A koszorúér-betegség felismerése és utánkövetése is szükséges

Online Bejelentkezés

dr. Jenei Zsigmond Máté

+36706103847

KardioKözpont - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

A koszorúér-betegség tünete nem csak a mellkasi fájdalom lehet

Amikor nem jut elég oxigénben dús vér a szívbe, elégtelenné válik annak munkája. Az emiatt fellépő oxigénellátási zavar egy darabig nem feltétlenül okoz gondot, de az alábbi tünetekre mindenképpen fel kell figyelni.

• Leggyakrabban mellkasi fájdalom jelentkezik.
• Előfordul, hogy – leginkább fizikai terhelés hatására - úgynevezett angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom mutatkozik. Ez először nagyon ijesztő lehet, különösen, ha kisugárzik a karba, a vállba, a nyakba, az állkapocsba, hiszen ilyenkor szívinfarktusra lehet gondolni. És bár az angina pectoris elmúlik, de érdemes kardiológussal kivizsgáltatni, mert ennek talaján nagyobb az esély egy későbbi szívinfarktusra is.
• Kimerültség, indok nélküli fáradtság.
• Atipikus tünetek, például nyilvánvaló ok nélküli hátfájás, gyomorégés, hasi diszkomfort, hányinger. Különösen a nőknél fordulnak elő ezek a panaszok, amelyeket nem szabad félvállról venni, és el kell indulni a kivizsgálás útján.

Sajnos néhány esetben az is előfordul, hogy a már csak a jóval súlyosabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus kapcsán derül fény a koszorúér-betegségre, az oxigénhiány pedig olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Ilyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózishoz

- Ha valaki gyanús tüneteket tapasztal, amelyek nem múlnak el, esetleg vissza-visszatérnek, mindenképpen érdemes részt vennie egy kardiológiai kivizsgáláson – hívja fel a figyelmet dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. - A szakorvosi viziten túl ilyen esetekben fontos lehet a nagylabor vizsgálat, a terheléses EKG, a szívultrahang, a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, az arteriográfia, ezen kívül pedig 24 órás Holter EKG is elősegítheti a diagnózis felállítását. Ha pedig valaki szeretné csökkenteni a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás lehetőségével élnie, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről. Összeségében a koszorúér-betegség diagnosztizálása azért fontos, mert ennek ismeretében elkezdődhet egy olyan komplex, életmódbeli és kardiológiai kezelés, amellyel jó eséllyel megelőzhetőek az olyan súlyos következmények, mint a szívinfarktus.

Mi történik, ha koszorúér-betegséget diagnosztizálnak?

A kivizsgálás során akár a súlyos érszűkület gyanúja is felmerülhet. Ilyen esetben érfestésre és szívkatéterezésre kerülhet sor, amely során eldőlhet, szükség van-e az érfalat kitámasztó sztent, vagyis fémháló beültetésére. Amennyiben erre kerül sor, a beültetés ugyanazon az úton elvégezhető, amelyen a katéter haladt. Az így beültetett háló gyakorlatilag meg tudja akadályozni az ér bezáródását.
- A sztent beültetés mellett szükség lehet az orvos által elrendelt gyógyszerek (így koleszterincsökkentő, vérnyomáscsökkentő és véralvadásgátló) szedésére, valamint a rendszeres kardiológiai kontrollra. A koszorúér betegség utánkövetésének része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, a boka-kar index mérése, a nyugalmi és szükség esetén a terheléses EKG vizsgálat is – ismerteti Jenei doktor. – Ugyanakkor a már kialakult koszorúér-betegség sem jelenti azt, hogy a páciens ágynyugalomra van ítélve, sőt, az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az életmódnak döntő szerepe van abban, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás. Ezért ebben az esetben is érdemes és fontos a kardiológus életmód tanácsait megfogadni, optimális esetben pedig igénybe venni az életmód orvoslás biztonságos és hatékony segítségét. Ilyen komplex kezeléssel és a páciens együttműködésével a koszorúér-betegek is teljes, jó minőségű életet élhetnek.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)