A szívbetegségek kialakulásában az életmód és a pszichés tényezők is számítanak

Milyen életmód és pszichés faktorok lehetnek a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezői?

A címben feltett kérdést szinte érdemes lehet megfordítani: van-e olyan kardiológiai betegség, amit ne befolyásolna az életmód és a pszichés állapot? Tulajdonképpen nincs ilyen, de különösen a koszorúérbetegségek, a stroke és a szívinfarktus hátterében fontos feltárni az életmód elemeket, és a szívérrendszeri események, tipikusan a szívinfarktus mögött ajánlott utánanézni a pszichés státusznak is. Utóbbi esetben a szorongás, a depresszió, a krónikus, kezeletlen stressz és a poszt-traumás stressz szindróma növeli az infarktus rizikóját, az életmód tényezők közül pedig vizsgálni kell az elhízás, túlsúly, a mozgásszegénység, a dohányzás, az alváshiány és a függőségek szerepét.   
- Alapvetően igaz, hogy az egészséges életmód, amelybe nem csak a fizikai, de a lelki egészséget is beleértjük, nem csak a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, de a már kialakult kórképeknél a kezelésében is kiemelt jelentőségűek – hangsúlyozza a szakértő. – Kimondhatjuk, hogy az életvitelünkkel erősen befolyásolhatjuk a szívünk egészségét.

Nem csak a genetika számít

A szív-érrendszeri betegségek kialakulásának hátterében sok esetben genetikai meghatározottság vagy családi kórtörténet is keresendő, de érdemes kiemelni azokat az életmód és pszichés-mentális tényezőket, amelyek szerepe ma már egészen bizonyos.

• Depresszió

Kutatások szerint kétirányú az összefüggés a depresszió és a koszorúér betegség közt, bármelyik megléte hajlamosít a másik kialakulására. A legkevésbé szerencsés kimenetelt az vetíti előre, ha a koszorúér betegség mellett kezeletlen depresszió áll fenn.

• Krónikus stressz

A krónikus stressz jelenléte önmagában is okozhat kardiológiai jellegű tüneteket, például mellkasi fájdalmat, sőt, a pánikroham a szívinfarktus tüneteit is utánozhatja. Ugyanakkor krónikus stressz jelenlétében sokan hajlamosak maladaptív megküzdési stratégiákat választani, mint például a szerhasználat, a stresszevés, a fizikai inaktivitás a képernyő előtt – ezek pedig közvetve növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.

• Túlsúly, elhízás

Minél nagyobb a túlsúly mértéke, annál jelentősebb a kockázata a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az alvási apnoé kialakulásának – ezek a betegségek pedig hozzájárulnak a kardiológiai kórképek kifejlődéséhez. 

• Kiegyensúlyozatlan étrend

A telített zsírsavakról már bebizonyosodott, hogy nagy mennyiségben fogyasztva (például vaj, vörös húsok, zsíros sajtok, gyorsételek, chipsek, édességek formájában) komoly rizikótényezőt jelentenek. Fontos összefüggés, hogy a krónikus stressz miatti stresszevés igen gyakran éppen az ilyen típusú élelmiszerek túlfogyasztására vonatkozik. 

• Dohányzás

Valószínűleg már a dohányosok is tudják, hogy a cigarettázás károsítja az ereket és hozzájárul a plakkok lerakódásához – vagyis érszűkülethez vezet.

• Mozgáshiány

A rendszeres mozgás segít szabályozni a vérnyomás- és koleszterinszintet, segít az elhízás megelőzésében és a fogyásban, sőt hangulatjavító hatása is van. A mozgáshiány tehát mindezen területeken negatív hatást fejt ki.

• Alváshiány, alvászavar

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy az inszomnia (álmatlanság) közvetve és közvetlenül is növeli a szívbetegségek kockázatát. Ennek hátterében az áll, hogy a nem kielégítő alvás növeli a vérnyomást és a gyulladáshajlamot, befolyásolja az étvágyat, csökkenti a motivációt és a depressziónak is rizikófaktora. Mindezek miatt pedig az ébrenlét óráiban hajlamosak vagyunk egészségtelen szokásokat folytatni.

• Szerhasználat

A droghasználatról ismeretes, hogy akár hirtelen szívmegállást is okozhat, az viszont nem köztudott, hogy hosszútávon súlyos károkat okoz a szívben, ami akár szívelégtelenséghez is vezethet. A túlzott alkoholfogyasztás sem előnyösebb, ugyanis számos egyéb, főként májkárosító hatása mellett a szívet is komolyan károsítja.

A kardiológiai kezelés mellett is fontos az életmód

- Az ismert szív-érrendszeri betegséggel élők minden bizonnyal rendszeres kardiológiai ellenőrzés alatt állnak, ez ugyanis feltétlenül szükséges. Azonban nem elégséges – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa, belgyógyász. – Az életmódváltoztatás is elengedhetetlen része a kezelésnek, és az életkilátások javításának, hiszen hiába szedi valaki az elrendelt gyógyszereket, ha továbbra is túlsúlyos, nem mozog, viszont dohányzik és a stressz is kezelés nélkül van jelen az életében. Vagyis kijelenthetjük, hogy a kardiológiai betegségek kezelésében és a megelőzésében is fontos pillért jelent az életmód orvoslása. Ebben pedig egy egész csapat segítheti a pácienseket, az életmód orvosra, a dietetikusra, a mozgásterapeutára és a pszichológusra építve. Az így felépített életmód pedig sokkal magasabb életminőséget és hosszabb élettartamot is eredményezhet, még szívbetegségek esetében is.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)