Mikor szükséges és hogy történik a szívultrahang vizsgálat?

Mikor szükséges és hogy történik a szívultrahang vizsgálat?

dr. Müller Gábor Létrehozva: 2021.03.24 08:16 Módosítva: 2021.03.24 17:32
2021-03-24 17:32:18.612276 Lifestyle
kardiokozpont.hu

Az olyan tüneteknél, mint a légszomj, a mellkasi fájdalom vagy erős szívdobogás érzés, a szakorvos szükségesnek láthatja egy szívultrahang elvégzését. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa erről a speciális és nagyon hasznos vizsgálati módszerről beszélt.

Mire jó az ECHO, vagyis a szívultrahang?

A szívultrahang mellkasi fájdalom és erős szívdobogás esetén is fontos.A kardiológiai kivizsgálásnak igen gyakran része a szívultrahang vizsgálat, amelyet sok esetben ECHO-ként vagy echokardiográfiaként neveznek meg. Ez a képalkotó módszer magas frekvenciás hanghullámok segítségével teszi vizsgálhatóvá a szívet. Ezzel az eljárással láthatóvá és mérhetővé válik a szívbillentyűk alakja és mozgása, a szívüregek mérete és működése, a szív pumpafunkciója és a szívizomzat merevségének /rugalmasságának mértéke. (Bár az érelmeszesedést szívultrahanggal nem lehet pontosan vizsgálni, ahhoz bizonyos laborvizsgálatok, Doppler-vizsgálat, a nyaki verőerek ultrahang vizsgálata lehet szükséges.) Szívultrahanggal olyan tünetek okait lehet keresni, mint a szívzörej, szabálytalan, erős szívdobogás érzés, és akár a szívinfarktus vagy a szívet érintő fertőzések utáni károsodás mértéke is felmérhető.

Milyen vizsgálatok egészíthetik ki a szívultrahangot?

Mivel a szívultrahang nyugalmi állapotban és csak néhány percig vizsgálja a szívet, előfordulhat, hogy a korábban jelentkező átmeneti mellkasi fájdalom vagy erős szívdobogás okai nem látszanak az adott időszakban. Ilyenkor lehet szükség lehet tartós Holter-monitorozásra, vagy éppen terheléses EKG-ra. A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész konkrétan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett, futópadon vagy szobakerékpáron) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
Ezen kívül a pontos diagnózis felállításához időnként szükség lehet szív MR-re, vagy koronária CT-re is. Az MR, vagyis a mágneses rezonanciás vizsgálat erős mágneses teret, rádiófrekvenciás hullámokat, és egy nagy teljesítményű számítógépet használ, hogy nagyon részletes álló- és mozgóképeket készítsen a szív különböző részeiről és azok környezetéről.
A nyugalmi és terheléses EKG mellett a szívultrahang is fontos.- A kivizsgálásnak minden esetben része a nyugalmi EKG is, amely során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok – mondja dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól és azok esetleges mellékhatásairól is. A nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések monitorozására is alkalmas.

Hogyan zajlik a szívultrahang vizsgálat?

A szívultrahang vizsgálathoz szabaddá kell tenni a mellkast és le kell feküdni a vizsgálóágyra, először gyakran hanyatt. A jobb adatátvitel érdekében zselés anyaggal kenik be a transzdúcert. A számítógép a hullámok visszhangjait a szív képévé alakítja a képernyőn. Miután megtörtént a háton fekvő helyzetben készült kép vizsgálata, az orvos megkéri a pácienst, hogy feküdjön oldalra, hogy a más szögből is látható legyen a szív.
- A vizsgálat során a páciens is hallhatja a hangokat, amelyek bár szívdobbanásnak tűnhetnek, de ezek az úgynevezett Doppler-hangok, vagyis a vér mozgásának hangjai a szívkamrákon és a pitvarokon keresztül. A nagyjából 15-20 perces vizsgálat nemcsak hasznos, de fájdalmatlan is, nem jár injekcióval, sugárterheléssel. Nagy előnye még, hogy minden élethelyzetben, egészséges és beteg pácienseknél is alkalmazható, nem szükséges hozzá semmiféle előkészület – ismerteti Müller doktor.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Müller Úr!

Érdeklödnék, hogy az ICD "beavatkozások" után rosszabbodhat-e a szív állapota, teljesítöképessége?
Nem tudom sajnos orvosi nyelven konkrétan megfogalmazni, de adott egy ICD-vel élö beteg, akinek egy év alatt két alkalommal volt szívrohama, amikor az ICD beavatkozott. A rohamok elött az ultrahang értéke a kontrollokon még 45% körül volt, de a rohamok után már csak 30-35%-ot mértek.
Lehetséges, hogy az ICD az egyik oldalon megmenti az életét, de a másik oldalon ennek ára van, és valóban romlik a szív?

Köszönettel:
Gilicz Máté

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor kardiológus
Tisztelt Gilicz Máté!

Inkább az tünik valószínűnek,hogy mind a szív funkciójának romlása,mind az ICD beavatkozást kiváltó ritmuszavarok gyakoribbá válása az alapbetegség rosszabbodásának a következménye lehet.Ezek a beültethető eszközök nem károsítják a szívet, sőt vannak olyanok is ,amelyeket kifejezetten az Ön által is említett ultrahanggal mért funkció javítása céljából ültetnek be.(úgynevezett CRT készülékek).


üdvözlettel
dr.Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

KardioKözpont

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Kimagasló szaktudás

Kimagasló szaktudás, érthető kommunikáció jellemző Főorvos Urat, többet biztosan nem megyek más kardiológushoz.

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA - PARTNEREK

PRIMA MEDICA - EGÉSZSÉGHÁLÓZAT