Az olyan tüneteknél, mint a légszomj, a mellkasi fájdalom vagy erős szívdobogás érzés, a szakorvos szükségesnek láthatja egy szívultrahang elvégzését. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa erről a speciális és nagyon hasznos vizsgálati módszerről beszélt.

Mire jó az ECHO, vagyis a szívultrahang?

A szívultrahang mellkasi fájdalom és erős szívdobogás esetén is fontos.A kardiológiai kivizsgálásnak igen gyakran része a szívultrahang vizsgálat, amelyet sok esetben ECHO-ként vagy echokardiográfiaként neveznek meg. Ez a képalkotó módszer magas frekvenciás hanghullámok segítségével teszi vizsgálhatóvá a szívet. Ezzel az eljárással láthatóvá és mérhetővé válik a szívbillentyűk alakja és mozgása, a szívüregek mérete és működése, a szív pumpafunkciója és a szívizomzat merevségének /rugalmasságának mértéke. (Bár az érelmeszesedést szívultrahanggal nem lehet pontosan vizsgálni, ahhoz bizonyos laborvizsgálatok, Doppler-vizsgálat, a nyaki verőerek ultrahang vizsgálata lehet szükséges.) Szívultrahanggal olyan tünetek okait lehet keresni, mint a szívzörej, szabálytalan, erős szívdobogás érzés, és akár a szívinfarktus vagy a szívet érintő fertőzések utáni károsodás mértéke is felmérhető.

Milyen vizsgálatok egészíthetik ki a szívultrahangot?

Mivel a szívultrahang nyugalmi állapotban és csak néhány percig vizsgálja a szívet, előfordulhat, hogy a korábban jelentkező átmeneti mellkasi fájdalom vagy erős szívdobogás okai nem látszanak az adott időszakban. Ilyenkor lehet szükség lehet tartós Holter-monitorozásra, vagy éppen terheléses EKG-ra. A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész konkrétan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett, futópadon vagy szobakerékpáron) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
Ezen kívül a pontos diagnózis felállításához időnként szükség lehet szív MR-re, vagy koronária CT-re is. Az MR, vagyis a mágneses rezonanciás vizsgálat erős mágneses teret, rádiófrekvenciás hullámokat, és egy nagy teljesítményű számítógépet használ, hogy nagyon részletes álló- és mozgóképeket készítsen a szív különböző részeiről és azok környezetéről.
A nyugalmi és terheléses EKG mellett a szívultrahang is fontos.- A kivizsgálásnak minden esetben része a nyugalmi EKG is, amely során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok – mondja dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól és azok esetleges mellékhatásairól is. A nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések monitorozására is alkalmas.

Hogyan zajlik a szívultrahang vizsgálat?

A szívultrahang vizsgálathoz szabaddá kell tenni a mellkast és le kell feküdni a vizsgálóágyra, először gyakran hanyatt. A jobb adatátvitel érdekében zselés anyaggal kenik be a transzdúcert. A számítógép a hullámok visszhangjait a szív képévé alakítja a képernyőn. Miután megtörtént a háton fekvő helyzetben készült kép vizsgálata, az orvos megkéri a pácienst, hogy feküdjön oldalra, hogy a más szögből is látható legyen a szív.
- A vizsgálat során a páciens is hallhatja a hangokat, amelyek bár szívdobbanásnak tűnhetnek, de ezek az úgynevezett Doppler-hangok, vagyis a vér mozgásának hangjai a szívkamrákon és a pitvarokon keresztül. A nagyjából 15-20 perces vizsgálat nemcsak hasznos, de fájdalmatlan is, nem jár injekcióval, sugárterheléssel. Nagy előnye még, hogy minden élethelyzetben, egészséges és beteg pácienseknél is alkalmazható, nem szükséges hozzá semmiféle előkészület – ismerteti Müller doktor.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztel Doktor Úr! Azt szeretném megkérdezni ,hogy szívritmuszavar ,amit nem érzek ,okozhatja -e az alacsony vérnyomást mint 113/ 43 vagy 84/55,97/51 vagy 89/ 40 is volt. Olyan vagyok napközben is mintha ébren aludnék .Mondennapossá vált ez nálam, ezek a bealváshoz hasonló tünetek szinte egész nap. Volt egy 5 perces mérés eltéréssel ,hogy 98/ 51 ből ugrott 150/79 108 -as pulzusra, aztán szépen visszament alacsony értékre .2016- ban ablatio volt nekem ,ingervezetési zavartól 200- al ment a szivem.Gyógyszert nem szedek sikeres volt a beavatkozás.Kiújult egy inger, amit nem is éreztem ,az Ekg - n volt látható ,de közel az av- blokkhoz ,ezért az nem ablalható. Veszélyes- e ha ennyire alacsony lett a véfnyomásom? Sajnos befolyásolja a munkaképességemet ,gyengeséget érzek .Válaszát köszönöm szépen.
Kovács Éva

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Kovács Éva!

Igen, okozhatja a ritmuszavara az alacsony vérnyomást. Mindenképpen ajánlom, hogy minél előbb keresse fel az ablációt végző orvosát, ui. ki kell vizsgálni, hogy milyen ritmuszavar áll a háttérben. Lehet, hogy újabb abláció, esetleg pacemaker beültetése szükséges.

Üdvözlettel:

Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Kedves, informatív

dr. Müller Gábor és az asszisztens, aki foglalkozott velem nagyon kedves és informatív volt.

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2021.03.24
Utolsó módosítás: 2021.03.24