Híreink
Súlyos betegség a szívelégtelenség, kezeltesse időben!

Súlyos betegség a szívelégtelenség, kezeltesse időben!
Létrehozva: 2016.10.10 08:14 Módosítva: 2017.07.26 14:07
2017-07-26 14:07:08.262274 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu

A szívelégtelenség egy súlyos állapot, hiszen azt jelenti, hogy a szív pumpafunkciója károsodott, emiatt elvesztette a képességét arra, hogy a szervekhez elegendő vért jutasson, ezzel a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítse. Ez a probléma kialakulhat gyorsan, de fokozatosan is, előidézője lehet többek között egy szívinfarktus, a magas-vérnyomás, vagy a koszorúér betegség. Sajnos a szívelégtelenség egy életet veszélyeztető állapot, ám ha időben felismerik, és a kiváltó alapbetegségeket megfelelően kezelik, tünetei javulhatnak, és előrehaladása megelőzhető. Dr.Vaskó Pétertől, a Budai KardioKözpont kardiológusától megtudhatja, hogy melyek ennek a betegségnek a legfontosabb rizikófaktorai, mit tehet ellenük, és hogy tudja felismerni azokat a tüneteket, amelyek érzékelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia.

KIALAKULHAT HIRTELEN, DE HOSSZÚ ÉVEK ALATT IS

A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság nagyjából 10%-át érinti. Pangásos szívelégtelenségnek is nevezik, amely abból ered, a szív elégtelen pumpafunkciója miatt, nem tud elég mennyiségű vért pumpálni a szervekhez és nem tudja a vér megfelelő visszaáramoltatását sem biztosítani a szív felé. Így a vér nem ürül ki elég gyorsan az egyes szervekből, a májból, a hasból, az alsó végtagokból, a tüdőből és ott pangani kezd.  Megkülönböztetjük az akut, hirtelen kialakuló formáját, amely leggyakrabban szívinfarktus után jelentkezik, illetve a krónikus lefolyású típusát, amelyet többek között magas vérnyomás, koszorúér-betegség, vagy a billentyűk betegségei idézhetnek elő. Ez utóbbi kórállapotok hozzájárulnak ahhoz, hogy a szívizmot ellátó erek elmeszesedjenek, és emiatt beszűküljenek, a szívizom oxigénhiányos állapotba kerüljön, illetve elmerevedjen, megvastagodjon, ennek következtében pedig pumpáló képessége megromoljon. A betegség kialakulását segítheti az elhízás, a magas koleszterinszint, a diabétesz, a rendszeres, huzamosabb ideig tartó alkoholfogyasztás és a genetikai hajlam is.

LÉGSZOMJ, FÁRADTSÁG ÉS BOKADAGADÁS

Akut szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szívelégtelenség a szívműködés hirtelen károsodásakor alakul ki. Ilyenkor mellkasi fájdalmat, hirtelen légszomjat, gyors, vagy szabálytalan szívverést érezhet a beteg, és hirtelen folyadékszaporulat jelentkezik.  „Az akut szívelégtelenség egy életet veszélyeztető, sürgős ellátást igénylő állapot, így ha valaki a leírt tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz” – figyelmeztet Dr. Vaskó Péter a Budai KardioKözpont kardiológusa. Ha a szívelégtelenség lassan, fokozatosan alakul ki, krónikus szívelégtelenség a diagnózis. Ennek tünetei lehetnek: fáradtság, gyengeség, csökkent fizikai terhelhetőség, mozgáskor, vagy súlyosabb esetekben már nyugalomban is jelentkező légszomj. Jellemző a folyamatosan fennálló köhögés, a zihálás, a fehér vagy rózsaszín, véres köpet, illetve az lábszárak, bokák és lábak duzzanata (ödéma). A hasüregben folyadék halmozódik fel. A betegek étvágytalanságról és hányingerről panaszkodnak, illetve koncentrációs zavarról és csökkent éberségről számolnak be.

