Mikor szükséges és hogy történik a szívultrahang vizsgálat?

Mire jó az ECHO, vagyis a szívultrahang?

A kardiológiai kivizsgálásnak igen gyakran része a szívultrahang vizsgálat, amelyet sok esetben ECHO-ként vagy echokardiográfiaként neveznek meg. Ez a képalkotó módszer magas frekvenciás hanghullámok segítségével teszi vizsgálhatóvá a szívet. Ezzel az eljárással láthatóvá és mérhetővé válik a szívbillentyűk alakja és mozgása, a szívüregek mérete és működése, a szív pumpafunkciója és a szívizomzat merevségének /rugalmasságának mértéke. (Bár az érelmeszesedést szívultrahanggal nem lehet pontosan vizsgálni, ahhoz bizonyos laborvizsgálatok, Doppler-vizsgálat, a nyaki verőerek ultrahang vizsgálata lehet szükséges.) Szívultrahanggal olyan tünetek okait lehet keresni, mint a szívzörej, szabálytalan, erős szívdobogás érzés, és akár a szívinfarktus vagy a szívet érintő fertőzések utáni károsodás mértéke is felmérhető.

Milyen vizsgálatok egészíthetik ki a szívultrahangot?

Mivel a szívultrahang nyugalmi állapotban és csak néhány percig vizsgálja a szívet, előfordulhat, hogy a korábban jelentkező átmeneti mellkasi fájdalom vagy erős szívdobogás okai nem látszanak az adott időszakban. Ilyenkor lehet szükség lehet tartós Holter-monitorozásra, vagy éppen terheléses EKG-ra. A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész konkrétan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett, futópadon vagy szobakerékpáron) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
Ezen kívül a pontos diagnózis felállításához időnként szükség lehet szív MR-re, vagy koronária CT-re is. Az MR, vagyis a mágneses rezonanciás vizsgálat erős mágneses teret, rádiófrekvenciás hullámokat, és egy nagy teljesítményű számítógépet használ, hogy nagyon részletes álló- és mozgóképeket készítsen a szív különböző részeiről és azok környezetéről.
- A kivizsgálásnak minden esetben része a nyugalmi EKG is, amely során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok – mondja dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól és azok esetleges mellékhatásairól is. A nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések monitorozására is alkalmas.

Hogyan zajlik a szívultrahang vizsgálat?

A szívultrahang vizsgálathoz szabaddá kell tenni a mellkast és le kell feküdni a vizsgálóágyra, először gyakran hanyatt. A jobb adatátvitel érdekében zselés anyaggal kenik be a transzdúcert. A számítógép a hullámok visszhangjait a szív képévé alakítja a képernyőn. Miután megtörtént a háton fekvő helyzetben készült kép vizsgálata, az orvos megkéri a pácienst, hogy feküdjön oldalra, hogy a más szögből is látható legyen a szív.
- A vizsgálat során a páciens is hallhatja a hangokat, amelyek bár szívdobbanásnak tűnhetnek, de ezek az úgynevezett Doppler-hangok, vagyis a vér mozgásának hangjai a szívkamrákon és a pitvarokon keresztül. A nagyjából 15-20 perces vizsgálat nemcsak hasznos, de fájdalmatlan is, nem jár injekcióval, sugárterheléssel. Nagy előnye még, hogy minden élethelyzetben, egészséges és beteg pácienseknél is alkalmazható, nem szükséges hozzá semmiféle előkészület – ismerteti Müller doktor.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)