Szorító, szúró vagy bizonytalan mellkasi fájdalom esetén a legtöbben megijednek és azonnal szívinfarktusra gondolnak. Holott számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet a refluxtól az asztmáig. De honnan tudható, ha valóban szív eredetű a fájdalom és mikor kell ezzel orvoshoz fordulni? Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica szakorvosa válaszolt a kérdésre és mutatta be a kivizsgálás lehetőségeit.

Mikor kell mentőt hívni mellkasi fájdalomnál?

Ha elmúlik a mellkasi fájdalom, akkor is szükséges a kardiológiai kivizsgálás.Sokan akkor éreznek erős, szorító mellkasi fájdalmat, ha valamilyen fizikai terhelésnek vannak kitéve, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak többet vele. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. Ennél egyértelműbb a helyzet, ha a mellkasi fájdalom nem múlik el. Mikor kell tehát mentőt hívni?

  • Ha beteg nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén. Ez kisugározhat például az állkapocsba, a vállba is.
  • Ha verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) is jelentkezik.

A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Amennyiben az előbbiről van szó, a gyors beavatkozással és kezeléssel megelőzhetők lehetnek a szövődmények.
Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire kifejezett, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. Ennek hátterében számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor ugyancsak indokolt a kardiológiai kivizsgálás.

Honnan tudhatjuk, hogy szív eredetű a mellkasi fájdalom?

A mellkasi fájdalom okát csakis orvos állapíthatja meg, nem szabad kizárólag öndiagnózisra vagy internetes útmutatásokra támaszkodni! Az orvos sem csak a tünetekre alapozva állítja fel a diagnózist, hanem fizikai-, eszközös- és képalkotó vizsgálatok eredményeire is. Mindenesetre érdemes ismerni azokat a rizikófaktorokat és jeleket, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:

  • meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
  • családban öröklődő szív- érrendszeri betegségek,
  • légszomj, hidegrázás jelentkezése,
  • mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha az nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem,
  • a mellkasi fájdalom jellemzően fizikai terhelés során alakul ki, és kisugárzik más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok.

Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont. De ebben az esetben is elengedhetetlen a kivizsgálás!

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A szív eredetű mellkasi fájdalom esetén fontos lehet az EKG, a terheléses EKG, a szívultrahang.- A mellkasi fájdalom – különösen, ha először jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan orvoshoz fordulnak, és ezt nagyon helyesen teszik – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica szakorvosa. – - Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Első vizitnél a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ezt azért is kell tudni, mert a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is. Így szinte mindig része a kivizsgálásnak a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, akár a terheléses szívultrahang, és természetesen a különböző típusú EKG vizsgálatok. Az eredmények alapján tudjuk felállítani a diagnózist és tudjuk meghatározni a kezelés irányát, aminek természetesen nem csak az orvosi ellátás, de az életmód orvoslása is elengedhetetlen része.

Tudástár:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470557/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38957056/

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt doktor Ur. 2005-ben volt egy mübillentyü mütétem azóta syncumart szedek.Az utóbbi évben elszabadult az INR értéke nálam 5,6,7 es volt Étkezési szokásom nem változott.Cukor beteg is vagyok inzulinozom is magam.Most volt egy szivritmus zavarom és felirtak nekem cordaron tablettát.Már a kórházból is 4-es INR el engedtek el.Az volna a kérdésem hogy nem lehetne lecserélni a syncumart másra mivel elég régóta szedem.A kardiológusom azt mondta a syncumar erre van kitalálva.Mit szól Ön ehhez? Válaszát várva maradok tisztelettel.József
Pongrácz József

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves József!
Amennyiben műbillentyűvel él, szükség van véralvadás gátlóra. Ú.n. K-vitamin antagonistára, tehát: Syncumarra vagy Marfarinra. Más lehetőség nincs, de az INR értéket könnyen be lehet állítani a kívánt értékre.

Üdv.
Vaskó Péter

Páciensek mondták

szívből akar segíteni a problémán

A doktor úr hihetetlenül türelmes, készségesen és kedvesen válaszol minden kérdésre. Érződik, hogy tényleg szívből akar segíteni a problémán, és a szakmai felkészültsége erre maximálisan alkalmassá is teszi.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2025.08.29 09:08