LEGFONTOSABB AZ ALAPBETEGSÉGEK KEZELÉSE ÉS AZ ÉLETMÓDVÁLTÁS

Ez a betegség általában más szív- és érrendszeri betegségek talaján alakul ki, ezért a legfontosabb feladat a szívelégtelenséget előidéző alapbetegségek, a magas vérnyomás, a koszorúér betegség, a billentyűk betegségeinek a gyógyítása. A terápia alappillére a gyógyszeres kezelés, illetve egyes esetekben a műtét, amikor a szívelégtelenséghez vezető kórképet kezelni kell, például egy károsodott szívbillentyűt kell kicserélni. Az életmódváltás alapvető fontosságú a szívelégtelenség romlásának megelőzésében és az életminőség javításában, hiszen ez a betegség, az összes keringési rendellenesség kialakulásával kapcsolatba hozható kockázati tényezővel összefügg. „A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés a dohányzás elhagyása, a súlytöbblet leadása, a magas koleszterin és zsírtartalmú ételek fogyasztásának mellőzése, a só bevitel csökkentése és a stressz kezelése, valamint az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő, rendszeres testmozgás bevezetése a mindennapjainkba”– javasolja a kardiológus.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

 

 

 






 

 

 

Orvos válaszol

Orvos válaszol - Maja

Maja

Tisztelt doktor Úr!
47 éves nő vagyok.4,5 éve tachyardia miatt reggel 2,5 mg Nebivololt kaptam. A kezelőorvosom szerint a krónikus kégzőrendszeri betegségem okozta.
Kb. szűk egy év múlva a gyógyszer mellett ismét tachycardiam lett. A th.ki lett egészítve déli 2,5mg nebivolollal. Jelenleg a reggelit szedem csak.
Tavaly július óta a myasthenia kezelésem ki lett egészítve steroiddal. Ez után változó lett a vérnyomásom, hol magasabb, főként a dyastoles értek; hol alacsony. Február óta viszont alacsony. Február 15-26-ig többlépcsős strokem volt. A jobb agyféltekén elég nagy területen lett agyi infarctusom. TTE vizsgálattal a pitvarok között PFO-t láttak, az átolyás jobbról balra lett megállapítva. A shunt felett kiboltosulást láttak. A neurológusom szerint a shunt miatt kaptam többlépcsős stroket, ezért ragaszkodott a TEE vizsgálathoz. A vizsálattal meg lett erősítve a PFO,alatta az aneurysma közel 2cm-es. E mellett a bal/jobb (nem tudom hol, mert egyik helyen egyik másik helyen másik lett leírva. Valószínűbb a bal oldalon a pitvar fülcséjében 6 mmm-esen tapadó 0,4x1,7mm-es egyetlen felszínű mixomat láttak, melyen fehéres felrakódás volt. Majd még azt is mondták a szivbe tapadva fityeget a daganat. A kontroll vizsgálaton nem látták a mixomat, de első körben a többi eltérést sem. Azt mondták valószínű vérrög kehetett. Ennek örülök is. A két vizsgálatot nem egy intézményben végezték, ezért a szívsebész orvos újabb vizsgálatot kért ugyanott ahol első alkalommal csinálták. A vizsgálat után azt mondták, hogy a fülcsébe a septum domborodik be, s ezt látták mixomának. Ez szemölcsszerűnek látszik.
Nem értem, hogy kehetetett egy szemölcsméretű dolgot néhány centisnek látni, de még fiyegni is. Fehéres felrakódást is hogy káttak rajta.
1./Ön szerint mi lehetett, tudom lelet nélkül nehéz nyilatkozni?
Azóta felmerült a PFO zárása, ezért buborék tesztet végeztek, mellyel azt vizsgálták, hogy a shunton keresztül az embolus az agyba fel tud e jutni. Vizsgálatkor sóoldatot összekeverve jutattak a vénába doppler vizsgálattal nézték az agyi ereket. A teszt akkor pozitív ha 15 vagy a feletti buborékot számolnak meg. Nekem 50 felettit számoltak meg. 2./ A műtéthez kell e több vizsgálat, indikáció?
Az osztályos orvosomban, aki kardiológus végzettségű) felmerült, hogy amit miomának láttak az vérrög volt, s a vérhígítók hatásara feloldódott. Viszont akkor a fülcse okozta a strokat. Felmerült részéről a fülcse bezárása is. 3./ Önnek erről mi a véleménye, valamint itt is milyen vizsgálat, indikáció szükséges a műtéthez? 4. A két műtétet egy alkalommal el lehet végezni, vagy csak külön-külön?
Előre is köszönöm válaszát!


Tisztelt Maja!

Sajnos a pitvari myómának és a thrombusnak lehet hasonló a képe az ultrahang vizsgálatnál. A műtét indikációját, annak idejét és módjait csak a szívsebész tudja megmondani.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Mindent meg lehetett beszélni

Gyors időpont, nagyon kedves volt doktor úr és a személyzet is. Külön értékeltem, hogy doktor úrral mindent nagyon jól meg lehetett beszélni. Nagyon elégedett vagyok az egész rendszerükkel, alaposságukkal és kedvességükkel!

További vélemények

Kapcsolódó videók


Visszalépés az előző oldalra...

FACEBOOK CSOPORTOK