Természetes, ha bizonyos intenzívebb mozgásformák hatására érezzük a terhelést, azonban, ha a fizikai aktivitás – sport, fizikai munka, vagy akár csak a szokottnál erőteljesebb mozgás – során mellkasi fájdalmat tapasztalunk, azt mindenképpen komolyan kell venni. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa, a mellkasi fájdalom kivizsgálásának specialistája hangsúlyozta, hogy ennek a panasznak ártatlan oka is lehet, de mivel akár betegség is okozhatja, fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás.
Miért érezhetünk mellkasi fájdalmat a mozgás során?
A fizikai terhelés során, után jelentkező enyhe mellkasi panaszok oka igen gyakran a nem megfelelő kondíció, túlterhelés. Tipikusan edzés, mozgás után mutatkozik a panasz, ha olyan erős megterhelést vállaltunk, amihez nincs meg a megfelelő felkészültségünk, edzettségünk, fittségünk. Ha viszont nem erről van szó, érdemes orvosi kivizsgáláson részt venni, ugyanis a mellkasi fájdalomnak kardiális (vagy szív eredetű) és extrakardiális (vagyis szíven kívüli eredetű) okai lehetnek. Ez talán a legfontosabb és elsődleges elkülönítés.
- A legveszélyesebb kardiális elváltozásra, a szívinfarktusra, illetve annak előszobáját jelentő angina pectorisra kell koncentrálni és ennek lehetőleg biztos kizárása után lehet a többire tekinteni – hangsúlyozza Vaskó doktor.
Kardiális eredet
Miokardiális infarktus (vagyis a szív koszorúserének akut elzáródása)- Szívinfarktus akkor következik be, ha a koszorúerek elzáródnak és így nem jut a szív oxigénhez. Ez nyilvánvalóan egy vészhelyzet, amelynek további tünetei lehetnek a hátba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom, a légszomj, az izzadás. Ha valaki ezt tapasztalja, azonnal mentőt kell hívni! Akkor is igaz ez, ha egy viszonylag fiatalabb ember érez mellkasfájdalmat és más tüneteket mozgás közben, mert bár igaz, hogy idősebbeknél ez gyakoribb, de bárkivel előfordulhat.
- Angina pectoris (a koszorús ér szűkülete és relatív oxigénhiánya)
Az angina (angina pectoris) vagy anginás roham egy szorító jellegű mellkasi fájdalom, ami azért alakul ki, mert nem jut elég vér a szívbe. A stabil angina pectoris (AP) azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. Hozzá kapcsolódó tünet lehet például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség érzés, de ezek másodlagosak. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, amikor is a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Az előzőhöz képest az instabil AP vészhelyzetet jelent, tehát a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez valójában az infarktus előszobája. Vagyis, ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni! - Ritkán előforduló kardiológiai kórképek
Ilyen lehet például a súlyos szívritmuszavar, a pericarditis, a Tako-Tsubo szindróma, stb.
Mozgásszervi eredet
- Izomsérülés
- A mellkas izmai, így például a bordaközi izmok segítenek a légzésben és stabilizálják a mellkast. Túlterhelésük vagy sérülésük miatt azonban kialakulhat a mellkasi fájdalom, amit olyan további panaszok is kísérhetnek, mint a látható zúzódás, duzzanat, légzési nehézség, beszűkült mozgástartomány.
- Nyaki-háti gerinc elváltozása, degenerációja, sérülése
- Mellkasi trauma
Légzőszervi eredet
- Légmell (pneumothorax, vagy ptx)
- Mellhártya gyulladás (Pleuritis)
- Gyomor-bélrendszeri betegségek
- Gyomor/ nyombélfekély
- Gyomorsav túltengés
- Egyéb vastag- és vékonybél betegségek
Vegetativ idegrendszeri vagy más okokra visszavezethető panaszok, konkrét elváltozások nélkül.
Mit tegyünk, ha mozgással összefüggő mellkasi fájdalmat tapasztalunk?
- Akut esetben a legjobb, ha lelassítva, fokozatosan leállítjuk a mozgást, ha mellkasi fájdalmat tapasztalunk. Amennyiben súlyosabbnak tűnik a helyzet, a fentiek értelmében mentőt kell hívni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa, a mellkasi fájdalom specialistája. – Ha azonban elmúlnak a panaszok, akkor is érdemes kivizsgálni, nem kardiológiai eredetű volt-e a mellkasi fájdalom, bár természetesen előfordulhat például légzőrendszeri ok is. A részletes kikérdezés, a gondos fizikális vizsgálatok és laborvizsgálatok után szükség lehet olyan tesztekre, mint a nyugalmi EKG, a korszerű vérnyomásmérés, a szívultrahang vizsgálat, szükség esetén pedig a Holter EKG, a terheléses EKG, a kardio -CT/ MR, az elektrofiziológiai vizsgálat, valamint esetleg a társszakmák bevonása. A cél az, hogy idejében felismerjük az esetleges szív-érrendszeri problémákat és a diagnózisnak megfelelően hatékonyan kezelni tudjuk azokat.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Bejelentkezés kardiológiai vizsgálatra
Téma szakértője
- Szívinfarktus utáni gondozás
- Hosszú távú kardiológiai gondozás
- Érelmeszesedés
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Vaskó Péter
kardiológusAz elkészített ekg-t, a Holter monitorozás leleteit látni kellene, hogy véleményt tudjak mondani.
Ha ezek megismételve is negatív eredményűek voltak, akkor nehéz gyógyszert adni. De én semmi estere sem adnék Nebiletet, mert az nem elsősorban ritmuszavarra való.
A fenti vizsgálatokat esetenként többször meg kell ismételni. Személyes konzultációra szerda délután és csütörtök délelőtt van lehetőség. Bejelentkezés és bővebb információ: 70-6103847es telefonszámon.
Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter
Páciensek mondták
Foglalkozott a problémámmal
A megérkezésemkor udvarias útbaigazítást kaptam - első alkalommal kerestem fel Önöket. Nem kellett várakoznom, a megbeszélt időpontban sorra is kerültem. A főorvos úr nyugodtan, figyelmesen végighallgatott és úgy éreztem nem egy "tárgy vagyok a számára, amit majd valahogy meg kell javítani". Foglalkozott - nem sietve - a problémámmal és udvariasan közölte a lehetséges megoldási módokat. Összességében csak pozitívan tudom értékelni a szolgáltatásukat.
