Hogyan hat a hideg a szívre?

A hidegben, az erős szélben a szervezet erősebb alkalmazkodásra kényszerül, hogy melegen tartsa magát. Éppen ez az alkalmazkodás, adaptálódás az, ami nehezebben megy az idősebbeknek és azoknak, akik szív-érrendszeri betegséggel élnek. Ugyanis a szívnek ilyenkor keményebben kell dolgoznia ahhoz, hogy a szervezet megfelelő hőmérsékleten maradhasson. Mivel az erek a hidegben beszűkülnek, a szív arra „koncentrál”, hogy az agyba és a fő szervekbe tudja pumpálni a vért.

Összegezve a hideg idő az alábbi változásokat okozza:

• a szív gyorsabban pumpál,
• a vérnyomás növekszik,
• a szív keményebben dolgozik, mint általában,
• az erek beszűkülnek, ami legrosszabb esetben növeli a vérrögök képződésének rizikóját,
• végső soron növekszik a szívinfarktus és a stroke kockázata.

A súlyosabb megfázás, az influenza kockázatosabb a szívbetegeknek

A szezonális influenza (és természetesen a covid is) nagyobb kockázatot jelenthet a szív-érrendszeri betegeknek, ezért elsősorban mindenkinek érdemes felvenni az oltásokat – covid és influenza ellen is. (Igaz, az influenza elleni oltás ebben a szezonban már kissé megkésett lenne, ezt legjobb még az ősz folyamán beadatni.) 65 éven felülieknek és bizonyos betegségek esetén a kezelőorvossal érdemes egyeztetni a pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni oltásról is.

„A szív-érrendszeri betegeknek arra is kell figyelniük, hogy milyen gyógyszert szednek megfázás, influenza esetén. A dekongesztánsok, vagyis tipikusan az érösszehúzó hatású orrspray-k, orrcseppek például megemelhetik a vérnyomást, illetve bizonyos gyógyszerek együttes alkalmazása sem ajánlott. Ezért a kezelőorvost, vény nélküli szerek vásárlásakor pedig a gyógyszerészt kell tájékoztatni az alapbetegségről és a szedett gyógyszerekről, így megfelelő készítményekkel lehet enyhíteni a tüneteket" –hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

Mit tehetünk a szívünk védelmében?

• Ismert szív-érrendszeri betegeknek nagyon fontos a meleg, réteges öltözet, a sál, sapka, kesztyű viselése. Nagyon hideg, erős szél esetén idősebbek lehetőleg tartózkodjanak bent.
• Ha egy szív-érrendszeri beteg szabad levegőn tartózkodik, maradjon aktív, legalábbis sétáljon, ne álljon sokáig egy helyben. Ugyanakkor a megerőltető téli aktivitásokkal óvatosan kell bánni, csak fokozatosan növelni a terhelést. A fokozatosság elve nem csak a téli sportokra, a síelésre érvényes, de a mindennapi kinti tevékenységekre, például a hólapátolásra is.
• Télen különösen fontos a megfelelő alvás, a kiegyensúlyozott, szívbarát táplálkozás és a rendszeres, lehetőleg orvossal egyeztetett mozgás - az immunrendszer megfelelő működéséhez. 
• Ha a kinti hidegben mellkasi fájdalmat érez egy beteg, tekerje a sálat a szája, az orra elé, hogy a belélegzett levegő fel tudjon melegedni, ez sokszor enyhítheti a tüneteket. Amennyiben nem múlik el a fájdalom, keressen zárt helyet, pihenjen, szükség esetén kérjen segítséget! A hidegben jelentkező mellkasi fájdalom ritkán akár a koszorúserek szűkületének első tünete is lehet!

Aki tudja magáról, hogy szív-érrendszeri betegsége, akár „csak” magasvérnyomás betegsége van, mindenképpen érdemes télen beiktatnia egy kardiológiai kivizsgálást, akár tünet nélkül is. Különösen igaz ez akkor, ha nagyobb megterhelésre, síelésre, téli túrázásra, utazásra készül. Müller doktor szerint ilyenkor kiderülhet, érte-e valamilyen további károsodást a szív-érrendszert, megfigyelhető, változott-e a terhelhetőség és az eredményeknek megfelelően szükség esetén módosítható a kezelés.