Miért okozhat a vesebetegség szívritmuszavart?

Hogyan függhet össze a vesebetegség a ritmuszavarral?

A vesék létfontosságú szerepet játszanak az anyagcsere során keletkező salakanyagok kiválasztásában, a testből való kiürítésében, egyes hormonok termelésében, a testnedvek összetételének kialakításában és működésük hatással van a szív munkájára is.
A vese ugyanis a keringési rendszer létfontosságú részeként a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja a vérnyomás kiegyenlítettségét. Ezért tehát bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül hat a szív funkcióira. Ugyanakkor a keringési rendszer betegségei is visszahatnak a vese működésére, ugyanis a szív-érrendszeri betegségek amellett, hogy elősegítik a vesebetegség kialakulását, a vesebetegeknél sokszorosára emelik az olyan betegségek kockázatát, mint a szívelégtelenség, a szívinfarktus és a stroke és a szívritmuszavar. Ez utóbbi azért alakulhat ki, mert a krónikus vesebetegség arra kényszeríti a szívet, hogy keményebb munkával több vért pumpáljon a vesékbe, és ez a fokozott stressz vezethet a gyors, szabálytalan szívdobogáshoz, és más szívbetegségekhez. A krónikus vesebetegség tehát ugyanolyan komoly rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség.

Honnan tudhatjuk, hogy vesebetegségünk van?

Korai stádiumban a vese megbetegedései sokszor nem okoznak tünetet, de bizonyos állapotok, betegségek rizikótényezőnek számítanak ebből a szempontból, tehát fokozott figyelmet érdemelnek. Ilyen többek közt a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az ismert szív-érrendszeri betegségek és a családban előforduló veseelégtelenség. Az érintetteknek időnként szükséges az urológiai, nefrológiai ellenőrzés, és ugyancsak erre van szükség, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint a fogyás, az étvágytalanság, a gyakori, esetleg véres vizelet, az alvászavar, a fejfájás, a merevedési zavar, az izomgörcsök, a rossz közérzet, a viszketés.   

Így diagnosztizálható a ritmuszavar

A palpitáció nevű szívritmuszavar olyan tüneteket okozhat, mint a repkedő érzés a mellkasban, a gyors, esetleg szabálytalan szívdobogás, illetve annak az érzése, hogy ki-kihagy egy ütést a szív, majd erősen bedobban. Ezek a panaszok néhány percesek vagy hosszabbak is lehetnek, és ha többször is előfordulnak, erősödnek, illetve, ha van a családban szívbetegség, mindenképpen kivizsgálást igényelnek.
- A kardiológiai kivizsgálásnak ilyen esetekben a fizikális vizsgálaton túl része lehet az EKG, a laborvizsgálatok, a 24 órás vagy 7 napos Holter EKG, illetve bizonyos esetekben az elektrofiziológiai vizsgálatok és a katéteres vizsgálat – foglalja össze dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Már csak azért is fontos kivizsgálni a palpitáció okát, mert ez önmagában is károsíthatja a szívet és az agyat, valamint növeli a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a stroke kockázatát.
Ugyanakkor a már ismert vesebetegeknek tudniuk érdemes, hogy a két betegség összefügg, és ezt a kezeléseknél is figyelembe kell venni. Például egyes vesebetegségnél elrendelt gyógyszerek, főként a vízhajtók felerősíthetik a szívpanaszokat, elsősorban azért, mert csökkentik az elektrolitok arányát a vérben. Ugyancsak kockázatot jelent a ritmuszavarok szempontjából a súlyosabb esetekben alkalmazott dialízis és a vesetranszplantáció is, ezekkel az összefüggésekkel azonban tisztában vannak az orvosok és tekintetbe veszik azokat.
Sztancsik doktornő szerint tehát a vesebetegeknél valamivel összetettebb és nehezebb a ritmuszavar kezelése, de megfelelő csapatmunkával és orvos-beteg együttműködéssel sikerrel megoldható.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)