Még azok is hallottak az EKG vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

Mik azok a görbék a papíron?

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét papírszalagra rajzolt görbék formájában jeleníti meg. A vizsgálat során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok. Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából alkalmazható a vizsgálat. Éppen ezért a nyugalmi EKG szinte elhagyhatatlan része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

Hogyan zajlik a nyugalmi EKG vizsgálat?

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék a papírszalagra rajzolt görbék formájában tesz láthatóvá. Komolyabb kivizsgálás esetén érdemes 12 elvezetéses EKG-t alkalmazni, mert ez a modern módszer nyújtja a lehető legpontosabb képet a szív aktuális állapotáról. Nyugalmi EKG vizsgálat közben a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Az EKG semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, csupán a vizsgálat közbeni nyugalom a fontos, mert még a rendelőbe való rohanás, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.
Tudni kell, hogy a nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működésére szinte semmilyen támpontot nem ad. Hasonlóan alkalmatlan a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak.

Mi történik a terheléses EKG vizsgálat során?

nyugalmi ekg terheléses ekgA terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
- A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el. Sokan tartanak attól, hogy gyakorlatlanságuk vagy éppen a betegségük okán nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, de egyrészt biztonságban vannak, mert a futópadon heveder óv az esetleges eleséstől, másrészt természetesen, ha rosszullét lép fel, mindent meg tudunk tenni a páciens védelmében – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. - Miután az elektródákat a mellkasra csatlakoztatjuk, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk, elindulhat a terhelés, amely során folyamatosan nézzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihentetjük, amíg pulzusszáma nem normalizálódik. 
Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

T. Doktor úr/Nő! Fél éve állapítottak meg nálam vegetatív idegrendszeri problémát (szorongás, pánikbetegség) természetesen előtte minden kivizsgáláson átestem. Tüneteim erős szédülés ájulásérzés, tenziós fejfájás, izzadás, magas pulzus, ugráló vérnyomás, fülzúgás. A pulzusom nyugalomban 85-90 körül van, a vérnyomásom pedig 110-160 között ugrál a nap folyamán de előfordulnak ennél magasabb kiugrások is, de alapjában véve nyugalomban mérve ált. 120-130 között van. Viszont aggasztanak a kiugrások ill. hogy szinte öt percenként képes a vérnyomásom 20-30 értéket is ugrálni. Kardiológián vizsgáltak ősszel ahol 24 órás ABPM nem mutatott extra kiugrásokat, EKG, szívultrahang jó lett így nem kaptam gyógyszert. Szeretném megkérdezni hogy ez az ingadozó vérnyomás a betegségem miatt van vagy ez már lehet egy magas vérnyomás betegség előjele? Sajnos a családomban volt magas vérnyomás. 37 éves kissé túlsúlyos mozgásszegény életmódot élő nő vagyok.
Botha Krisztina

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Botha Krisztina!

A vérnyomás valóban sokszor és sokat változik, de az nem bizonyít magas -vérnyomás betegséget. Önnél a 24 órás ABPM is negatív volt. Az esetek nagy részében a probléma a nem megfelelő mérés és a készülék miatt van.
Üdvözlettel:

Vaskó Péter dr.

Páciensek mondták

Magabiztos és jó szakember

Maximálisan elégedett vagyok, kimondottan jó a véleményem, gyakorlatilag minden tekintetben. Minden a recepciónál kezdődik..., mosoly, inetlligencia, kedvessség, kitűnő eligazitás fogadott. Dr.VASKÓ PÉTER magabiztos és jó szakember benyomását keltette-örülök, hogy Hozzá kerültem.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.07.18
Utolsó módosítás: 2017.07.27