Előjelek és teendők

Ha hirtelen akadályozottá válik a fej felé tartó véráramlás, és az agyban egy több mint 8 másodpercig tartó vérellátási zavar jelentkezik, rövid ideig elveszíthetjük az eszméletünket, vagyis elájulhatunk. A vérnyomásnak kb. 50 Hgmm alá kell csökkennie ahhoz, hogy az agyi vérkeringést befolyásolja. A kezdeti tünetek már 2-3 másodpercig tartó vérellátási zavar után jelentkezhetnek, ilyenkor elgyengülünk, ásítozunk, szédülünk, bőrünk nyirkos, hidegverejtékes, sápadt.
Ha az ájult személy vízszintes helyzetben van, fordítsuk oldalra a fejét. Ha ül, nyomjuk a fejét a térdei közé, így könnyebben áramolhat az agyba a vér. Ne itassunk, etessünk vele semmit, csak ha már teljesen magához tért. Amennyiben más tüneteket is tapasztalunk, vagy nem tér magához, hívjunk orvost! Ha az ájulás többször is megismétlődik, mindenképpen javasolt a kivizsgálás.

Az ájulásnak számtalan oka lehet

- Leggyakrabban nagy meleg, hosszú állás, erős stresszhatás, fájdalom vagy éhség okozza az ájulást. Ha tudjuk, hogy hosszan kell állnunk, ráadásul meleg vagy levegőtlen helyen, előtte együnk egy keveset, legyen nálunk folyadék és a rendszeresen próbáljuk megmozgatni legalább a végtagjainkat.
- A túl alacsony vagy túl magas vércukorszint miatt is elájulhatunk. Cukros víz itatása, szőlőcukor csak eszméleténél lévő páciensnek adható, az aspiráció (félrenyelés) elkerülésére. Ám ha hosszabb ideig tart az eszméletvesztés, feltétlenül szükséges az orvosi ellátás.
- A túl alacsony és túl magas vérnyomás miatt is kerülhetünk ájulás közeli állapotba.
- A kiszáradás miatt bekövetkezhet egy volumenhiánynak nevezett állapot, ami szintén eredményezhet ájulást. Hátterében nagyfokú szomjazás, súlyos vérszegénység, vérveszteség (például erős menstruáció) állhat.
- Az agyi elektromos működés zavara elsősorban az epilepsziásoknál jelentkezik, és pillanatnyi eszméletvesztésekkel járhat.
- Előfordulhat, hogy egyes gyógyszerek, főleg az értágítók és a vérnyomáscsökkentők járnak mellékhatásként ájulással. Ha ezt tapasztaljuk, feltétlenül jelezzük a kezelőorvosnak.
- A szívműködés zavara is meghúzódhat a háttérben, főként szívritmuszavar, túl lassú szívműködés, elégtelen pumpafunkció. Ez utóbbi például a szívizomelhalás utáni túlerőltetés eredményeként jelenhet meg.

Ha a szívvel van baj

- Ha a kézenfekvő okok kizárhatók, érdemes megvizsgálni, nem szív- és érrendszeri okok állnak-e az eszméletvesztés mögött. Először azt próbáljuk tisztázni, hogy nincs-e valamilyen strukturális szívbetegség vagy ritmuszavar a háttérben. A páciens korábbi betegségeinek ismertetése mellett fontos ennek eldöntéséhez a rosszullét pontos leírása: milyen körülmények között, meddig tartott, van-e jelen visszamaradó tünet – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A kardiológiai kivizsgálásnál természetesen megmérjük a vérnyomást, 12 elvezetéses EKG-t készítünk, szükség lehet szívultrahangra és terheléses EKG vizsgálatra is a pontos diagnózis felállításához. Ritmuszavar esetén további vizsgálatok is kellenek, mint például a 24 órás EKG monitorozás, bizonyos elektrofiziológiai vizsgálatok. Akiknél szívritmuszavarra lehet következtetni, szóba jöhetnek még más szakmákkal való konzultációk (pl. endokrinológiai vizsgálat a pajzsmirigy túlműködés kizárására), hogy a kezelés a ritmuszavar okának megfelelően kezdődhessen meg. A legfontosabb, hogy vegyük komolyan a tüneteket, hiszen megfelelő és időben elkezdett kezeléssel sokkal súlyosabb bajtól óvhatjuk meg magunkat.

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)