A szívelégtelenség egyik közismert tünete a lábon megjelenő duzzanat, ödéma. Ez a jelenség azonban nem korlátozódik kizárólag erre a testrészre, akár még a gyomrot is érintheti. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ödéma okaira és a szívelégtelenség további tüneteire hívta fel a figyelmet. 

Miért jelenik meg az ödéma?

A szívelégtelenség nem csak a lábon, de a belső szervekben is okozhat ödémát.Ödéma, vagyis szövetközti vizenyő akkor alakul ki, ha felbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének egyensúlya, és emiatt a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel. Ezt a szívelégtelenségen kívül természetesen számos más állapot is indokolhatja, például terhesség, hosszú ülés, májcirrózis, vesebetegség. Amennyiben mégis szívelégtelenség okozza az ödémát, az azért történik, mert a szervezet adrenalin és noradrenalin hormont szabadít fel, amelyek növelik a pulzusszámot. Erre azért van szükség, mert az elégtelen teljesítmény miatt a szív egyszeri pumpálásával csak kevesebb vért tud a szervezetbe juttatni, ezért a szervezet kompenzál: megpróbálja növelni a szívverések számát. Ezen kívül a vesék is elkezdik visszatartani a sót és a vizet. Ez utóbbi növeli a keringő vér mennyiségét, vagyis némileg javítja a megromlott keringést, ezzel együtt azonban terhet is ró a szívre. A fokozott munka egyre romló szívelégtelenséghez vezet, ami miatt pedig a felesleges folyadék kilép a keringés rendszeréből és összegyűlik az egyes testrészekben. Először csak a bokák dagadnak be, később a lábszárak, súlyos esetben akár az egész láb.
Ez tehát már egy nyilvánvaló jele annak, hogy a szívnek segítségre van szüksége, hiszen később ödéma alakulhat ki a tüdőben, a májban, a gyomor-és bélrendszerben is.

A szívelégtelenség további tünetei

Mindenképpen orvosi ellenőrzést igényel, ha valaki az alábbi tüneteket tapasztalja:

  • csökkenő terhelhetőség, egyre nehezebbé váló mindennapi fizikai feladatok,
  • megmagyarázhatatlan kimerültség, fáradtság, még jó alvás mellett is,
  • a gyomor felső részében, a bordák alatt jelentkező fájdalom,
  • ok nélküli súlygyarapodás,
  • erős szívdobogás érzés.

Ami az ödémát illeti, gyakori, hogy a szívelégtelenség miatt kialakuló ödémák hosszú ideig fennmaradnak, bár az is előfordul, hogy elmúlásuk után ki-kiújulnak. A láb akár hirtelen is felpuffadhat, bevizesedhet, fájhat, nehézkessé válhat a járás. Jellemző panasz, hogy a páciensnek délután, este már nem fér be a lába a korábban hordott cipőjébe, és az ödéma bármely más testrészen is megjelenhet.

Hogyan kezelhető a szívelégtelenség?

Szívelégtelenség elengedhetetlen a rendszeres kardiológiai kontroll.- Ha szívelégtelenséget diagnosztizálunk, elsősorban az alapproblémát kell kezelni, így az általa okozott tünetek is enyhülnek. Pangásos szívelégtelenségben többnyire vízhajtókat adunk az ödéma csökkentésére és a magas vérnyomás kezelésére is. A betegség későbbi, súlyosabb fázisában előfordulhat, hogy szükség lesz beültethető eszközökre, bypass műtétre, végső soron szívátültetésre, de már a kezelés kezdetétől elengedhetetlen bevezetni bizonyos életmódbeli változásokat – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Elsősorban csökkenteni kell a sófogyasztást és biztonságos módon növelni a fizikai aktivitást. E tekintetben mindenképpen követni kell a kardiológus útmutatását, hiszen bár a rendszeres mozgás hozzájárul a szív megfelelő működéséhez, a túlzásba vitt edzés veszélyes lehet. Ezen kívül érdemes megismerkedni a stresszkezelés módszereivel és szívelégtelenség esetén a rendszeres orvosi kontrollnak is döntő szerepe van – nem csak új vagy fokozódó tünetek esetén, hanem az állapot követése miatt is.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt doktor Úr/Nő! Egy éve kezdődtek nálam enyhébb szív panaszok, tünetek, mint pl. szívdobogás érzés, fájdalom, erősebb szúrások, ájulás, szédülés nehezebb terhelhetőség, lefekvéskor szívfájdalom. Mindenféle vizsgálatot csináltak rajtam (24 órás EKG, szívultrahang, röntgen) megállapították, hogy mitralis prolapsusom van. Nem írtak fel semmi gyógyszert, csak egy sedacur fortet. Azt szedtem, de nem volt semmilyen változás. Visszamentem, megint csináltak egy ultrahangot, nem találtak változást, viszont béta blokkolót azért nem akartak felírni, hogy ha esetleg teherbe esnék, azt nem szedhetem közben. Így Xanaxot írtak fel, hogy azt szedjem, de nem szívesen szeretnék rá szokni, így azt nem kezdtem el szedni. Azóta ugyanúgy megvannak a tüneteim, a terhelhetőségem az egyre rosszabb, kutyakozmetikusként dolgozom 23 évesen, és egy rács felemelésekor borzasztóan elkezd fájni a szívem ami kisugárzik a hátamba. Ön/Önök szerint mit tudok csinálni, kezdjem el szedni a Xanaxot, vagy kezdjek el valami sportot, vagy megint vizsgáltassam ki magam? Előre is köszönöm a válaszukat!
Berki Laura

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Berki Laura!

Ha az Ön által írt terhesség már várható, akkor semmiféle gyógyszer szedése nem jó! Igaz ez a Xanaxra is.
A leírtak alapján nem tudom megmondani, hogy mi áll a panaszok hátterében. Ezért vizsgálat javasolt. Csak így lehet kizárni, hogy a panaszainak hátterében valóban kadiológiai betegség áll e?

üdvözlettel:

dr.Vaskó Péter

Létrehozás ideje: 2021.06.03
Utolsó módosítás: 2021.06.03