Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük, vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

Komolyan kell venni a jeleket

Ki ne érezte volna néha, hogy majdnem kiugrik a szíve egy-egy komolyabb fizikai megterhelés vagy nagyobb izgalom hatására? A felgyorsult szívverés ilyen körülmények közt normális, azonban nyugalmi állapotban nem szabad természetesnek venni csak azért, mert elhagytuk az ötödik vagy hatodik X-et. A felgyorsult szívverésnek ugyanis számos oka lehet, amelyek közt néhány akár szívritmuszavarhoz is vezethet.
- Ha bedobban, vagy éppen kihagy a szívünk, ezt ne tekintsük a korral járó „rendetlenkedésnek”, hanem feltétlenül forduljunk orvoshoz. Tegyük ezt akkor is, ha gyengeséget, mellkasi fájdalmat, szorítást, légszomjat, szédülést tapasztalunk, vagy ha azt vesszük észre, hogy levegőért kapkodunk, ha fel kell gyalogolnunk néhány emeletet, vagy pár métert szaladnunk kell a busz után. A teljesítőképesség saját magunkhoz mért csökkenését mindig figyelmeztető jelnek kell tekintenünk - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A mozgás csökkenti a szívritmuszavar esélyét az idősebb nőknél is

ritmuszavar vizsgálati csomagSok esetben előfordul, hogy a szív működésében tapasztalt tünetek még nem igényelnek orvosi kezelést, de életmódbeli változtatást mindenképp. A Journal of the American Heart Association című szaklapban megjelent publikáció szerint, ha növeljük a mozgásunk intenzitását vagy mennyiségét, csökkenthetjük a pitvarfibrilláció (ez a szívritmuszavar egy formája) rizikóját.
A Stanford Egyetem kutatói 81 ezer, menopauzán túli hölgyet vizsgáltak, akik 50 és 79 év közöttiek voltak. Arról kérdezték őket, milyen gyakran edzenek, mozognak. Az edzés mennyiségének és hatékonyságának kifejezésére a MET egységeket használták. A MET vagy "metabolikus együttható" kifejezi, hogy bizonyos gyakorlatok elvégzéséhez mennyi energiára van szükség az üléshez, mint alaptevékenységhez viszonyítva. Az egy hétre vonatkoztatott 9 MET például megfelel 30 percnyi fürge sétának a hét 6 napján, vagy egy órányi könnyedebb biciklizésnek kétszer egy héten. A kutatók 11 éven keresztül vizsgálták az érintett nőket és arra következtetésre jutottak, hogy azok, akik 9 MET egységnyi vagy annál több edzést végeztek hetente, 10 százalékkal csökkentették a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét. Még a 3 MET egységnyi mozgásnak is volt értelme: ez 6 százalékkal redukálta a rizikót. Ez a mozgásmennyiség kb. félórányi tempós sétának felel meg egy héten kétszer. 
Vagyis az idősebb hölgyek mozgásának bizonyított szívvédő hatása van, és még fokozottabban igaz ez a túlsúllyal rendelkezőkre, akik a fizikai aktivitás más előnyeit is tapasztalhatják.  

A mozgást is a kivizsgálás után ajánlott elkezdeni

- Idősebb korban sincs olyan panasz, ami természetesnek tekinthető, így nagyon fontos, hogy ha valaki szívritmuszavarra gyanakszik, vizsgáltassa ki magát. A kardiológiai vizsgálat elsődlegesen a páciens panaszainak és az előzményeknek a megismerésére épül. Meg kell tudnunk többek közt, hogy mozog-e rendszeresen, hogy mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, illetve mennyire befolyásolja az adott állapot az életét. A kapott információk alapján dől el, milyen eszközös vizsgálattal kaphatunk pontos diagnózist – ismerteti dr. Sztancsik Ilona. – A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, pl. elektrofiziológiai vizsgálatokra. Ha bebizonyosodik, hogy valóban szívritmuszavarról van szó, és megtaláltuk ennek okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód, mozgásprogram kialakítása. 

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves aktív labdarúgó vagyok (heti 2x edzés + 1x 5 km futás + 1x mérkőzés), emellett fizikai munkát végzek. Egyáltalán nem fogyasztok alkoholt, nem dohányzom. Rendszeres, nyugodt az alvási ciklusom, igyekszem mindenben odafigyelni magamra. Három hónapja hagytam el a Scippa 10mg nevezetű antidepresszánszt, amit fél évig (elhagyással együtt) szedtem pánikbetegség miatt. Változatosan és egészségesen táplálkozom (sok zöldség-gyümölcs, főtt ételek, zab, stb.). Pár hete jelentkeztek furcsa mellkasi érzeteim. Teljes kivizsgálás (labor, fül-orr-gégészet, mellkas rtg.,hasi uh., vizelet- és ondó vizsgálat) során nem találtak eltérést. Jártam kardiológusnál, az ekg és a szívultrahang rendben volt. Javasoltak kúraszerűen magnéziumot, mely okozhatja a panaszokat. Második kúrát fejezem be (2hetes) a MagneB6-ból (150mg magnézium), melyből naponta egy tablettát szedek be esténként. Minden leírás, orvosi szakvélemény az extrasystole-ra hasonlítanak, melyek az magnézium pótlást követően is megmaradtak. Plusz szívverés formájában érzem, egy-két másodperc erejéig. Igencsak változóan, van hogy naponta 6-8 alkalommal, vannak napok, mikor egyáltalán nem fordul elő. Mit gondol, hogyan tudnám orvosolni a problémát? Válaszát előre is köszönöm!
Hauk Martin

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Tisztelt Hauk Úr,

Ha a kardiológiai kivizsgálás szervi szívbetegséget nem igazolt, és egyéb külső tényező (pl. jelentős koffein-bevitel, dohányzás, alvásdefizit, kimerültség, pajzsmirigy-túlműködés) nem áll fenn, akkor az extrasystolia funkcionalis tünetként értékelhető (szomatizáció). Ha a Magnesium nem segít, akkor tüneti kezelésként kis dózisú béta-blokkoló megkísérelhető, ha nincs ellenjavallata (pl. asthma). Az oki kezelés valószínűleg a szorongás-panikbetegség hatékony kezelése lenne, annál is inkább, mert a leírt szívpanasz a Scippa elhagyása után jelentkezett. Javaslom hogy konzultáljon kezelőorvosával erről.

Üdvözlettel

Dr. Ferenczy Péter

Páciensek mondták

Kiemelkedő szakmai tudás

Dr. Sztancsik Ilonánál jártam, aki egy nagyon kedves, alapos és nagy szaktudású Doktornő. Mindent részletesen elmagyarázott, rám szánta az időt. Örülök, hogy jó kezekbe kerültem!

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, sportkardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.10.05
Utolsó módosítás: 2017.10.05