Szívelégtelenség tünetei és kezelése

Szívelégtelenség tünetei és kezelése

Létrehozva: 2017.07.06 14:04 Módosítva: 2019.08.27 14:10

A szívelégtelenség tünetei

Kapcsolódó cikkünk

A szmogos idő miatt fokozódhatnak a szívbetegek tünetei

Január utolsó napjaiban rendkívül rossz a levegő minősége, a magas szálló por tartalom miatt már tizenhét település levegőjét minősítette veszélyesnek az Országos Közegészségügyi Központ (OKK). A szmogriadó arra figyelmeztet, hogy ezekben a napokban nem tanácsos hosszabb ideig a szabadban tartózkodni. Egy friss tanulmány szerint, különösen azok vannak kitéve a nemkívánatos hatásoknak, akik szív-és érrendszeri problémákkal küzdenek. Arról kérdeztük dr. Sztancsik Ilonát, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy milyen szív- és érrendszeri kockázatai vannak a légszennyezettségnek, milyen tünetek adhatnak aggodalomra okot és milyen szívpanaszok esetén szükséges azonnal kardiológushoz fordulni.

A szívelégtelenség típusai

Súlyossági stádiumok

A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amit számos betegség okozhat, mint például a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás. Ezek csökkentik a szív erejét, egyre kevesebb vért tud pumpálni a szervek felé.
A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság körübelül 10%-át érinti, ezért nagyon fontos az alap betegségek megfelelő és időben történő kezelése. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség. A kialakult súlyos egészségügyi állapot,hiszen ez már azt jelenti, hogy a beteg szíve nem képes a szervezet számára megfelelő mennyiségű vért pumpálni.  

A betegség kialakulását segíti a rendszeres huzamosabb ideig tartó alkohol fogyasztás, genetikai hajlam vagy már meglévő egyéb kardiológiai betegség. Még is a leggyakrabban szívinfarktus után alakul ki ez a betegség.

A szívelégtelenség tünetei

A szívelégtelenség típusai

A szívelégtelenség kialakulhat akut módon például egy szívinfarktus után, de fokozatosan is magas vérnyomás, koszorúér-betegség vagy szívbillentyű-rendellenesség következményeként.
Az érintett kamrák szerint formái:

A szívelégtelenség lefolyás alapján:

  • Akut szívelégtelenség
  • Krónikus szívelégtelenség
Hírek, amelyeket mindenképp olvass el!

Súlyossági stádiumok

A szívelégtelenség legrégebben és legszélesebb körben használt stádiumbeosztása a New York-i Kardiológus Társaság (New York Heart Association, rövidítve NYHA) javaslata alapján az alábbiak szerint történik:

  • NYHA I. osztály: ebben a stádiumban a fizikai teljesítőképesség nem korlátozott, a szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést. 
  • NYHA II. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, a szokásos fizikai aktivitás azonban fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést okoz.
  • NYHA III. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség kifejezetten korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, de már a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás is tüneteket okoz.
  • NYHA IV. osztály: ebben a stádiumban bármilyen fizikai aktivitás kivitelezhetetlen panaszok nélkül, a betegnek nyugalomban is vannak szívelégtelenségre jellemző panaszai.

A szívelégtelenség kezelése

Elsősorban már a megelőzéssel sokat tehetünk szívünkért, mint a dohányzás elhagyása vagy a mozgás. Amennyiben még is szívelégtelenség kerül megállapításra úgy azt a következőképp lehetséges kezelni.

Életmódváltás

Még a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt szükség van alapvető változtatásokra ahhoz, hogy szívünk aktuális egészségét megőrizhessük, állapotunk ne romoljon. Sok esetben már egy átfogó életmód program megoldást nyújt a szívelégtelenség kezelésére. 

  • heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás
  • legfeljebb 48 órás közökkel az egyes mozgási alkalmak között
  • egy alkalom legalább 30 perces izomerő növelő mozgás

kardio-mozgás alatt értjük a pulzusszámot megemelő, nem ellenállással szemben kifejtett mozgást. (pl: futás, kerékpár, intenzív gyaloglás, úszás)

Közepes intenzitású mozgás: amikor még tudunk közben beszélni, vagyis nem fulladunk (szavakat tudunk mondani, egész mondatokat már nem), izzadunk.

Étkezés tekintetében a szív-érrendszeri betegségeknél a mediterrán diéta ajánlott. A diéta alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás, és a fokozott fizikai aktivitás.

A mediterrán diéta követői csökkentik a telített zsírok bevitelét, miközben növelik az omega-3 zsírsavak fogyasztását, köszönhetően a tengeri halak, olajos magvak rendszeres alkalmazásának. Jelentős mennyiségű rosthoz juttatják a szervezetüket a teljes értékű gabonák, gyümölcsök, zöldségek étrendbe illesztésének köszönhetően. Nagyon fontos a sófogyasztás korlátozása is, mert a nagy mennyiségű só vízvisszatartást okozhat. Súlyos szívelégtelenség esetén naponta maximum 2 g só vihető be a szervezetbe.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés alapja az életmódváltás. Ezt kiegészítve írja fel az orvos a szükséges gyógyszereket, hogy ezzel is segítse az életmód váltást és minél gyorsabban tudja javítani a kívánt eredményeket. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő táplálkozást és mozgást!

Sajnos a szívelégtelenség – krónikus volta miatt – élethosszig tartó kezelést igényel.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetnek:
Bejelentkezés kardiológiai kivizsgálásra:

 KardioKözpont - természetesen biztonságban

+36 70 610 3847

Szívelégtelenség kivizsgálása

Téma szakértői

dr. Müller Gábor

dr. Müller Gábor

belgyógyász, kardiológus
dr. Vaskó Péter dr. Vaskó Péter

dr. Vaskó Péter

kardiológus, belgyógyász

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA