Mennyi idő alatt csökken a koleszterinszint?

Elsőként mindig az életmódot rendezzük!

A rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás minden korosztály számára az alapja annak, hogy megelőzzék a szív-érrendszeri betegségeket, valamint csökkentsék azok rizikófaktorait, így a magas koleszterinszintet is. Ez az ajánlás immár 7 éve érvényes, ugyanis 2018-ban adta ki az American College of Cardiology és az American Heart Association. A szakmai szervezetek ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy ha már kialakult az érszűkület, az életmódváltás mellett intenzív sztatin terápiára is szükség van, hogy csökkenthető legyen az LDL-koleszterin szintje. A csökkentés mértéke azonban nem ugyanaz a szám mindenkinél, ugyanis a célértékeket személyre szabottan kell meghatározni.
Példák a célértékekre:

• Az érszűkületes betegeknek, aki a magas kardiológiai kockázatú csoporthoz tartoznak, a sztatin terápiával elérendő célérték LDL-C esetében 1,8 mmol/l.
• Ha valakinek magasabb az LDL-C szintje, mint 4,9 mmol/l , de egyébként egészséges, már ajánlott a gyógyszeres segítség, bár ebben az esetben elég csak a 2,6 mmol/l LDL-C célértéket elérni.
• A 40-75 éves cukorbetegeknek, akiknél az LDL-C szint nem magasabb, mint 1,8 mmol/l, elég csak a közepes intenzitású sztatin terápia, de ha egyéb rizikófaktorok is megtalálhatók, és az érintett elmúlt 50 éves, akkor magas intenzitású terápia ajánlott.

Minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál jobb?

Az szakmai állásfoglalás szerint a válasz: igen. Minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál kisebb a szív-érrendszeri kockázat.
- Enyhén emelkedett koleszterinszint esetén például fel kell mérni a páciens rizikóját, tekintetbe véve többek közt a nemet, az életkort, a családi anamnézist, a dohányzást, a testsúly, a testtömeg-indexet, a vérnyomást, stb. Ha kiderül, hogy a páciens a veszélyeztetett csoportba tartozik, az ajánlás szerinti koleszterin célértéket kell elérni. A kérdés persze, hogy hogyan mi ennek a módja. Elsőként a diétával, életmódváltással kell próbálkozni, második lépés lehet a sztatin és/vagy fibrát adása, és az amerikai szakmai szervezetek ezután ajánlják a PCSK-9 gátló vegyületet, ami egy már forgalomban lévő, havi kétszeri injekció formájában érhető el. Ezeken túl létezik egy olyan készítmény is, amit 6 havonta egyszer kell adni, de ennek a fentiektől eltérő hatásmechanizmusa van – ismerteti dr. Ferenczy Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, belgyógyász. – Ugyanakkor arra kell felkészülni a páciensnek, hogy az életmódváltás nagyjából fél év alatt kezdi éreztetni a hatását a koleszterin értékében, a gyógyszereket pedig évekig kell szedni ahhoz, hogy a magas koleszterinszint miatt felépült plakkok az érben valamilyen mértékben lebomoljanak. Az egészséges életmódnak azonban élethosszig ki kellene tartania és a gyógyszerek szedését is csak orvosi ajánlásra lehet abbahagyni, még a célértékek elérése után is.

A koleszterincsökkentő életmód elemei

Rendszeres mozgás

A speciálisan felépített, felügyelt mozgásprogram erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Érelmeszesedés esetén különösen növeli a biztonságot és a hatékonyságot a mozgásterapeuta irányítása, már csak azért is, mert kezdetben az alacsony szintű aktivitás váltja ki a pozitív hatásokat. Később érdemes a kardiomozgást és az izomfejlesztő edzéseket is okosan beépíteni az edzéstervbe. A cél az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése, hiszen a koleszterinszintet a súlytöbblet is erősen meghatározza. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár, valamint nő az inzulinérzékenység és csökken a trigliceridszint is. Ez utóbbi akár 20-30%-nyi csökkenést is jelenthet a súlyvesztéssel arányosan.

Szívbarát étrend

A szakmai ajánlások a telített zsírok és a transzzsírok visszaszorítását javasolják, de nem kell szélsőségekben gondolkodni. Telített zsírok tekintetében érdemes kevesebbet fogyasztani például zsíros marhahúsból, bárány- és sertéshúsból, a szárnyasok bőréből, a szalonnából, a kolbászfélékből, a belsőségekből, a zsíros tejtermékekből, a telített zsírokat tartalmazó növényi olajokból és a zsírokból. A bevitel ne legyen több, mint a napi kalóriamennyiség 6%-a. Ennél fokozottabban érdemes kerülni a transzzsírokat, amelyek fő forrásai a feldolgozott élelmiszerek, a rágcsálnivalók, a látványpékségek termékei és minden olyan élelmiszer, amelynek címkéjén az olvasható, hidrogénezett növényi olajat tartalmaz. A dietetikus segítségével leginkább a mediterrán- vagy a DASH-diéta elemeire épülő, személyre szabott étrendet ajánlott követni.

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)