Amikor nincs probléma a pulzusunkkal, a legtöbben nem is gondolunk a szívverésünkre. Éppen ezért, amikor esetleg nagyon felgyorsul, hajlamosak vagyunk megijedni, és azonnal szívritmuszavarra, esetleg közelgő szívinfarktusra gyanakodni. Holott az esetek döntő többségében ártalmatlan okok miatt jelentkezik a szapora pulzus, de dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta azokra a további tünetekre is felhívta a figyelmet, amelyek megléte esetén már orvosi kivizsgálás szükséges.

Mennyi a normális, mennyi a lassú pulzus?

A szapora pulzus más tünetekkel együtt kardiológiai kivizsgálást igényel.A szív feladata, hogy keringtesse az oxigénben és a tápanyagban gazdag vért a testben – vagyis, ha nem funkcionál megfelelően, az az egész szervezetre kihat. A szívverés (vagyis a pulzusszám) pedig központi szerepet játszik ebben a folyamatban, mivel a szív ezen működése közvetlenül összefügg a szívfrekvenciával és az ún. lökettérfogattal, vagyis az egyes ütések által kipumpált vár mennyiségével.
A normál pulzusszám 60-100 ütés percenként, az ennél alacsonyabb pulzusszámot bradycardiának (lassú szívverésnek), a magasabbat tachycardiának (gyors szívverésnek) nevezzük. Ennél bizonyos iskolák szigorúbban határozzák meg a normál szívverés tartományát, ugyanis 50-70 közé teszik. Mindazonáltal az tekinthető egészséges pulzusnak, ami alkalmazkodni képes a különböző szituációkhoz. 
- Amikor kitapintjuk a pulzusunkat a csuklónkon, nyakunkon – sőt sokszor még tapintás nélkül is -, érezhetjük, hogy a szívverésünk szabályos vagy szabálytalan. Főként ez utóbbi érezhető erősen – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. – A lassabb pulzustól kevesebben szoktak megijedni, hiszen egészséges személyeknél éppen az edzettség, fittség az a tényező, ami eredményezheti a lassabb szívverést. Ugyanakkor bizonyos gyógyszerek, akár szívgyógyszerek is okozhatnak ilyen tünetet, erről jó előre tudni. A kivizsgálás akkor lehet szükséges, ha egy háttérben álló betegség gyanúja merül fel, mint sick sinus szindróma, vagy egyes fertőzések, mint a Lyme-kór és a tífusz, esetleg magas káliumszint és pajzsmirigy alulműködés. Legtöbbször a kiinduló betegség kezelésével a pulzusszám is rendeződik.

Ilyen okai lehetnek a szapora pulzusnak

Szinte mindenki ismeri az érzést, amikor stimulánsok, például a kávé vagy izgatottság, idegesség hatására felgyorsul a szívverés. A nők azt is megtapasztalhatják, hogy a várandósság alatt is gyorsabbá válhat a pulzus. Ugyancsak természetes jelenség, hogy a fizikai aktivitás pulzusemelő hatású.
- Természetesen a szapora pulzus mögött is állhat valamilyen betegség, mint például a legtöbb, lázzal járó fertőzés, az asztma és más légzőszervi betegségek, a pajzsmirigy túlműködés. Vannak olyan szív-érrendszeri betegségek is természetesen, amelyek felgyorsíthatják a pulzust, többek közt ilyen a kardiomiopátia, vagyis a szívizom elfajulás, amikor csökken a szív pumpafunkciója, a pitvarfibrilláció és a kamrai tachycardia – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.Szapora pulzus? További tünetek esetén kivizsgálás szükséges! - Kardioközpont

A szapora pulzus mellé más tünetek is kapcsolódhatnak

Sok esetben annyira nem okoz gondot a szaporább pulzus vagy az esetleges bedobbanások, hogy ezekre csak egy más okból elvégzett fizikális vizsgálat vagy EKG során derül fény. Vannak azonban olyan tünetek, amelyek viszonylag gyakran megjelennek a gyors szívverés mellett, ezek az alábbiak:

  • kimerültség,
  • zavartság, ájulás közeli állapot,
  • mellkasi szorítás, vagy lebegő érzés a mellkasban,
  • légszomj.

Ilyen tünetekkel mindenképpen ajánlatos felkeresni a kardiológust. Gyakran már a sztetoszkópos vizsgálattal is felfedezhető valamiféle eltérés, de többnyire szükség van további vizsgálatokra is, mint a laborvizsgálatok, az EKG, a terheléses EKG, a szívultrahang, a 24 órás Holter-monitorozás és szükség esetén a 7 napos Holter EKG. Ha kiderül, hogy szívritmuszavar okozza a szapora pulzust, meg kell keresni annak az okát, és ezt kell megcéloznia a kezelésnek, ami adott esetleg lehet többek közt pajzsmirigykezelés, vaspótlás, a szervezet ionháztartásának szabályozása, súlyosabb esetben pedig beültetett defibrillátor, pacemaker, katéteres abláció vagy egy kardioverzió nevű eljárás.    

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 


 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Jó napot kívánok! Már tavaly decemberben is voltak mellkasi fájdalmaim. Elmentem a házi orvosomhoh azt mondta, hogy nem szív meg is hallgatta. Tavasszal és nyáron nem voltak mellkasi gondjaim, még úgy sem, hogy végig dolgoztam a nyarat egyszerre két helyen, nehéz fizikai munkát végezve. Most viszont olyan október környékén újra jelentkeztek a mellkasi fájdalmaim ami szét szokott menni a testemben van, hogy a karjaimban is érzem, vállakban ezenkívül. Elmentem egy hete dokihoz aki szintén azt mondta, hogy nincs köze a szívemnek hozzá és mellhértyagyulladást állapított meg nálam. Ennek ellenére, hogy már a második doktor is azt mondta, hogy nem szív,még mindig félek, hogy az és hiába szedek rá gyógyszert még mindig érzem sokszor a karomban is, még mindig szúr a mellkasom bizonyos pontokban. Sokat alszok, de fáradt vagyok. Az elmúlt héten mintha pánikrohamom lett volna hajnalba hirtelen rámjött egy fájdalom, nem tudtam megmondani, hogy honnét jött mintha a gyomromból jött volna, de nagyon halálfélelmem volt. Megpróbáltam elaludni és hirtelen mint, ha légszomjam lett volna. Nagyon félek mint mindig. Maga mit tudna tanácsolni?
Varga Levente

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Kedves Levente!

A jelzett panaszok okának tisztázására komplex kardiológiai átvizsgálás javasolt.
Várjuk rendelésünkön.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2025.05.13 09:15