Még azok is hallottak az EKG vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

Mik azok a görbék a papíron?

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét papírszalagra rajzolt görbék formájában jeleníti meg. A vizsgálat során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok. Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából alkalmazható a vizsgálat. Éppen ezért a nyugalmi EKG szinte elhagyhatatlan része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

Hogyan zajlik a nyugalmi EKG vizsgálat?

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék a papírszalagra rajzolt görbék formájában tesz láthatóvá. Komolyabb kivizsgálás esetén érdemes 12 elvezetéses EKG-t alkalmazni, mert ez a modern módszer nyújtja a lehető legpontosabb képet a szív aktuális állapotáról. Nyugalmi EKG vizsgálat közben a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Az EKG semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, csupán a vizsgálat közbeni nyugalom a fontos, mert még a rendelőbe való rohanás, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.
Tudni kell, hogy a nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működésére szinte semmilyen támpontot nem ad. Hasonlóan alkalmatlan a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak.

Mi történik a terheléses EKG vizsgálat során?

nyugalmi ekg terheléses ekgA terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
- A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el. Sokan tartanak attól, hogy gyakorlatlanságuk vagy éppen a betegségük okán nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, de egyrészt biztonságban vannak, mert a futópadon heveder óv az esetleges eleséstől, másrészt természetesen, ha rosszullét lép fel, mindent meg tudunk tenni a páciens védelmében – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. - Miután az elektródákat a mellkasra csatlakoztatjuk, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk, elindulhat a terhelés, amely során folyamatosan nézzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihentetjük, amíg pulzusszáma nem normalizálódik. 
Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr! 30 éves kétgyermekes anyuka vagyok. Évek óta küzdök egy szorongásos betegséggel (gyógyszert is szedek - 100mg Fevarint), ami évente két-három alkalommal előjön és erős szorongásos tüneteket okoz néhány hétig. Ebben az időszakban, de főként utána szívpanaszaim is vannak: bal kar enyhe fájdalma, néha késszúrás szerű fájdalom a szívtájékon, kisebb megterhelésre is szapora pulzus, nehézlégzés, mintha eldugulna az orrom, enyhe szédülés, hátfájás (bár ez máskor is jelen van). Ezek a tünetek nem állandóak, időszakosan vannak jelen, a stresszesebb időszakok után és nem jelentkezik mind egyszerre, a napi munkámat elvégzem mellette. 4 éve voltam kardiológusnál ezekkel a panaszokkal, ahol végeztek szív UH-t, terheléses EKG-t, vérnyomásmérést. Nem találtak semmilyen fizikai elváltozást. Az lenne a kérdésem, hogy ezek a tünetek, kialakulhatnak valóban csak az erős stressz miatt is? Ilyen fiatalon előfordulhat pl szívbetegség vagy szívroham (a nagypapámnak volt 70 éves korában, anyukám is szívbeteg)? Érdemes lenne újból elmennem egy kardiológiai vizsgálatra, ha 4 éve is voltam ugyanezekkel a panaszokkal? Pajzsmirigy alulműködésem van, ezt fél éve kezdték el kezelni Letrox-xal. Ezen kívül vérszegény vagyok, de minden értékem (koleszterin, cukor, stb) jó. Válaszát előre is köszönöm: N. Mónika
Nagy Mónika

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves N. Mónika!

A panaszok hátterében valóban lehet stressz, de ezt csak egy részletes és ismételt kardiológiai vizsgálat után lehetne megmondani.
Bejelentkezés, bővebb felvilágosítás a 06 70/610-3847es számon.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Hatalmas szaktudás

Alapos vizsgálat. Hatalmas szaktudás. Kedvesség. Emberségesség. Az asszisztens Katát is nagy nagy dicséret illeti, szakmailag és emberileg is. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.07.27 11:50