Sportolhatok szívbetegen?

Sportolhatok szívbetegen?

dr. Sztancsik Ilona Létrehozva: 2016.11.07 09:57 Módosítva: 2019.05.27 15:28

A rendszeres testmozgásra szükség van, mert számos jótékony hatása mellett, kedvezően hat a vérkeringési rendszerünk és szívünk állapotára. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy sportolhat –e, és milyen módon fogjon bele a mozgásba az, aki valamilyen meglévő, nem súlyos fokú, kezelt szívbetegséggel küzd. Dr. Matusovits Andrea, a Budai KardioKözpont orvosa segít ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában.

SPORTOLHAT, DE NEM MINDEGY, HOGY HOGYAN!

 Azt már régóta tudjuk, hogy aki rendszeresen sportol, az könnyebben elkerüli a szív- és érrendszeri betegségeket, mert segít a testsúlykontrollban, csökkenti a koleszterinszintet, normalizálja a vérnyomást, támogatást nyújt a stressz leküzdéséhez. Azonban az még évekkel ezelőtt sem volt egyértelmű, hogy sportolhat –e az, aki szívbeteg, sőt kifejezetten eltiltották a mozgástól az ilyen típusú egészségi problémákkal küzdőket. Ma már többszörösen bizonyított tény, hogy a mozgás hozzájárulhat a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek progressziójának (súlyosbodásának) megelőzéséhez és a gyorsabb felépüléshez is, sőt az is kiderült, hogy például azoknál a szívinfarktuson átesetteknél ritkább volt egy második szívroham, akik naponta legalább fél órát mozogtak. „A sport nagyon hasznos, azonban körültekintőnek kell lenni. Ha valaki számára a szívproblémái miatt kockázatos a fizikai aktivitás, annak feltétlenül rendszeres orvosi kontroll mellett szabad csak belevágnia a mozgásba. Ehhez olyan, részletes orvosi vizsgálat során készült, objektív paraméterek alapján összeállított, személyre szabott mozgásprogramra van szükség, amely az illető egészségi állapotának, és a terhelhetőségének megfelelő” – tudjuk meg Dr. Matusovits Andreától.

HOGYAN VIZSGÁLJÁK A SZÍV ÁLLAPOTÁT ÉS FIZIKAI TERHELHETŐSÉGÉT?

„A orvosi állapotfelmérés többféle vizsgálatból áll. A szív struktúráját és funkcióját rendszeres EKG és szív ECHO vizsgálat segítségével lehet követni, nyugalmi és terheléses helyzetben egyaránt” – mondja Dr. Matusovits. Mivel bizonyos szívproblémák, ritmuszavarok terhelésre alakulhatnak ki, illetve romlanak, így a szakorvos ergospirometriás vizsgálatot, azaz stressz tesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. Az egyéni állóképességét a terhelés során végzett gázcsere-mérésekkel lehet vizsgálni. Minél magasabb az oxigénfelvétel terhelés során, (azaz a Vo2max érték) annál magasabb a terhelhetőség. Ezeket az értékeket elemezve lehet arra következtetni, hogy milyen állapotban van és mennyire terhelhető valakinek a szíve. Ez az alapja, a fokozatosság elvét követő edzéstervnek, amelyben pontosan meghatározható, hogy milyen sporttevékenységet végezhet az illető, azt milyen intenzitással, milyen határértéken belül, mekkora pulzusszámmal és milyen időtartamban teheti. Ilyenkor természetesen figyelembe veszik a kórelőzményeket is, például ha szívbeteg anamnézisében veszélyes szívritmuszavar szerepel, abban az esetben csak orvos által felügyelt mozgás javasolható.

 FONTOS A RENDSZERES ORVOSI KONTOROLL

Meglévő szívproblémák esetben a szabadidős sportok is kizárólag orvosi felügyelet mellett végezhetők, csak így tudjuk minimálisra csökkenteni a súlyos egészségkárosodások esélyét. Az se hanyagolja el azonban a kivizsgálást, akinek nincsenek meglévő panaszai, ugyanis lehetséges, hogy rendelkezik olyan kóros eltéréssel, amiről nem is tud és csak terhelés hatására jelentkezik. Sportolóknál a 35-40 éves kor az a határ, amikor már megnövekednek a kockázati tényezők, például a szívkoszorúér-betegségekkel is számolni kell. A hirtelen szívhalál kockázata is jóval magasabb már ebben a korban. „Ha kardiológus, illetve sportorvos támogatása mellet sportolunk, rendszeresen részt veszünk kardiológiai szűréseken és teljesítményfelmérő vizsgálatokon, mellyel figyelemmel kísérjük egészségi állapotunkat, nagy eséllyel megelőzhetjük a nem várt eseményeket, például a sokszor hallott hirtelen szívhalál bekövetkezését” – hívja fel a figyelmet Dr. Matusovits Andrea.

 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

.

 

 

 

 

 

Téma szakértői

dr. Müller Gábor

dr. Müller Gábor

belgyógyász, kardiológus
dr. Vaskó Péter dr. Vaskó Péter

dr. Vaskó Péter

kardiológus, belgyógyász
dr. Sztancsik Ilona dr. Sztancsik Ilona

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus, sportkardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA