Bizonyos változások a szívritmusban természetesnek tekinthetők, hiszen alvás közben lassabban, mozgáskor és stresszhelyzetben gyorsabban ver az egészséges szív. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa azokra a rizikófaktorokra hívta fel a figyelmet, amelyek növelik a valódi szívritmuszavar esélyét. 

Melyek a szívritmuszavar fő kockázati tényezői?

Szív- érrendszeri betegségek

A túl gyors és a lassú pulzus okait is fontos kivizsgálni.Bizonyos szív-érrendszeri betegségek, mint például a magasvérnyomás betegség rizikófaktorai a pitvarfibrillációnak, ami a szívritmuszavar egyik típusa. Az erek megvastagodása, a lerakódott plakkok szintén hozzájárulnak a túl lassú (bradycardia) és a túl gyors szívveréshez (tachycardia), mivel hatással vannak a szív elektromos működésére. 

Életkor

A szívritmuszavarok rizikója az életkor előre haladtával növekszik.

Veleszületett állapotok

Bizonyos veleszületett állapotok hajlamossá tehetik a személyt a ritmuszavarra. Például egy olyan „hiba”, amely befolyásolja a szív elektromos tevékenységét, bradycardiához vezethet, míg az extra ingerületvezető utak valószínűsíthetik a tachycardia megjelenését.

Kémiai anyagok

Bizonyos kémiai ágensek, mint a kálium, a magnézium és a kalcium alapvető fontosságúak a szív normál működéséhez. Amikor viszont a szintjük túl magasra emelkedik vagy alacsonyra süllyed, ez akár szívritmuszavarhoz is vezethet. A függőséget okozó szerek, mint alkohol, cigaretta, drogok szintén provokálhatnak ritmusproblémákat, és egyes szív-érrendszeri betegséget célzó gyógyszereknek is lehet ilyen mellékhatása.

Életmód tényezők

A magas vérnyomás és koleszterinszint, a túlsúly, az egészségtelen étrend, a dohányzás (még passzív formában is), a mozgásszegény életmód, a rendszeres alkoholfogyasztás mind komoly rizikófaktorai a ritmuszavaroknak is.

A leggyakoribb ritmuszavar, a pitvarfibrilláció rizikófaktorai

Amennyiben a gyors szívverés (tachycardia) a szív pitvaraiban jelentkezik, számos ritmuszavar típus jelentkezhet, amelyek közül a leggyakoribb a pitvarfibrilláció. Ez szabálytalan és gyenge szívverést eredményez, amely lehet gyors, de akár lassú is. Legsúlyosabb, és sajnos gyakori következménye a stroke. A pitvarfibrilláció kialakulását gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, légszomj, mellkasi fájdalom, szorongás, félelemérzet kísérheti. Leggyakoribb rizikófaktorai:

  • egyes szívbetegségek,
  • korábbi szívinfarktus, meglévő szívelégtelenség,
  • szívműtétek,
  • egyes tüdőbetegségek,
  • magas vérnyomás,
  • cukorbetegség,
  • alvási apnoé,
  • dohányzás, stimuláló hatású anyagok használata,
  • családi öröklődés.

A kivizsgálásnál sokszor 48 vagy akár még hosszabb EKG-ra van szükség

48 órás vagy hosszabban tartó EKG-val diagnosztizálható a szívritmuszavar.- Amikor szívritmuszavarra utaló panaszokkal érkezik egy beteg, nagyon fontos az alapos kikérdezés, ki kell deríteni például mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, milyen aktív életet él, és milyen hatással vannak a panaszai a mindennapjaira. Az így nyert információk alapján döntjük el, milyen eszközös vizsgálatra van szükség a pontos diagnózishoz – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Szükség lehet többek közt terheléses EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és természetesen nyugalmi EKG-ra is. Ez utóbbiból is számtalan információt nyerhetünk, de ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan működik a szív egy-egy hosszabb időszakban, a hétköznapi tevékenységek során, elrendelhetünk 24 órás, sőt akár 7 napig tartó monitorozást is egy hordozható készülék, ún. Holter EKG segítségével.  A folyamatos monitorozás során olyan eltérések is láthatóvá válnak, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek. A 48 órás, vagy akár napokig tartó Holter EKG a ritkább szívritmuszavarok pontos diagnosztizálására, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére, és a szívinfarktust követő időszak nyomon követésére is alkalmas. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő/Doktorúr! Kisfiammal kapcsolatban keresem Önöket. 7 éves, enyhe tölcsérmelle van. Szeptemberben kezdte az iskolát. Nagyon érzékeny-szorongó gyermek, sokáig tud rágódni dolgokon, ugyanakkor életvidám élénk kisfiú is egyben. Nyáron többször megfigyeltem, hogy mozgás közben nagyon erősen izzad. Ez inkább csak melegebb időben fordult elő, de mégis hamarabb leizzad mint a társai. Többször előfordult, hogy mutatta, hogy milyen gyorsan ver a szíve, de ez általában szaladgálás alatt-után fordult elő, viszont egyszer-kétszer nyugalmi helyzetben is. Ilyenkor úgy fogalmaz "azt érzi, hogy gyorsabban folyik a vér az ereiben". Szeptemberben kezdte el az iskolát és 3 hét után elpanaszolta, hogy iskolába menet (mindig ugyanazon a helyszínen) egy nagyot dobban a szíve. Kérdeztem, hogy testnevelés órán, vagy máskor előfordul-e vele, de azt mondta nem, csak reggel és csak azon az útszakaszon. Ma este egy kis kergetőzés után, miután leült mondta, hogy nagyon remeg belülről és hogy megint "gyorsan folyik a vére". Miután kifaggattam, hogy érez-e más rosszullétet-fájdalmat-plussz szívdobbanást, mindenre nemet válaszolt, aztán mondta, hogy mostmár (miután ringattam egy picit) jól van. Nagyon tanácstalan vagyok. Azt gondolom talán pszichés dolgok okozzák nála ezeket a tüneteket (szorongó alkat-iskolakezdés), de mégis tartok tőle nem-e szervi dolog áll a háttérben, ráadásul a tölcsérmell is zavar, hogy az nem okozhat-e szívproblémát. Mi tévő legyek? Merre induljak? Válaszukat előre is köszönöm!
Kriszta

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Kedves Kriszta!

Első lépcsőben javaslom a házi-gyermekorvos felkeresését és egy vizsgálatot: van-e szívzöreje a kisfiúnak vagy egyéb szervi szívbetegségre utaló tünete. (A mozgás utáni izzadás vagy szaporább szívverés nem feltétlenül kóros jelenség, és a nagy szívdobbanás mindig ugyanazon a helyszínen és iskolába menet pedig inkább az iskola miatti szorongás tünete.) Gyermek-kardiológiai vizsgálat szükségességéről a fentiek alapján lehet dönteni de a leírtak alapján szervi szívbetegség kevéssé valószínű.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Páciensek mondták

Kimagasló szaktudás

Kimagasló szaktudás, érthető kommunikáció jellemző Főorvos Urat, többet biztosan nem megyek más kardiológushoz.

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2022.01.16
Utolsó módosítás: 2023.02.02