A járványhelyzettel kapcsolatosban számos, különböző forrása lehet a szorongásainknak. Dr. Révay Edit PhD, a KardioKözpont életvezetési tanácsadójának iránymutatásával a pszichés biztonság részben visszaszerezhető. 

A járvány terjedése miatt szorong, fél, hogy elkaphatja?

A szorongás szívpanaszokat okozhat, fontos a mentális segítség.Természetes a szorongásunk, hisz a járvánnyal kapcsolatos híradások egyre másra a tragédiát, a sokszor sikertelen emberfeletti küzdelmet mutatják, amelyek feldolgozása nem csak az egyénileg, hanem közösségek számára is feladja a leckét, sokkol bennünket. Arról is értesülhetünk, hogy a fertőzöttek 80 százaléka enyhe lefolyású a betegségen esik át, de érthető okokból nem az enyhe tünetekkel átvészelőkre fókuszálunk, hanem az életért folytatott küzdelemre, az ellátórendszer emberfeletti terhelésére. Ezeket a híreket helyükön kell kezelnünk, nem engedhetjük meg, hogy pánikot ébresszenek bennük, hanem a szükséges egészségügyi, higiénés szabályok megtartására és egyfajta lelki felkészülésre kell, hogy ösztönözzenek.
Hiszen természetes az aggódásunk azokért, akiket szeretünk, természetes, hogy féltjük őket, és az is, hogy ha arra gondolunk, hogy ők is érintettek lehetnek, akkor könnyen rémeket látunk. Azonban a legjobb, amit ebben a helyzetben tehetünk, ha betartjuk az előírásokat, javaslatokat és igyekszünk erre bírni a szeretteinket is.

Az izolációtól tart?

A társadalom jelentős részre belátja, hogy a fizikai izolálódás szükségszerű és ez életterünk drasztikus csökkentésével jár. A bezártság, a szabad mozgás korlátozása már rövid idő alatt is nyomasztóvá tud válni, de ennek kezelésére számos lehetőségünk van:

  • Elsősorban a virtuális kapcsolattartásra, az internetes, telefonos beszélgetésre kell gyakrabban gondolnunk, fontos, hogy egymásban is tartsuk a lelket.
  • Külön figyelmet kell fordítani az idősekre, akik – ha betartják a szabályokat és otthon maradnak – könnyen elmagányosodhatnak. Viszont mivel a koronavírus főként az idősebbekre és a betegekre jelenthet nagyobb veszélyt, meg kell velük értetnünk, hogy a legjobb, amit tehetnek, az önkéntes karantén, amely alatt szintén fontos a velük való kapcsolattartás, elsősorban telefonon.
  • Próbáljuk a bezártságot nehezen viselő ismerőseinknek elmagyarázni, hogy ha levonul a vészterhes idő, milyen öröm lesz szabadon újra sétálni a parkban, együtt kávézni, meglátogatni egymást.

Attól fél, hogy nem tudja kontrollálni a nehézségeket?

A szorongás a vérnyomást és a pulzust is felviheti, segíthet a távkonzultáció.Jogos a rossz érzés, amiatt, hogy nem tudjuk egy pirulával, oltással, bármi mással védetté tenni magunkat és szeretteinket. Jogos az érzés, hogy nem tudjuk gyermekeinknek, idős szeretteinknek, de még önmagunknak sem azt mondani, hogy eddig, vagy addig tart majd, ezzel és ezzel jár majd. Az ismeretlentől való félelem, a bizonytalanság rengeteg lelki energiát emészt fel, lebéníthat. A kontrollvesztés érzése azonban csak részben jogos. Dr. Révay Edit PhD, a KardioKözpont életvezetési tanácsadója szerint az alábbiakat érdemes megfontolnunk:

  • Nem teljes a kontroll elvesztése, továbbra is felelős döntéseket hozhatunk, eltervezhetjük, hogy a magunk és családunk érdekében milyen óvintézkedéseket vezetünk be, hogyan tartjuk be. 
  • Az is csak félig igaz, hogy nem tervezhetünk, hisz, ha hetekre, hónapokra nem is tudunk előre tervezni, de a mai napunkat meg lehet és meg is kell terveznünk. Sokan a kényszerből vagy józan belátással önként vállalt otthonukba zárkózással meghirdették az "édes" semmittevés időszakát. Ez azonban nagyon káros, ha hosszú időre elnyúlik, próbáljunk aktívak maradni.
  • Az is káros, ha a kütyük átveszik fölöttünk az irányítást, és függővé válunk, korlátozzuk ezek használatát.

- Fontos, hogy felocsúdva az első sokkból, legyen rendszer a mostani, falak közé zárt életünkben legyen minden napnak célja, feladata, de legyen benne pihenés, és a lakásban - szerencsésebb esetben kertben - végzett testmozgás is, illetve legyen helye a napunkban a szeretteinkkel, barátainkkal való virtuális kapcsolattartásnak is – hangsúlyozza  dr. Révay Edit PhD, a KardioKözpont életvezetési tanácsadója. - Ez a vészterhes időszak lehetőség is számunkra, hogy felfedezzük a hirtelen jött csendben a lehetőséget, a valódi értékeket. Ugyanakkor az is fontos, hogy ha bárki úgy érzi, túlnőnek rajta a szorongásai, bátran forduljon segítő szakemberhez, éljen a pszichés támogatás lehetőségével.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! Harmincegy éves nő vagyok. Kb. 8 évvel ezelőtt volt egy komoly pánikrohamom, aminek következtében kardiofób lettem és előhívta az édesapámtól öröklött extraszisztoléimat. Azóta rendszeresen járok kardiológiai vizsgálatokra, viszont ez az utóbbi időben a vírus helyzet miatt elmaradt. (Legutoljára 2019 októberében voltam.) Az utóbbi napokban többször tapasztaltam hirtelen jött szédülést, mely egy-két másodpercen belül el is múlik, de naponta többször ismétlődik. Ez elég heves, amolyan “fejbekólintós” érzés. A legutolsó kardiológiai vizsgálatom során mindent rendben találtak. Mi a véleménye? Lehet mégis szívinfarktus tünete ez a szédülés? Olvastam a kardiokozpont.hu-n, hogy akár visszatérő szédülés is lehet infarktus jele, mely nem jár feltétlenül mellkasi fájdalommal. Válaszát előre is köszönöm! Maradok tisztelettel, Őszikese
Őszikese

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Tisztelt Őszikese

A leírt panaszokra tekintettel kardiológiai szempontból Holter-EKG vizsgálatot javaslok, figyelembe véve a kórelőzményben szereplő ismert extrasystoliát. Több egymás utáni (ún. kapcsolt) extrasystole esetleg okozhat olyan (átmeneti) hemodinamikai zavart, mely akár pillanatnyi szédüléshez vezethet. A Holter vizsgálat során folyamatosan EKG készül, mely felvételen látható, hogy a panaszok idején volt-e a paciensnek érdemi EKG eltérése/ritmuszavara. Az Ön által írt panaszok hátterében szívinfarktus extrem valószínűtlen.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2020.04.22 13:02