Mikor kell komolyan venni a tartós lábdagadást?

Miért alakul ki a lábdagadás, ödéma?

Ha a lábak szöveteiben folyadék gyülemlik fel, akkor a lábak duzzadtak, ödémásak lesznek. Ennek tipikus tünete nem csak a látható duzzanat, de az az érzés, hogy a reggel még kényelmes cipő a nap folyamán egyre szűkebbnek érződik, a zokni pedig erős nyomot hagy a bőrön, „bevág”, ahogy mondani szokás. A duzzanat enyhül, ahogy felpolcoljuk a lábat, reggelre pedig szemmel látható a javulás. A következő nap azonban a folyamat újra kezdődik.
Fontos tudni, hogy ez a fajta lábdagadás mindkét lábban jelentkezik. Ha a duzzanat csak az egyik lábat érinti, akkor mielőbbi, sürgősségi orvosi ellátás javasolt, mert ilyen esetben többek között akár mélyvénás trombózis is lehet a háttérben! Ugyancsak erre utalhat, ha egyik napról a másikra jelentkezik a tünet, és fájdalom, livid (vagyis kékes-lilás, sápadt) elszíneződés is társul hozzá.

Milyen betegségek okozhatnak gyakran lábdagadást?

• A mindkét lábat érintő elváltozás mögött az egész szervezetet érintő eltérés, betegség állhat. Legtöbbször valamilyen szív- és érrendszeri problémát jelez például a nehézláb érzés, az ödémás láb jellegzetes visszér tünet, különösen az ülő- és állómunkát végzőknél. A láb dagadása szívelégtelenségre is utalhat, amit megerősíthetnek olyan további panaszok, mint a fáradékonyság, légszomj és mellkasi fájdalom.
• A lábdagadáshoz társuló étvágytalanság, a bőr sárgasága májfunkciós problémára figyelmeztethet, de az ödéma mellett jelentkező általános gyengeség, kifulladás vesebetegség jele is lehet.
• Várandósság alatt is gyakori panasz a lábak dagadása, ám a hormonváltozás nemcsak ekkor, hanem a menstruációt megelőző napokban, fogamzásgátló szedése vagy hormonpótló terápia során is okozhatnak ilyen kellemetlenséget.
• Trombózis után, nem megfelelő utókezelés és életmód mellett kialakulhat a poszttrombotikus szindróma, aminek szintén egyik tünete az ödéma kialakulása.
• A lábdagadást gyakran nyirok ödéma vagy más néven limfödéma okozza, ez esetben a duzzanat, fájdalom és feszítő érzés elsősorban az alsó végtagokat érinti, de kiterjedhet a csípő környékére is.
• Mindezeken túl számos egyéb oka is lehet az ödémának, mint például allergia, orbánc, enzimműködési zavar, Crohn-betegség vagy akár gyógyszer (gyakran vérnyomáscsökkentő és szteroid) mellékhatás.

Nem csak látható helyen alakulhat ki ödéma

A lábdagadást könnyű felismerni, hiszen érezhető, látható. Az ödéma azonban nem csak látható helyen alakulhat ki, hanem a belső szerveknél is. Emésztőrendszeri ödémára utaló panaszok lehetnek például az emésztési zavarok, az étvágytalanság, a fogyás. A hasban kialakuló ödéma (hasvíz) tüneteként jelentkezhet például a gyakori éjszakai vizelés, a haskörfogat növekedése. Ezeket gyakran májelégtelenség vagy hosszan tartó szívelégtelenség indokolhatja, ezért ilyen tünetek esetén is nagyon fontos a kivizsgálás.

Mit vizsgál a kardiológus, ha lábdagadás a tünet?

Ha valaki lábdagadást, ödémát tapasztal, és más olyan tünetek is jelen vannak, amelyek szív-érrendszeri eredetre utalnak, mindenképpen érdemes részt vennie egy kardiológiai kivizsgáláson. A szakorvos a kikérdezéssel, a fizikális vizsgálatokkal, a képalkotó eljárásokkal, labortesztekkel felállíthatja a diagnózist és elrendelheti a megfelelő kezelést.
Ezek lehetnek a kivizsgálás elemei:

• Kikérdezés, anamnézis felvétel

Érdemes összeírni a szedett gyógyszereket, ugyanis akár egy-egy gyógyszer mellékhatása is lehet az ödéma. Ha vannak ide kapcsolódó leletek, azt is ajánlott elvinni a kardiológushoz.

• Fizikális vizsgálat

- A megtekintés, tapintás és fonendoszkópos vizsgálat minden esetben szükséges. Az első két módszerrel többek közt azt dönthető el, hogy az ödéma hol helyezkedik el, lokális, tehát körülírt és csak egy testrészt érint, vagy generalizált, tehát több testrészen megjelenik. A tapintásból más információkat is leszűrhet az orvos, ugyanis például a vénás ödéma inkább tésztatapintatú, a limfödéma okozta duzzanat pedig a narancsbőrhöz hasonlít. Az egyszerű fonendoszkópos vizsgálattal pedig ugyancsak sokat megtudhat a tapasztalt kardiológus. A szív-érrendszeri eredetű ödémát például mindig kíséri a tüdőben jelentkező, jellegzetes pangásos zörej, ami ezzel a módszerrel felfedezhető – ismerteti dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa.

• További vizsgálatok

Mindig szükség van laborvizsgálatokra, tehát vér- és vizeletelemzésre is, és a pontos diagnózishoz hasznos lehet néhány specifikus laborvizsgálat is, például a veseműködés felmérésére és a szívelégtelenségre utaló értékek megállapítására. Az adott helyzettől függően fontos lehet még a szívultrahang vizsgálat, amellyel mérni lehet a szív pumpafunkióját is.    

- A vizsgálatok eredményeire építve fel tudjuk állítani a diagnózist és ha az szív-érrendszeri jellegű, akkor el lehet kezdeni a kezelést, ami szorítkozhat akár csak egy gyógyszerváltásra, de kardiológiai vagy más célú kezelésre és életmódváltásra is szükség lehet – foglalja össze a szakorvos. – Tüneti kezelésként pedig ajánlott a lábak rendszeres felpolcolása, a rendszeres mozgás, a bőséges folyadékfogyasztás, a súlyfelesleges leadása, a meleg-hideg váltózuhany alkalmazása és akár a kompressziós harisnya viselése.

Tudástár:

https://www.nhs.uk/conditions/heart-failure/symptoms/

https://www.bmj.com/content/369/bmj.m2099

https://www.nature.com/articles/nrcardio.2012.191

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)