Szexuálkardiológia - hogyan segíthet a kardiológus a merevedési zavaron?

Online Bejelentkezés

dr. Ferenczy Péter

+36706103847

KardioKözpont - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Mennyire komoly probléma a merevedési zavar?

Az erektilis diszfunkció, vagyis a merevedési zavar a szexuális aktushoz szükséges merevedés kialakulásának és/vagy fenntartásának képtelensége, zavara. Sokan az idősödés természetes velejárójának gondolják, holott nem az, nem is szabad beletörődni!
A merevedési zavar amerikai adatok szerint a férfiak tizedét érinti, bár ez nem vonatkozik azokra az egyedi esetekre, amikor többnyire hétköznapi okok miatt- például fáradtság, túl sok alkohol fogyasztása - nem jön létre az erekció. A tartós erektilis diszfunkció okai ennél összetettebbek, hiszen a megfelelő működéshez több feltételnek is teljesülnie kell. Egyrészt az agyban létre kell jönnie egy stimulusnak, másrészt a péniszben található idegeknek megfelelően kell funkcionálnia, végül a pénisz vérkeringésének is kielégítőnek kell lennie. Ennek tudatában jelentős részben az alábbi betegségek vezethetnek merevedési zavarhoz:

• Cukorbetegség: az idegek és az artériák károsodását is okozhatja a diabétesz, így nem meglepő, ha a cukorbeteg férfiak 35-50%-a tapasztalja a merevedési zavart.
• Vesebetegségek: mivel a vesebetegségek okozta kémiai változások érinthetik a hormontermelést, a keringést, az idegi funkciókat és az energiaszintet, következményképpen csökkenhet a libidó és a szexuális képesség. A vesebetegségekre szedett gyógyszerek szintén okozhatnak merevedési zavart.
• Neurológiai betegségek: az agy és az idegrendszer döntő szerepet játszik az erekció fenntartásában, ezért minden olyan kórkép, ami megzavarja az agyból a péniszbe irányuló idegi impulzusokat, merevedési zavart okozhat.
• Szív-érrendszeri betegségek: a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, összefoglalva: az érszűkületet okozó rizikófaktorok negatív hatással vannak az erekre, ami azt jelenti, hogy kevésbé hatékony a véráramlas a szervekben, igy a péniszben is, és természetesen a szív saját ereiben, a koszorúerekben is. A fizikai okok miatt bekövetkező erektilis diszfunkció az esetek döntő  többségében érelmeszesedés eredetű és megjelenésével előre jelzi a koszorúér-betegség kialakulását, ami pedig további szívbetegségek (szívinfarktus és/vagy szívelégtelenség) kialakulásához vezet. 

Természetesen számos más oka is lehet a merevedési zavarnak – a pszichés tényezőktől, a krónikus betegségeken át az alkoholfüggőségig -, éppen ezért minden esetben urológusnál kell kezdeni a kivizsgálást, aki szükség esetén további szakorvoshoz irányít.

Mivel foglalkozik a szexuálkardiológia?

- A kivizsgálás során az urológus gyakran felfedezi, hogy a merevedési zavar a szív-érrendszeri betegség tünete, ilyenkor kerül a képbe a szexuálkardiológia – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. - Nagyon sokszor a magas koleszterinszint miatt az erekben kialakuló plakkok okozzák az erek szűkületét, ami a szívbe és a péniszbe áramló vér mennyiségét is csökkenti. Tehát a kezelésnek mindenképpen része kell, hogy legyen a kardiológiai ellátás.
Ha ez az eset áll fenn, azért is fontos az urológus és a kardiológus együttműködése, mert a kezelésnél figyelembe kell venni az alkalmazott gyógyszerek esetleges kölcsönhatásait is. A merevedési zavar megszüntetésére szolgáló gyógyszerek ugyanis kölcsönhatásba léphetnek a szív- és érrendszeri problémákra felírt készítményekkel, módosíthatják egymás hatásait, illetve mellékhatásokkal járhatnak (például egyes vérnyomáscsökkentők hozzájárulhatnak a merevedési zavarhoz). Más esetekben, például lezajlott szívinfarktus vagy stroke után csak fokozott körültekintéssel szabad kezelni az erektilis diszfunkciót. Tehát amennyiben az urológus javaslatára kardiológus is része a kezelésnek, úgy nem csak a megfelelő gyógyszeres kezeléshez lehet hozzájutni, de olyan életmód is kialakítható, amellyel hosszú távon is csökkenthetők a szív-érrendszeri betegségekhez és következményesen a merevedési zavarhoz vezető rizikófaktorok. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)