, hogy a pitvart vagy a kamrát érinti-e a probléma.
- Az alacsonyabb pulzus többnyire nem jelent gondot, a magasabb pulzusszám azonban utalhat betegségre is, bár ez nem feltétlenül igazolódik be minden esetben. Éppen ennek tisztázására szolgál a kivizsgálás – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.  – A magas vérnyomás azonban mindenképpen olyan jel, aminek utána kell járni. Ez ugyanis több betegség előszobája lehet, általánosságban elmondható, hogy minden 20 Hgmm-es növekedés a 115 Hgmm-es szisztolés (első) érték felett, megduplázza a szívinfarktus, a stroke, a szív- és a veseelégtelenség kockázatát. Az alacsony vérnyomás azonban már csalókább, hiszen idősebb korban, vagy ha magas pulzusszám kapcsolódik hozzá, ez valóban utalhat betegségre is. Ha tehát alacsony vérnyomás mellett szédülünk, gyengének érezzük magunkat, mellkasi szorításunk, szívdobogás-érzésünk van, mindenképpen érdemes kardiológushoz fordulni. A szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelésének egyik sarokpontja a korai felfedezés. Éppen ezért, ha szokatlan tüneteket vagy a szokásostól eltérő vérnyomás- vagy pulzusértékeket tapasztalunk, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, feltenni a kérdéseinket, és elejét venni az esetlegesen súlyos állapotoknak.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu

Téma szakértője

Specialitások:

Ellátás magyar, orosz és ukrán nyelven is!

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves aktív labdarúgó vagyok (heti 2x edzés + 1x 5 km futás + 1x mérkőzés), emellett fizikai munkát végzek. Egyáltalán nem fogyasztok alkoholt, nem dohányzom. Rendszeres, nyugodt az alvási ciklusom, igyekszem mindenben odafigyelni magamra. Három hónapja hagytam el a Scippa 10mg nevezetű antidepresszánszt, amit fél évig (elhagyással együtt) szedtem pánikbetegség miatt. Változatosan és egészségesen táplálkozom (sok zöldség-gyümölcs, főtt ételek, zab, stb.). Pár hete jelentkeztek furcsa mellkasi érzeteim. Teljes kivizsgálás (labor, fül-orr-gégészet, mellkas rtg.,hasi uh., vizelet- és ondó vizsgálat) során nem találtak eltérést. Jártam kardiológusnál, az ekg és a szívultrahang rendben volt. Javasoltak kúraszerűen magnéziumot, mely okozhatja a panaszokat. Második kúrát fejezem be (2hetes) a MagneB6-ból (150mg magnézium), melyből naponta egy tablettát szedek be esténként. Minden leírás, orvosi szakvélemény az extrasystole-ra hasonlítanak, melyek az magnézium pótlást követően is megmaradtak. Plusz szívverés formájában érzem, egy-két másodperc erejéig. Igencsak változóan, van hogy naponta 6-8 alkalommal, vannak napok, mikor egyáltalán nem fordul elő. Mit gondol, hogyan tudnám orvosolni a problémát? Válaszát előre is köszönöm!
Hauk Martin

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Tisztelt Hauk Úr,

Ha a kardiológiai kivizsgálás szervi szívbetegséget nem igazolt, és egyéb külső tényező (pl. jelentős koffein-bevitel, dohányzás, alvásdefizit, kimerültség, pajzsmirigy-túlműködés) nem áll fenn, akkor az extrasystolia funkcionalis tünetként értékelhető (szomatizáció). Ha a Magnesium nem segít, akkor tüneti kezelésként kis dózisú béta-blokkoló megkísérelhető, ha nincs ellenjavallata (pl. asthma). Az oki kezelés valószínűleg a szorongás-panikbetegség hatékony kezelése lenne, annál is inkább, mert a leírt szívpanasz a Scippa elhagyása után jelentkezett. Javaslom hogy konzultáljon kezelőorvosával erről.

Üdvözlettel

Dr. Ferenczy Péter

Páciensek mondták

Legjobb választás

Dr.Sztancsik Ilona a lehető legjobb választás volt, ritkán tapasztalható empátiát, odafigyelést, segítséget, kedvességet kaptam a kimerítő tájékoztatás, aprólékos elemzés, maximális szakmaiság mellett!

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2024.07.02 13:12