Híreink
Túl magas a pulzusa sport közben?

Túl magas a pulzusa sport közben?
dr. Sztancsik Ilona
Létrehozva: 2018.09.03 07:51 Módosítva: 2018.09.03 08:02
2018-09-03 08:02:30.655482 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu

Akár hobbi-, akár komolyabb sportolók tapasztalhatják, hogy a pulzusuk megítélésük szerint túl magasra emelkedik edzés közben. Mi lehet ennek az oka és mikor érdemes orvoshoz fordulni? Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.

A normál pulzus mindenkinél más és más

A pulzus meghatározásához ideális esetben pulzusmérő órát érdemes használni, de alkalmazhatunk akár egy mobiltelefonos applikációt, vagy fordulhatunk az „ősi” módszerhez: a nyaki verőéren vagy a csuklón tapintjuk ki a pulzusunkat. Ha 30 másodpercig számoljuk az ütéseket, majd felszorozzuk kettővel, megkapjuk az egy perc alatti pulzusszámot. Ezt érdemes ébredéskor (ébredési pulzus) és nyugalomban is ellenőrizni (nyugalmi pulzus), hiszen ezek lehetnek a kiinduló értékek. Ugyanis – bár létezik egy általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám, ami 50-60/perc és 100-120/perc közt mozog - ez egyénenként nagy eltérést mutathat. Egy edzett személynél akár a 40 ütés/perc is normálisnak tekinthető, az aktuális pulzusértéket pedig megemelheti például a stressz, a hormonális változások és a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat. Terhelésnél szintén megemelkedik a pulzus, a kérdés csak az, mennyire és miért.

Mi a maximális pulzus és mik azok a célzónák?

A maximális pulzust sportorvosnál lehet kimérni, a mindennapokban azonban inkább megbecsülni lehet, leginkább az ún. Karvonen-egyenlettel vagy az ökölszabályként alkalmazott HRmax meghatározással, ami szerint 220-ból ki kell vonni az életkort. Ehhez képest meghatározhatóak a pulzus szempontjából különböző célzónák. Ez nagy vonalakban annyit jelent, hogy ha a maximális pulzusértéknek az 50%-át éri el a pulzusunk, az kb. a rehabilitációban kívánatos célzóna, ha 60-75%-os a pulzusérték, az az ún. zsírégető tartomány, míg például a szív-érrendszer kapacitásának növelése a 70-85 %-os zónában érhető el.
Vagyis látható, hogy minél komolyabb az edzés, annál magasabb a pulzusérték. Azonban gyanút keltő tünet lehet, hogy ha szubjektíven nem ítéljük az adott edzést nagyon keménynek, mégis magas pulzusértékeket tapasztalunk a mérés során. Ez egy olyan jelenség, amellyel mindenképpen kardiológushoz kell fordulni, hiszen akár szívritmuszavar is állhat a háttérben. A tachycardia, vagyis a megszokotthoz képes túl szapora szívverés ugyanis komoly gondot okozhat, ha elhanyagoljuk. A teendő tehát ilyen esetben az, hogy az adott helyzetben erősen visszaveszünk az edzés intenzitásából (ne álljunk le túl hirtelen, inkább kezdjünk el sétálni), majd ha kissé rendeződött a pulzus, érdemes leülni vagy lefeküdni, ha pedig többször tapasztalunk ilyen problémát, jelentkezzünk be egy kivizsgálásra. 

Milyen vizsgálatokkal járhatunk utána a panasznak?

magas pulzus terheléses ekg- Azok, akik bármiféle szokatlan tünetet tapasztalnak – akár edzés közben, akár attól függetlenül -, mindenképpen jelentkezzenek be kardiológiai kivizsgálásra. Tehát akár erős szívdobogás, akár nehézlégzés, akár magas pulzus, fájdalom vagy lebegő, remegő érzés jelentkezik a mellkasban, feltétlenül ki kell vizsgáltatni. Ugyanis kiderülhet, hogy szívritmuszavar áll a háttérben, és ezen belül is pontosan diagnosztizálni kell annak típusát – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos. - Ebben segíthet egy 24 órás Holter EKG vizsgálat és a terheléses EKG vizsgálat is. Előbbi a különböző tevékenységek alatti szívműködést monitorozza, utóbbi a szív vérellátását ellenőrzi. Egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, esetleg ritmuszavar. Az is kiderülhet, mi az az aktivitási szint, ami még jól tolerálható a szív számára. Vagyis előfordulhat, hogy a 10-12 km/óra sebességgel történő futás helyett a 7-8 km/órás kocogást ajánljuk egy páciensnek, legalábbis az adott edzettségi szinten, vagy ha valóban szívritmuszavar áll a háttérben. Ugyanis ez utóbbi esetben sem kell lemondani a mozgásról, csak meg kell határozni annak biztonságos és hatékony formáját, intenzitását.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Orvos válaszol

Orvos válaszol - Zoltan

Mellkasfájdalom

Tiszteletem dr.úr /nő korában megittam 2 liter energia italt melette kolát is es megporgete a szivemet ezel voltam orvosnal is volt olyan erzesem hogy szurt a melkasom meg nyomaspontot is ereztem es ez elmult de volt olyan napom mikor nyugod helyzetben volt egy melkasi szoritas akor voltam kardiologusnal ekg t csinaltrajtam es kiderult utohatasa volt de akor szivultrahangot mert nem csinalt vagy elega ekg
Tisztelt Zoltán!

Az elmondott panaszok alapján már el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is. Ilyen lehet a nagylabor, a nyugalmi mellett a terheléses EKG és a szívultrahang is. A legfontosabb, hogy ne legyintsünk a mellkasi fájdalomra, hiszen korai felfedezéssel komoly betegségeket lehet megelőzni, illetve szükség esetén kezelni.
Várjuk rendelőnkben, hogy készséggel segíthessünk.

Üdvözlettel:
dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Részletes tájékoztatás

Kellemes környezet, hangulatos váró. Asszisztensek időben tájékoztattak az esetleges csúszásról. A doktornő valamennyi leletemet türelmesen áttekintette, megtudtuk beszélni a további teendőket, Részletes tájékoztatást kaptam az eredményeimmel kapcsolatban. 

További vélemények

Kapcsolódó videók


Visszalépés az előző oldalra...

FACEBOOK CSOPORTOK