Szorító, szúró vagy bizonytalan mellkasi fájdalom esetén a legtöbben megijednek és azonnal szívinfarktusra gondolnak. Holott számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet a refluxtól az asztmáig. De honnan tudható, ha valóban szív eredetű a fájdalom és mikor kell ezzel orvoshoz fordulni? Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica szakorvosa válaszolt a kérdésre és mutatta be a kivizsgálás lehetőségeit.

Mikor kell mentőt hívni mellkasi fájdalomnál?

Ha elmúlik a mellkasi fájdalom, akkor is szükséges a kardiológiai kivizsgálás.Sokan akkor éreznek erős, szorító mellkasi fájdalmat, ha valamilyen fizikai terhelésnek vannak kitéve, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak többet vele. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. Ennél egyértelműbb a helyzet, ha a mellkasi fájdalom nem múlik el. Mikor kell tehát mentőt hívni?

  • Ha beteg nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén. Ez kisugározhat például az állkapocsba, a vállba is.
  • Ha verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) is jelentkezik.

A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Amennyiben az előbbiről van szó, a gyors beavatkozással és kezeléssel megelőzhetők lehetnek a szövődmények.
Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire kifejezett, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. Ennek hátterében számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor ugyancsak indokolt a kardiológiai kivizsgálás.

Honnan tudhatjuk, hogy szív eredetű a mellkasi fájdalom?

A mellkasi fájdalom okát csakis orvos állapíthatja meg, nem szabad kizárólag öndiagnózisra vagy internetes útmutatásokra támaszkodni! Az orvos sem csak a tünetekre alapozva állítja fel a diagnózist, hanem fizikai-, eszközös- és képalkotó vizsgálatok eredményeire is. Mindenesetre érdemes ismerni azokat a rizikófaktorokat és jeleket, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:

  • meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
  • családban öröklődő szív- érrendszeri betegségek,
  • légszomj, hidegrázás jelentkezése,
  • mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha az nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem,
  • a mellkasi fájdalom jellemzően fizikai terhelés során alakul ki, és kisugárzik más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok.

Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont. De ebben az esetben is elengedhetetlen a kivizsgálás!

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A szív eredetű mellkasi fájdalom esetén fontos lehet az EKG, a terheléses EKG, a szívultrahang.- A mellkasi fájdalom – különösen, ha először jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan orvoshoz fordulnak, és ezt nagyon helyesen teszik – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica szakorvosa. – - Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Első vizitnél a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ezt azért is kell tudni, mert a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is. Így szinte mindig része a kivizsgálásnak a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, akár a terheléses szívultrahang, és természetesen a különböző típusú EKG vizsgálatok. Az eredmények alapján tudjuk felállítani a diagnózist és tudjuk meghatározni a kezelés irányát, aminek természetesen nem csak az orvosi ellátás, de az életmód orvoslása is elengedhetetlen része.

Tudástár:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470557/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38957056/

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt doktor úr! Pitvarfibrillációra és flutterre 6 évig sotalexet szedtem, napi 2x 80 mg.-t.A sotalexet most kivonták a forgalomból,és kezelőorvosom concor szedését írta elő napi 2.5 mg-ot. megemlítem még,hogy 77 éves vagyok.Azt szeretném megkérdezni Öntől,hogy egyik napról a másikra átállhatok-e a concorra,vagy fokozatosan hagyjam-e el a sotalexet?Van még ugyanis kb.30 db belőle.
Pálhegyi Ferenc

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Pálhegyi Ferenc!

Áttérhet a Concorra, de kérdés, hogy erre valóban szükség van e, és milyen véralvadásgátlót szed?
Az áttérés előtt és után ekg-ra lenne szükség.
Javaslom mindenképpen keresse fel kezelő orvosát.

Üdvözlettel:
dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Foglalkozott a problémámmal

A megérkezésemkor udvarias útbaigazítást kaptam - első alkalommal kerestem fel Önöket. Nem kellett várakoznom, a megbeszélt időpontban sorra is kerültem. A főorvos úr nyugodtan, figyelmesen végighallgatott és úgy éreztem nem egy "tárgy vagyok a számára, amit majd valahogy meg kell javítani". Foglalkozott - nem sietve - a problémámmal és udvariasan közölte a lehetséges megoldási módokat. Összességében csak pozitívan tudom értékelni a szolgáltatásukat. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2025.08.29 09:08