Szívelégtelenség tünetei és kezelése

Kapcsolódó cikkünk

Légszomj, kimerültség, feledékenység? Szívelégtelenség is lehet

A koronavírus fertőzés után sokan tapasztalnak zavaró maradványtüneteket, mint például az állandó fáradtság, a nehezebb gondolkodás, a légszomj, a köhögés. Mivel azonban ezek a tünetek akár szívelégtelenségre is utalhatnak, mindenképpen ajánlott a kivizsgálás. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a panaszokra hívta fel a figyelmet, amelyek fokozott figyelmet érdemelnek.

A szívelégtelenség típusai

Súlyossági stádiumok

A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amit számos betegség okozhat, mint például a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás. Ezek csökkentik a szív erejét, egyre kevesebb vért tud pumpálni a szervek felé.
A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság körübelül 10%-át érinti, ezért nagyon fontos az alap betegségek megfelelő és időben történő kezelése. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség. A kialakult súlyos egészségügyi állapot,hiszen ez már azt jelenti, hogy a beteg szíve nem képes a szervezet számára megfelelő mennyiségű vért pumpálni.

A betegség kialakulását segíti a rendszeres huzamosabb ideig tartó alkohol fogyasztás, genetikai hajlam vagy már meglévő egyéb kardiológiai betegség. Még is a leggyakrabban szívinfarktus után alakul ki ez a betegség.

A szívelégtelenség tünetei

csökkent fizikai aktivitás
kisebb terhelésre is fáradtság, gyengeség érzése
étvágytalanság
hirtelen hízás
szabálytalan szívverés
ödéma
folyamatos köhögés

A szívelégtelenség típusai

A szívelégtelenség kialakulhat akut módon például egy szívinfarktus után, de fokozatosan is magas vérnyomás, koszorúér-betegség vagy szívbillentyű-rendellenesség következményeként.
Az érintett kamrák szerint formái:

Balszívfél elégtelenség
Jobbszívfél elégtelenség
Globális szívelégtelenség

A szívelégtelenség lefolyás alapján:

Akut szívelégtelenség
Krónikus szívelégtelenség

Hírek, amelyeket mindenképp olvass el!

Súlyossági stádiumok

A szívelégtelenség legrégebben és legszélesebb körben használt stádiumbeosztása a New York-i Kardiológus Társaság (New York Heart Association, rövidítve NYHA) javaslata alapján az alábbiak szerint történik:

NYHA I. osztály: ebben a stádiumban a fizikai teljesítőképesség nem korlátozott, a szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést.
NYHA II. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, a szokásos fizikai aktivitás azonban fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést okoz.
NYHA III. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség kifejezetten korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, de már a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás is tüneteket okoz.
NYHA IV. osztály: ebben a stádiumban bármilyen fizikai aktivitás kivitelezhetetlen panaszok nélkül, a betegnek nyugalomban is vannak szívelégtelenségre jellemző panaszai.

A szívelégtelenség kezelése

Elsősorban már a megelőzéssel sokat tehetünk szívünkért, mint a dohányzás elhagyása vagy a mozgás. Amennyiben még is szívelégtelenség kerül megállapításra úgy azt a következőképp lehetséges kezelni.

Életmódváltás

Még a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt szükség van alapvető változtatásokra ahhoz, hogy szívünk aktuális egészségét megőrizhessük, állapotunk ne romoljon. Sok esetben már egy átfogó életmód program megoldást nyújt a szívelégtelenség kezelésére.

heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás
legfeljebb 48 órás közökkel az egyes mozgási alkalmak között
egy alkalom legalább 30 perces izomerő növelő mozgás

A kardio-mozgás alatt értjük a pulzusszámot megemelő, nem ellenállással szemben kifejtett mozgást. (pl: futás, kerékpár, intenzív gyaloglás, úszás)

Közepes intenzitású mozgás: amikor még tudunk közben beszélni, vagyis nem fulladunk (szavakat tudunk mondani, egész mondatokat már nem), izzadunk.

Étkezés tekintetében a szív-érrendszeri betegségeknél a mediterrán diéta ajánlott. A diéta alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás, és a fokozott fizikai aktivitás.

A mediterrán diéta követői csökkentik a telített zsírok bevitelét, miközben növelik az omega-3 zsírsavak fogyasztását, köszönhetően a tengeri halak, olajos magvak rendszeres alkalmazásának. Jelentős mennyiségű rosthoz juttatják a szervezetüket a teljes értékű gabonák, gyümölcsök, zöldségek étrendbe illesztésének köszönhetően. Nagyon fontos a sófogyasztás korlátozása is, mert a nagy mennyiségű só vízvisszatartást okozhat. Súlyos szívelégtelenség esetén naponta maximum 2 g só vihető be a szervezetbe.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés alapja az életmódváltás. Ezt kiegészítve írja fel az orvos a szükséges gyógyszereket, hogy ezzel is segítse az életmód váltást és minél gyorsabban tudja javítani a kívánt eredményeket. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő táplálkozást és mozgást!