Amikor valaki a karjába, nyakába, állába sugárzó fájdalmat él át, nem kell azonnal a legrosszabbra, vagyis a szívinfarktusra gondolnia, különösen, ha nincs más akut, erre utaló tünet. A kivizsgálás sokféle irányban megindulhat, és a neurológus, ortopéd orvos mellett a kardiológus felé is vezethet. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa, belgyógyász arról beszélt, milyen vizsgálatokra lehet szükség, ha szív-érrendszeri ok feltételezhető a háttérben.

Sokszor mozgásszervi, neurológiai ok miatt jelentkezik a kisugárzó fájdalom

A kisugárzó fájdalom és a zsibbadás gyakori panasz és jelenléte több betegségre is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban meg tudjuk határozni a fájdalom jellegét, hiszen ez fontos támpont a diagnózishoz.

  • A karba, vállba sugárzó fájdalom kivizsgálásában fontos lehet a szívultrahang.  Gyakori, hogy rossz testtartás miatt kezd zsibbadni, fájni a nyak, kar, akár tartósan is.
  • Nem ritka, hogy mozgásszervi oka van a kisugárzó fájdalomnak. A nyaki gerinc szakasz sűrű ideghálózata miatt, ha a nyaki csigolyák tájéka fájdalmas, akkor az a vállba, a hátba és a karokba is kisugározhat. Ilyenkor az ortopéd orvos segíthet.
  • A zsibbadás idegkárosodásra is utalhat, akár a lábban, akár a karban jelentkezik. Ennek hátterében állhat többek közt alkoholizmus, pajzsmirigy rendellenesség, májkárosodás, cukorbetegség vagy vitaminhiány, vagy olyan neurológiai probléma, mint a mellkaskimeneti szindróma.
  • Vannak azonban vészhelyzetet jelző fájdalmak is. Ha azonos oldali végtagokban jelentkezik zsibbadás, gyengeség, esetleg különböző mértékű egyensúlyzavar, zavart gondolkodás, beszédzavar, komoly fejfájás is csatlakozik a tünetekhez, akkor felmerül a stroke gyanúja. Amennyiben a bal kar fájdalma mellé mellkasi fájdalom, légszomj, hideg verítékezés társul, akkor szívinfarktusra kell gondolni, és mindkét esetben mentőt kell hívni!

Kisugárzó fájdalmat okozhat a szívritmuszavar, érszűkület is

A kisugárzó fájdalom tulajdonképpen olyan fájdalom, amely egyik testrészről a másikra terjed, és jellemzője, hogy a fájdalom nem csak ott mutatkozik, ahol a károsodás történt.
Ugyanakkor van bizonyos fogalmi keveredés a kisugárzó és a ráutaló fájdalom közt. Míg a kisugárzó fájdalom azért következik be, mert az idegek összeköttetése révén a fájdalomjelek szétterjednek a különböző testrészekben, addig a ráutaló fájdalom azt jelenti, hogy a fájdalmas érzés nem ott jelentkezik, ahol a forrás van. Tipikusan ilyen a szívinfarktus esetén megjelenő állkapocsfájdalom, hiszen maga a károsodás egyáltalán nem érinti az állkapcsot, de ez egy olyan erős ráutaló tünet, aminek kiindulópontja, vagyis a szívinfarktus sürgős ellátást igényel. 

- A kardiológiai kivizsgálás sokszor olyan tünetek kapcsán indul el, mint a karzsibbadás és/vagy fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés és esetleg a nyakba, az állba is sugárzik. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott kardiológushoz fordulni, hiszen számos szív-érrendszeri betegség meghúzódhat a probléma mögött. Lehetséges például, hogy érszűkület, szívritmuszavar, szívelégtelenség, szívmegnagyobbodás, ingerületvezetési zavar, vagy éppen szívbillentyű probléma miatt érez a beteg zsibbadást, fájdalmat a karjában – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa, belgyógyász.

Mikor van szükség kardiológiai kivizsgálásra?

Kisugárzó fájdalom, zsibbadás oka szívbetegség is lehet.- Ha egy páciens kisugárzó fájdalom és karzsibbadás miatt érkezik kivizsgálásra, nagyon alapos anamnézis felvétellel kell kezdenünk, hiszen tudnunk kell, volt-e a családban már szív- és érbetegség, milyen egyéb tünetek jelentkeznek, milyen más betegségek vannak jelen a páciensnél – foglalja össze Jenei doktor, - Amennyiben a mozgásszervi, neurológiai és más okok kizárhatók, a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang segíthet az okok feltárásában. Előfordul, hogy úgy ítéljük meg, hasznos lehet a páciensnek, ha az arteriográfia segítségével feltérképezzük az erek állapotát, illetve szükséges lehet, hogy megtudjuk, hogyan reagál a terhelésre, ilyenkor kerül sor terheléses EKG vizsgálatra. A 7 napos Holter EKG-val akár egy hétig is megfigyelhetővé válhat a szívműködés, amiből sok mindenre tudunk következtetni. Azt is sokszor meg kell tudnunk, hogyan alakul egy napon keresztül a vérnyomás – ezt tudjuk monitorozni az ABPM-mel, vagyis a 24 órás vérnyomásméréssel. A vizsgálatok eredményeire épülő diagnózis után megkezdődhet a kezelés, ami akár olyan végzetes betegségeket is megelőzhet, mint a szívinfarktus, a hirtelen szívhalál, a stroke vagy a szívelégtelenség.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Szakértők. Édesapám 80 éves. Egy hete a semmiből epilepsziás-nagyrohamot-kapott. Beszállították az SBO-ra, ahol végeztek nála EEG, EKG és CT, valamint laborvizsgálatokat (úgy gondolom, szív UH nem készült, nincs a kórházban radiológus, távleletezéssel készült a CT is) . Továbbirányították neurológiai és kardiológiai kivizsgálásra. A neurológiai rendelésen egy hétre kapott időpontot, a kardiológus viszont "elhajtotta", hogy az SBO-s kivizsgáláson nem láttak eltérést, nem ad időpontot. Kérdésem arra irányulna, hogy érdemes ezek után magánúton kardiológiailag terjesen kivizsgáltatni? Válaszukat előre is köszönöm.
 Andrea

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Kérdező!

Igen, ilyen esetben részletes kardiológiai vizsgálat szükséges és sziv UH is kötelező.

Üdv.
Dr.Vaskó Péter

Páciensek mondták

Alaposság

Nagyon elégedett vagyok a Doktor úrral. Maximális alapossággal vizsgált ki. Megnyugtató válaszokat kaptam. Csak ajánlani tudom!

dr. Jenei Zsigmond Máté
dr. Jenei Zsigmond Máté
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2024.02.12 08:19