A szívelégtelenség egy súlyos állapot, hiszen azt jelenti, hogy a szív pumpafunkciója károsodott, emiatt elvesztette a képességét arra, hogy a szervekhez elegendő vért jutasson, ezzel a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítse. Ez a probléma kialakulhat gyorsan, de fokozatosan is, előidézője lehet többek között egy szívinfarktus, a magas-vérnyomás, vagy a koszorúér betegség. Sajnos a szívelégtelenség egy életet veszélyeztető állapot, ám ha időben felismerik, és a kiváltó alapbetegségeket megfelelően kezelik, tünetei javulhatnak, és előrehaladása megelőzhető. Dr.Vaskó Pétertől, a Budai KardioKözpont kardiológusától megtudhatja, hogy melyek ennek a betegségnek a legfontosabb rizikófaktorai, mit tehet ellenük, és hogy tudja felismerni azokat a tüneteket, amelyek érzékelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia.

KIALAKULHAT HIRTELEN, DE HOSSZÚ ÉVEK ALATT IS

A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság nagyjából 10%-át érinti. Pangásos szívelégtelenségnek is nevezik, amely abból ered, a szív elégtelen pumpafunkciója miatt, nem tud elég mennyiségű vért pumpálni a szervekhez és nem tudja a vér megfelelő visszaáramoltatását sem biztosítani a szív felé. Így a vér nem ürül ki elég gyorsan az egyes szervekből, a májból, a hasból, az alsó végtagokból, a tüdőből és ott pangani kezd.  Megkülönböztetjük az akut, hirtelen kialakuló formáját, amely leggyakrabban szívinfarktus után jelentkezik, illetve a krónikus lefolyású típusát, amelyet többek között magas vérnyomás, koszorúér-betegség, vagy a billentyűk betegségei idézhetnek elő. Ez utóbbi kórállapotok hozzájárulnak ahhoz, hogy a szívizmot ellátó erek elmeszesedjenek, és emiatt beszűküljenek, a szívizom oxigénhiányos állapotba kerüljön, illetve elmerevedjen, megvastagodjon, ennek következtében pedig pumpáló képessége megromoljon. A betegség kialakulását segítheti az elhízás, a magas koleszterinszint, a diabétesz, a rendszeres, huzamosabb ideig tartó alkoholfogyasztás és a genetikai hajlam is.

LÉGSZOMJ, FÁRADTSÁG ÉS BOKADAGADÁS

Akut szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szívelégtelenség a szívműködés hirtelen károsodásakor alakul ki. Ilyenkor mellkasi fájdalmat, hirtelen légszomjat, gyors, vagy szabálytalan szívverést érezhet a beteg, és hirtelen folyadékszaporulat jelentkezik.  „Az akut szívelégtelenség egy életet veszélyeztető, sürgős ellátást igénylő állapot, így ha valaki a leírt tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz” – figyelmeztet Dr. Vaskó Péter a Budai KardioKözpont kardiológusa. Ha a szívelégtelenség lassan, fokozatosan alakul ki, krónikus szívelégtelenség a diagnózis. Ennek tünetei lehetnek: fáradtság, gyengeség, csökkent fizikai terhelhetőség, mozgáskor, vagy súlyosabb esetekben már nyugalomban is jelentkező légszomj. Jellemző a folyamatosan fennálló köhögés, a zihálás, a fehér vagy rózsaszín, véres köpet, illetve az lábszárak, bokák és lábak duzzanata (ödéma). A hasüregben folyadék halmozódik fel. A betegek étvágytalanságról és hányingerről panaszkodnak, illetve koncentrációs zavarról és csökkent éberségről számolnak be.

LEGFONTOSABB AZ ALAPBETEGSÉGEK KEZELÉSE ÉS AZ ÉLETMÓDVÁLTÁS

Ez a betegség általában más szív- és érrendszeri betegségek talaján alakul ki, ezért a legfontosabb feladat a szívelégtelenséget előidéző alapbetegségek, a magas vérnyomás, a koszorúér betegség, a billentyűk betegségeinek a gyógyítása. A terápia alappillére a gyógyszeres kezelés, illetve egyes esetekben a műtét, amikor a szívelégtelenséghez vezető kórképet kezelni kell, például egy károsodott szívbillentyűt kell kicserélni. Az életmódváltás alapvető fontosságú a szívelégtelenség romlásának megelőzésében és az életminőség javításában, hiszen ez a betegség, az összes keringési rendellenesség kialakulásával kapcsolatba hozható kockázati tényezővel összefügg. „A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés a dohányzás elhagyása, a súlytöbblet leadása, a magas koleszterin és zsírtartalmú ételek fogyasztásának mellőzése, a só bevitel csökkentése és a stressz kezelése, valamint az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő, rendszeres testmozgás bevezetése a mindennapjainkba”– javasolja a kardiológus.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

 

 

 






 

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! Anyukámnak /72/ kezdődő magas érnyomása van, főként esténként, vagy ha ideges lesz fel megy 160-főlé a vérnyomása kapott rá Perineva 4mg ebből felet kellet szedni ez jó volt csak nem tudott tőle aludni. Utána A Tanydon 40 mg ettől gyengének érzi magát és ettől semtű tud aludni!! Félek, hogy már nem hajlandó vissza menni a háziorvoshoz, valamilyen gyógyszert meg muszály lenne szednie!! Ön szerint milyen fajta gyógyszer lenne megfelelő, vagy mi a megoldás ilyen helyzetben??? Előre is köszönöm segítségét: Üdv: Ágnes
Mohácsi Ágnes

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Mohácsi Ágnes!

Először is ki kellene vizsgálni, hogy milyen típusú hypertóniája van az édesanyjának. Gyógyszert csak ezek után lehet adni. Bejelentkezés és bővebb felvilágosítás a 70/610 38-47-es telefonszámon. Központunkban Dr. Kapocsi Judit és Dr. Sztancsik Ilona foglalkoznak magas vérnyomásos páciensekkel.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Hihetetlenül türelmes

 A doktor úr hihetetlenül türelmes, készségesen és kedvesen válaszol minden kérdésre. Érződik, hogy tényleg szívből akar segíteni a problémán, és a szakmai felkészültsége erre maximálisan alkalmassá is teszi. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2016.10.10
Utolsó módosítás: 2017.07.26