Terhelésre jelentkező panaszok is utalhatnak szívbillentyű hibára

A szívbillentyűk nem megfelelő működése szívelégtelenséghez vezethet

A szívbillentyűk feladata, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a szív kamráiból a pitvarok felé, és a nagyartériákból a kamrák felé. Vagyis tulajdonképpen szelepként működnek, és a „hibáik” is ebből a szelep funkcióból adódhatnak: vagy nem zárnak rendesen, ami miatt a vér visszaáramlik, vagy valami miatt túl szűkek, így csak nehezen tud átpumpálódni rajtuk keresztül a vér. Mindkét esetnek az a következménye, hogy a szívre a normálisnál nagyobb munkateher hárul, ami idővel akár szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet.
A szívbillentyű problémáinak egy része veleszületett rendellenesség. Ilyen lehet többek közt az aortabillentyű szűkület, a pulmonális billentyű szűkülete és az Ebstein anomália. Más billentyűproblémák az élet későbbi szakaszaiban alakulnak ki, elsősorban bizonyos betegségek és az idősödés következményeiként. A degeneratív billentyű betegségek alapvető oka például, hogy a billentyűk (jellemzően a mitrális billentyű) idővel „elhasználódik”, és rosszabbul zár. Ugyancsak előfordulhat, hogy az érelmeszesedés a szívbillentyűket is érinti, ami lassan szűkülethez vezethet.
Betegségek közül jellemzően a szívbelhártya fertőzése, a reumás láz és bizonyos sérülések érinthetik a szívbillentyűket, amelyek romló teljesítménye miatt a szívnek keményebben kell dolgoznia és gyengül a pumpafunkciója. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy bár egyes állapotok veszélyesek lehetnek, a legtöbb billentyű probléma jól kezelhető.

Milyen tünetekre kell felfigyelni?

Kifejezetten szívbillentyű probléma miatt ritkán fordulnak orvoshoz a páciensek, hiszen az gyakran évtizedekig nem okoz panaszt. Ami esetleg mégis gyanakvásra adhat okot, az néhány olyan általánosabb panasz, mint a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség. A panaszokról érdemes tudni, hogy különböző fokozataik vannak. A sokáig fennálló tünetmentesség után eleinte még csak jelentős fizikai terhelés kapcsán jelentkeznek tünetek, később ezek már könnyű fizikai terhelés során is érzékelhetőek, súlyos esetben pedig már nyugalmi állapotban is jelen van a kimerültség, nehézlégzés, a mellkasi panaszok.
- Nem ritka azonban, hogy egy más célú vagy ellenőrzés jellegű kivizsgáláson a sztetoszkópos vizsgálat során figyelünk fel a szívzörejre, ami bizonyos esetekben szívbillentyű problémára utalhat, ezért további kivizsgálást igényel - ismerteti Jenei doktor.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

- Amennyiben az általános kardiológiai kivizsgálás – tehát a kikérdezés, a fizikai és sztetoszkópos vizsgálat – során, esetleg a már jelentkező tünetek alapján felmerül a szívbillentyű betegség gyanúja, mindenképpen szükség van EKG-ra, szívultrahangra és esetleg mellkasröntgenre – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa.
A szívultrahang különösen fontos vizsgálat lehet olyan tünetek esetén, mint például a szabálytalan, erős szívdobogás érzés, a mellkasi fájdalom, a szédülés, az ájulás. Ezzel az eljárással láthatóvá és mérhetővé válik a szívbillentyűk alakja és mozgása, a szívüregek mérete és működése, a szív pumpafunkciója és a szívizomzat merevségének /rugalmasságának mértéke, így diagnosztizálható válhat az esetleges szívbillentyű probléma is. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)