Budapest, I. kerület, Ostrom utca 16.
A szívelégtelenség tünetei A magasvérnyomás betegség esetén szerencsére egyre többen automatikusan orvoshoz fordulnak. Az alacsony vérnyomásra viszont hajlamosak vagyunk legyinteni, holott dr. Kapocsi Judit PhD, KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája szerint ezt nem csak a kellemetlen panaszok miatt érdemes kivizsgálni.
Kapcsolódó cikkünk
Alacsony vérnyomással is orvoshoz kell fordulni?
A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amit számos betegség okozhat, mint például a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás. Ezek csökkentik a szív erejét, egyre kevesebb vért tud pumpálni a szervek felé.
A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság körübelül 10%-át érinti, ezért nagyon fontos az alap betegségek megfelelő és időben történő kezelése. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség. A kialakult súlyos egészségügyi állapot,hiszen ez már azt jelenti, hogy a beteg szíve nem képes a szervezet számára megfelelő mennyiségű vért pumpálni.
A betegség kialakulását segíti a rendszeres huzamosabb ideig tartó alkohol fogyasztás, genetikai hajlam vagy már meglévő egyéb kardiológiai betegség. Még is a leggyakrabban szívinfarktus után alakul ki ez a betegség.
A szívelégtelenség kialakulhat akut módon például egy szívinfarktus után, de fokozatosan is magas vérnyomás, koszorúér-betegség vagy szívbillentyű-rendellenesség következményeként.
Az érintett kamrák szerint formái:
A szívelégtelenség lefolyás alapján:
| Hírek, amelyeket mindenképp olvass el! |
A szívelégtelenség legrégebben és legszélesebb körben használt stádiumbeosztása a New York-i Kardiológus Társaság (New York Heart Association, rövidítve NYHA) javaslata alapján az alábbiak szerint történik:
Elsősorban már a megelőzéssel sokat tehetünk szívünkért, mint a dohányzás elhagyása vagy a mozgás. Amennyiben még is szívelégtelenség kerül megállapításra úgy azt a következőképp lehetséges kezelni.
Életmódváltás
Még a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt szükség van alapvető változtatásokra ahhoz, hogy szívünk aktuális egészségét megőrizhessük, állapotunk ne romoljon. Sok esetben már egy átfogó életmód program megoldást nyújt a szívelégtelenség kezelésére.
A kardio-mozgás alatt értjük a pulzusszámot megemelő, nem ellenállással szemben kifejtett mozgást. (pl: futás, kerékpár, intenzív gyaloglás, úszás)
Közepes intenzitású mozgás: amikor még tudunk közben beszélni, vagyis nem fulladunk (szavakat tudunk mondani, egész mondatokat már nem), izzadunk.
Étkezés tekintetében a szív-érrendszeri betegségeknél a mediterrán diéta ajánlott. A diéta alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás, és a fokozott fizikai aktivitás.
A mediterrán diéta követői csökkentik a telített zsírok bevitelét, miközben növelik az omega-3 zsírsavak fogyasztását, köszönhetően a tengeri halak, olajos magvak rendszeres alkalmazásának. Jelentős mennyiségű rosthoz juttatják a szervezetüket a teljes értékű gabonák, gyümölcsök, zöldségek étrendbe illesztésének köszönhetően. Nagyon fontos a sófogyasztás korlátozása is, mert a nagy mennyiségű só vízvisszatartást okozhat. Súlyos szívelégtelenség esetén naponta maximum 2 g só vihető be a szervezetbe.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés alapja az életmódváltás. Ezt kiegészítve írja fel az orvos a szükséges gyógyszereket, hogy ezzel is segítse az életmód váltást és minél gyorsabban tudja javítani a kívánt eredményeket. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő táplálkozást és mozgást!
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetnek: |
|
| Bejelentkezés kardiológiai kivizsgálásra: |
KardioKözpont - természetesen biztonságban
|
Téma szakértői
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus
