A perifériás artériás betegség (PAD) a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a betegség diagnosztizálásának első eszköze a boka-kar index, de szükség lehet képalkotó eljárásra is.

Mit jelent a boka-kar index?

A PAD leggyakrabban a láb artériáit érinti a betegség, de előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben is. A koszorúér-betegséghez hasonlóan itt is az érszűkület, az atherosclerosis áll a háttérben. Legjellemzőbb tünet a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, - fáradtság, vagy - zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom jellemzően elmúlik pihenéskor, majd a járáskor ismét jelentkezik.
- Ha ilyen panasszal jelentkezik valaki, az alapos kardiológiai kivizsgálás során érdemes a pulzust megmérni a lábon is, valamint felállítani a boka-kar indexet. Ez az úgynevezett doppler-index, amikor a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Milyen vizsgálatra lehet még szükség?

érszűkület kardiológia- Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.
- CT-vel megvizsgálhatóak a hasi, a csípőben és a lábban található erek is. Ez a vizsgálat jöhet szóba a pacemaker-es és stent-es pácienseknél.
- Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát.

Miért kell kezelni az érszűkületet?

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Akár a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás, stroke esélye is jelentősen nőhet. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is kétszer-háromszor több infarktus és stroke fordult elő. Jelentősen nagyobb volt az érintettek közti halálozás is.
- A rizikófaktorok egy az érelváltozások szigorú kezelése nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia mellett feltétlenül szükség van a vércukorszint, a koleszterinszint, a vérnyomás rendezésére és bizonyos életmódbeli reformokra. Az elsődleges a dohányzás befejezése, a napi szintű mozgás, ami lehet akár séta is (komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges), és egy megfelelő, szükség esetén testsúly csökkentő étrend bevezetésére – mondja Sztancsik doktornő. - Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű, hogy a szakember valódi életmódprogramot dolgozzon ki a hozzá fordulóknak, akár az életmód orvoslás bevonásával, hogy a páciens pontosan tudja, mit kell tennie a gyakorlatban.

 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő, tavaly novemberben psvt miatt katéteres ablációt végeztek Szegeden, azóta jól vagyok. Kérdésem az lenne, hogy végezhetek e súlyzós illetve kardió edzéseket? Válaszát megköszönném.
Kornélia Wilhelm

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Kornélia Wilheim!



Köszönöm megtisztelő bizalmát.

Leírása alapján a műtét óta panaszmentes, ennek megfelelően tudok ajánlani mozgás programot.

Mindenképpen kardio és erősítő edzést végzését javaslok: hetente 30-60 perc, de legalább 150 perc dinamikus mozgás végzése lenne ideális ( pl. úszás 6 km/ó sebességgel történő futás, kerékpározás, Nordic walking stb. ), melyet heti 2 alkalommal kis súlyokkal történő erősítő edzéssel egészíteném ki a nagy izmok területén 10-15-s ismétléssel.

Személyre szabott edzéstervet akkor tudnék javasolni, ha egy állapot felmérést végeznénk.

Remélem, tudtam segíteni! Amennyiben pontosabb edzéstervet szeretne, kérem keresse fel bizalommal Sportkardiológiai Központunkat!



Üdvözlettel:



Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Alapos, figyelmes

A doktornő alapos volt: figyelt rám, meghallgatott, megvizsgált, és további vizsgálati lépéseket határozott meg.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.09.05 08:31