Amikor nincs probléma a pulzusunkkal, a legtöbben nem is gondolunk a szívverésünkre. Éppen ezért, amikor esetleg nagyon felgyorsul, hajlamosak vagyunk megijedni, és azonnal szívritmuszavarra, esetleg közelgő szívinfarktusra gyanakodni. Holott az esetek döntő többségében ártalmatlan okok miatt jelentkezik a szapora pulzus, de dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta azokra a további tünetekre is felhívta a figyelmet, amelyek megléte esetén már orvosi kivizsgálás szükséges.

Mennyi a normális, mennyi a lassú pulzus?

A szapora pulzus más tünetekkel együtt kardiológiai kivizsgálást igényel.A szív feladata, hogy keringtesse az oxigénben és a tápanyagban gazdag vért a testben – vagyis, ha nem funkcionál megfelelően, az az egész szervezetre kihat. A szívverés (vagyis a pulzusszám) pedig központi szerepet játszik ebben a folyamatban, mivel a szív ezen működése közvetlenül összefügg a szívfrekvenciával és az ún. lökettérfogattal, vagyis az egyes ütések által kipumpált vár mennyiségével.
A normál pulzusszám 60-100 ütés percenként, az ennél alacsonyabb pulzusszámot bradycardiának (lassú szívverésnek), a magasabbat tachycardiának (gyors szívverésnek) nevezzük. Ennél bizonyos iskolák szigorúbban határozzák meg a normál szívverés tartományát, ugyanis 50-70 közé teszik. Mindazonáltal az tekinthető egészséges pulzusnak, ami alkalmazkodni képes a különböző szituációkhoz. 
- Amikor kitapintjuk a pulzusunkat a csuklónkon, nyakunkon – sőt sokszor még tapintás nélkül is -, érezhetjük, hogy a szívverésünk szabályos vagy szabálytalan. Főként ez utóbbi érezhető erősen – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. – A lassabb pulzustól kevesebben szoktak megijedni, hiszen egészséges személyeknél éppen az edzettség, fittség az a tényező, ami eredményezheti a lassabb szívverést. Ugyanakkor bizonyos gyógyszerek, akár szívgyógyszerek is okozhatnak ilyen tünetet, erről jó előre tudni. A kivizsgálás akkor lehet szükséges, ha egy háttérben álló betegség gyanúja merül fel, mint sick sinus szindróma, vagy egyes fertőzések, mint a Lyme-kór és a tífusz, esetleg magas káliumszint és pajzsmirigy alulműködés. Legtöbbször a kiinduló betegség kezelésével a pulzusszám is rendeződik.

Ilyen okai lehetnek a szapora pulzusnak

Szinte mindenki ismeri az érzést, amikor stimulánsok, például a kávé vagy izgatottság, idegesség hatására felgyorsul a szívverés. A nők azt is megtapasztalhatják, hogy a várandósság alatt is gyorsabbá válhat a pulzus. Ugyancsak természetes jelenség, hogy a fizikai aktivitás pulzusemelő hatású.
- Természetesen a szapora pulzus mögött is állhat valamilyen betegség, mint például a legtöbb, lázzal járó fertőzés, az asztma és más légzőszervi betegségek, a pajzsmirigy túlműködés. Vannak olyan szív-érrendszeri betegségek is természetesen, amelyek felgyorsíthatják a pulzust, többek közt ilyen a kardiomiopátia, vagyis a szívizom elfajulás, amikor csökken a szív pumpafunkciója, a pitvarfibrilláció és a kamrai tachycardia – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A szapora pulzus mellé más tünetek is kapcsolódhatnak

Szapora pulzus esetén fontos lehet a szívultrahang, a 7 napos Holter EKG:Sok esetben annyira nem okoz gondot a szaporább pulzus vagy az esetleges bedobbanások, hogy ezekre csak egy más okból elvégzett fizikális vizsgálat vagy EKG során derül fény. Vannak azonban olyan tünetek, amelyek viszonylag gyakran megjelennek a gyors szívverés mellett, ezek az alábbiak:

  • kimerültség,
  • zavartság, ájulás közeli állapot,
  • mellkasi szorítás, vagy lebegő érzés a mellkasban,
  • légszomj.

Ilyen tünetekkel mindenképpen ajánlatos felkeresni a kardiológust. Gyakran már a sztetoszkópos vizsgálattal is felfedezhető valamiféle eltérés, de többnyire szükség van további vizsgálatokra is, mint a laborvizsgálatok, az EKG, a terheléses EKG, a szívultrahang, a 24 órás Holter-monitorozás és szükség esetén a 7 napos Holter EKG. Ha kiderül, hogy szívritmuszavar okozza a szapora pulzust, meg kell keresni annak az okát, és ezt kell megcéloznia a kezelésnek, ami adott esetleg lehet többek közt pajzsmirigykezelés, vaspótlás, a szervezet ionháztartásának szabályozása, súlyosabb esetben pedig beültetett defibrillátor, pacemaker, katéteres abláció vagy egy kardioverzió nevű eljárás.    

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 


 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő/Doktorúr! Kisfiammal kapcsolatban keresem Önöket. 7 éves, enyhe tölcsérmelle van. Szeptemberben kezdte az iskolát. Nagyon érzékeny-szorongó gyermek, sokáig tud rágódni dolgokon, ugyanakkor életvidám élénk kisfiú is egyben. Nyáron többször megfigyeltem, hogy mozgás közben nagyon erősen izzad. Ez inkább csak melegebb időben fordult elő, de mégis hamarabb leizzad mint a társai. Többször előfordult, hogy mutatta, hogy milyen gyorsan ver a szíve, de ez általában szaladgálás alatt-után fordult elő, viszont egyszer-kétszer nyugalmi helyzetben is. Ilyenkor úgy fogalmaz "azt érzi, hogy gyorsabban folyik a vér az ereiben". Szeptemberben kezdte el az iskolát és 3 hét után elpanaszolta, hogy iskolába menet (mindig ugyanazon a helyszínen) egy nagyot dobban a szíve. Kérdeztem, hogy testnevelés órán, vagy máskor előfordul-e vele, de azt mondta nem, csak reggel és csak azon az útszakaszon. Ma este egy kis kergetőzés után, miután leült mondta, hogy nagyon remeg belülről és hogy megint "gyorsan folyik a vére". Miután kifaggattam, hogy érez-e más rosszullétet-fájdalmat-plussz szívdobbanást, mindenre nemet válaszolt, aztán mondta, hogy mostmár (miután ringattam egy picit) jól van. Nagyon tanácstalan vagyok. Azt gondolom talán pszichés dolgok okozzák nála ezeket a tüneteket (szorongó alkat-iskolakezdés), de mégis tartok tőle nem-e szervi dolog áll a háttérben, ráadásul a tölcsérmell is zavar, hogy az nem okozhat-e szívproblémát. Mi tévő legyek? Merre induljak? Válaszukat előre is köszönöm!
Kriszta

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Kedves Kriszta!

Első lépcsőben javaslom a házi-gyermekorvos felkeresését és egy vizsgálatot: van-e szívzöreje a kisfiúnak vagy egyéb szervi szívbetegségre utaló tünete. (A mozgás utáni izzadás vagy szaporább szívverés nem feltétlenül kóros jelenség, és a nagy szívdobbanás mindig ugyanazon a helyszínen és iskolába menet pedig inkább az iskola miatti szorongás tünete.) Gyermek-kardiológiai vizsgálat szükségességéről a fentiek alapján lehet dönteni de a leírtak alapján szervi szívbetegség kevéssé valószínű.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2023.08.16
Utolsó módosítás: 2023.08.16