A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság körübelül 10%-át érinti, ezért nagyon fontos az alap betegségek megfelelő és időben történő kezelése. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség. A kialakult súlyos egészségügyi állapot,hiszen ez már azt jelenti, hogy a beteg szíve nem képes a szervezet számára megfelelő mennyiségű vért pumpálni.  

Tartalom

Mi a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség tünetei

A szívelégtelenség típusai

A szívelégtelenség súlyossági stádiumai

A szívelégtelenség kezelése

Mi a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amit számos betegség okozhat, mint például a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás. Ezek csökkentik a szív erejét, ezért egyre kevesebb vért tud pumpálni a szervek felé. A betegség kialakulását segíti a rendszeres huzamosabb ideig tartó alkohol fogyasztás, genetikai hajlam vagy már meglévő egyéb kardiológiai betegség. Mégis a leggyakrabban szívinfarktus után alakul ki ez a betegség.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A szívelégtelenség tünetei

Mivel szívelégtelenség során a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért, így ennek tünetei változóak és többfélék lehetnek. Hiszen a visszaszorult pumpafunkció okán, a szervek és a szövetek nem kapnak megfelelő mennyiségű vért, ezáltal pedig oxigént sem.

A szívelégtelenség típusai

A szívelégtelenség kialakulhat akut módon például egy szívinfarktus után, de fokozatosan is magas vérnyomás, koszorúér-betegség vagy szívbillentyű-rendellenesség következményeként.
Az érintett kamrák szerint formái:

A szívelégtelenség lefolyás alapján:

  • Akut szívelégtelenség
  • Krónikus szívelégtelenség

Az akut szívelégtelenség gyakran szívinfarktus vagy egyéb akut szívproblémák következtében alakul ki. Ebben az esetben a szív pumpáló funkciójának romlása hirtelen alakul ki, ami hirtelen megjelenő tüneteket is eredményez. Akut szívelégtelenség esetén azonnali orvosi ellátás szükséges!

A krónikus szívelégtelenség hosszabb idő alatt alakul ki, ennek megfelelően fokozatosan is súlyosbodik. Jellemző, hogy szintén más egyéb szív- és érrendszeri problémákat követően alakul ki. Az állapot folyamatos orvosi kontrollt és vizsgálatot igényel.

Szívelégtelenség - Kardioközpont

A szívelégtelenség súlyossági stádiumai

A szívelégtelenség legrégebben és legszélesebb körben használt stádiumbeosztása a New York-i Kardiológus Társaság (New York Heart Association, rövidítve NYHA) javaslata alapján az alábbiak szerint történik:

  • NYHA I. osztály: ebben a stádiumban a fizikai teljesítőképesség nem korlátozott, a szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést. 
  • NYHA II. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, a szokásos fizikai aktivitás azonban fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést okoz.
  • NYHA III. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség kifejezetten korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, de már a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás is tüneteket okoz.
  • NYHA IV. osztály: ebben a stádiumban bármilyen fizikai aktivitás kivitelezhetetlen panaszok nélkül, a betegnek nyugalomban is vannak szívelégtelenségre jellemző panaszai.

A szívelégtelenség kezelése

Elsősorban már a megelőzéssel sokat tehetünk szívünkért, mint a dohányzás elhagyása vagy a mozgás. Amennyiben még is szívelégtelenség kerül megállapításra úgy azt a következőképp lehetséges kezelni.

Életmódváltás 

Még a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt szükség van alapvető változtatásokra ahhoz, hogy szívünk aktuális egészségét megőrizhessük, állapotunk ne romoljon. Sok esetben már egy átfogó életmód program megoldást nyújt a szívelégtelenség kezelésére. 

  • heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás
  • legfeljebb 48 órás közökkel az egyes mozgási alkalmak között
  • egy alkalom legalább 30 perces izomerő növelő mozgás

A kardio-mozgás alatt értjük a pulzusszámot megemelő, nem ellenállással szemben kifejtett mozgást. (pl: futás, kerékpár, intenzív gyaloglás, úszás)

Közepes intenzitású mozgás: amikor még tudunk közben beszélni, vagyis nem fulladunk (szavakat tudunk mondani, egész mondatokat már nem), izzadunk.

Étkezés tekintetében a szív-érrendszeri betegségeknél a mediterrán diéta ajánlott. A diéta alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás, és a fokozott fizikai aktivitás.

A mediterrán diéta követői csökkentik a telített zsírok bevitelét, miközben növelik az omega-3 zsírsavak fogyasztását, köszönhetően a tengeri halak, olajos magvak rendszeres alkalmazásának. Jelentős mennyiségű rosthoz juttatják a szervezetüket a teljes értékű gabonák, gyümölcsök, zöldségek étrendbe illesztésének köszönhetően. Nagyon fontos a sófogyasztás korlátozása is, mert a nagy mennyiségű só vízvisszatartást okozhat. Súlyos szívelégtelenség esetén naponta maximum 2 g só vihető be a szervezetbe.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés alapja az életmódváltás. Ezt kiegészítve írja fel az orvos a szükséges gyógyszereket, hogy ezzel is segítse az életmód váltást és minél gyorsabban tudja javítani a kívánt eredményeket. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő táplálkozást és mozgást!

Sajnos a szívelégtelenség – krónikus volta miatt – élethosszig tartó kezelést igényel.

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó cikkünk

Ilyen betegségek alakulhatnak ki a 4 szívbillentyű problémáiból

Ilyen betegségek alakulhatnak ki a 4 szívbillentyű problémáiból

Szívünk négy billentyűjének más-más fontos szerep jut az egészséges keringés működtetésében, éppen ezért, ha probléma adódik valamelyikkel, az nem csak ott helyben okoz gondot, de a teljes keringés rendszerére kihat. Az egyes szívbillentyűkhöz kapcsolódó lehetséges betegségekről dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa beszélt.

Létrehozás ideje: 2017.07.06
Utolsó módosítás: 2023.11.02