Amikor nincs probléma a pulzusunkkal, a legtöbben nem is gondolunk a szívverésünkre. Éppen ezért, amikor esetleg nagyon felgyorsul, hajlamosak vagyunk megijedni, és azonnal szívritmuszavarra, esetleg közelgő szívinfarktusra gyanakodni. Holott az esetek döntő többségében ártalmatlan okok miatt jelentkezik a szapora pulzus, de dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta azokra a további tünetekre is felhívta a figyelmet, amelyek megléte esetén már orvosi kivizsgálás szükséges.

Mennyi a normális, mennyi a lassú pulzus?

A szapora pulzus más tünetekkel együtt kardiológiai kivizsgálást igényel.A szív feladata, hogy keringtesse az oxigénben és a tápanyagban gazdag vért a testben – vagyis, ha nem funkcionál megfelelően, az az egész szervezetre kihat. A szívverés (vagyis a pulzusszám) pedig központi szerepet játszik ebben a folyamatban, mivel a szív ezen működése közvetlenül összefügg a szívfrekvenciával és az ún. lökettérfogattal, vagyis az egyes ütések által kipumpált vár mennyiségével.
A normál pulzusszám 60-100 ütés percenként, az ennél alacsonyabb pulzusszámot bradycardiának (lassú szívverésnek), a magasabbat tachycardiának (gyors szívverésnek) nevezzük. Ennél bizonyos iskolák szigorúbban határozzák meg a normál szívverés tartományát, ugyanis 50-70 közé teszik. Mindazonáltal az tekinthető egészséges pulzusnak, ami alkalmazkodni képes a különböző szituációkhoz. 
- Amikor kitapintjuk a pulzusunkat a csuklónkon, nyakunkon – sőt sokszor még tapintás nélkül is -, érezhetjük, hogy a szívverésünk szabályos vagy szabálytalan. Főként ez utóbbi érezhető erősen – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. – A lassabb pulzustól kevesebben szoktak megijedni, hiszen egészséges személyeknél éppen az edzettség, fittség az a tényező, ami eredményezheti a lassabb szívverést. Ugyanakkor bizonyos gyógyszerek, akár szívgyógyszerek is okozhatnak ilyen tünetet, erről jó előre tudni. A kivizsgálás akkor lehet szükséges, ha egy háttérben álló betegség gyanúja merül fel, mint sick sinus szindróma, vagy egyes fertőzések, mint a Lyme-kór és a tífusz, esetleg magas káliumszint és pajzsmirigy alulműködés. Legtöbbször a kiinduló betegség kezelésével a pulzusszám is rendeződik.

Ilyen okai lehetnek a szapora pulzusnak

Szinte mindenki ismeri az érzést, amikor stimulánsok, például a kávé vagy izgatottság, idegesség hatására felgyorsul a szívverés. A nők azt is megtapasztalhatják, hogy a várandósság alatt is gyorsabbá válhat a pulzus. Ugyancsak természetes jelenség, hogy a fizikai aktivitás pulzusemelő hatású.
- Természetesen a szapora pulzus mögött is állhat valamilyen betegség, mint például a legtöbb, lázzal járó fertőzés, az asztma és más légzőszervi betegségek, a pajzsmirigy túlműködés. Vannak olyan szív-érrendszeri betegségek is természetesen, amelyek felgyorsíthatják a pulzust, többek közt ilyen a kardiomiopátia, vagyis a szívizom elfajulás, amikor csökken a szív pumpafunkciója, a pitvarfibrilláció és a kamrai tachycardia – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.Szapora pulzus? További tünetek mellett kivizsgálást igényel - Kardioközpont

A szapora pulzus mellé más tünetek is kapcsolódhatnak

Sok esetben annyira nem okoz gondot a szaporább pulzus vagy az esetleges bedobbanások, hogy ezekre csak egy más okból elvégzett fizikális vizsgálat vagy EKG során derül fény. Vannak azonban olyan tünetek, amelyek viszonylag gyakran megjelennek a gyors szívverés mellett, ezek az alábbiak:

  • kimerültség,
  • zavartság, ájulás közeli állapot,
  • mellkasi szorítás, vagy lebegő érzés a mellkasban,
  • légszomj.

Ilyen tünetekkel mindenképpen ajánlatos felkeresni a kardiológust. Gyakran már a sztetoszkópos vizsgálattal is felfedezhető valamiféle eltérés, de többnyire szükség van további vizsgálatokra is, mint a laborvizsgálatok, az EKG, a terheléses EKG, a szívultrahang, a 24 órás Holter-monitorozás és szükség esetén a 7 napos Holter EKG. Ha kiderül, hogy szívritmuszavar okozza a szapora pulzust, meg kell keresni annak az okát, és ezt kell megcéloznia a kezelésnek, ami adott esetleg lehet többek közt pajzsmirigykezelés, vaspótlás, a szervezet ionháztartásának szabályozása, súlyosabb esetben pedig beültetett defibrillátor, pacemaker, katéteres abláció vagy egy kardioverzió nevű eljárás.    

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 


 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves aktív labdarúgó vagyok (heti 2x edzés + 1x 5 km futás + 1x mérkőzés), emellett fizikai munkát végzek. Egyáltalán nem fogyasztok alkoholt, nem dohányzom. Rendszeres, nyugodt az alvási ciklusom, igyekszem mindenben odafigyelni magamra. Három hónapja hagytam el a Scippa 10mg nevezetű antidepresszánszt, amit fél évig (elhagyással együtt) szedtem pánikbetegség miatt. Változatosan és egészségesen táplálkozom (sok zöldség-gyümölcs, főtt ételek, zab, stb.). Pár hete jelentkeztek furcsa mellkasi érzeteim. Teljes kivizsgálás (labor, fül-orr-gégészet, mellkas rtg.,hasi uh., vizelet- és ondó vizsgálat) során nem találtak eltérést. Jártam kardiológusnál, az ekg és a szívultrahang rendben volt. Javasoltak kúraszerűen magnéziumot, mely okozhatja a panaszokat. Második kúrát fejezem be (2hetes) a MagneB6-ból (150mg magnézium), melyből naponta egy tablettát szedek be esténként. Minden leírás, orvosi szakvélemény az extrasystole-ra hasonlítanak, melyek az magnézium pótlást követően is megmaradtak. Plusz szívverés formájában érzem, egy-két másodperc erejéig. Igencsak változóan, van hogy naponta 6-8 alkalommal, vannak napok, mikor egyáltalán nem fordul elő. Mit gondol, hogyan tudnám orvosolni a problémát? Válaszát előre is köszönöm!
Hauk Martin

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Tisztelt Hauk Úr,

Ha a kardiológiai kivizsgálás szervi szívbetegséget nem igazolt, és egyéb külső tényező (pl. jelentős koffein-bevitel, dohányzás, alvásdefizit, kimerültség, pajzsmirigy-túlműködés) nem áll fenn, akkor az extrasystolia funkcionalis tünetként értékelhető (szomatizáció). Ha a Magnesium nem segít, akkor tüneti kezelésként kis dózisú béta-blokkoló megkísérelhető, ha nincs ellenjavallata (pl. asthma). Az oki kezelés valószínűleg a szorongás-panikbetegség hatékony kezelése lenne, annál is inkább, mert a leírt szívpanasz a Scippa elhagyása után jelentkezett. Javaslom hogy konzultáljon kezelőorvosával erről.

Üdvözlettel

Dr. Ferenczy Péter

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2024.05.08 09:16