Kardiológusok megfigyelése szerint sokszor a nők jelentik be, kísérik el párjukat az egészségi szűrésekre, hiszen az urak hajlamosak legyinteni az enyhébb tünetekre. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a korai felismerés jelentőségére hívta fel a figyelmet – mindkét nem esetében. 

A férfiak hajlamosak a halogatásra

Külföldi és hazai felmérések is igazolják, hogy a nők nyitottabbak az életmóddal kapcsolatos információkra és gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon, mint a férfiak. Az erősebb nem tagjai ugyanis hajlamosak félresöpörni az általánosabb panaszokat, többségük csak a párja unszolására jelenik meg orvosi vizsgálaton. Ugyanakkor az Amerikai Egészségügyi és Szociális Minisztérium adatai valamint a magyar lakossági felmérések alapján a férfiak többet dohányoznak és több alkoholt is fogyasztanak életük során, mint a nők. Vagyis nekik különösképpen szükségük van támogatásra a korai felismerés érdekében.
Az Egyesült Államok és hazánk férfilakossága körében is a szív-és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot. Ezt követik a daganatos betegségek, míg a harmadik helyen az USA-ban a balesetek, míg Magyarországon az emésztőszervi megbetegedések állnak. A szív-és érrendszeri betegségek megjelenése férfiak körében már 50 éves kor előtt megkezdődik. Ezért rendkívül fontos a megelőzés és a korai megjelenés a szűrővizsgálatokon. A megelőzésben alapvető szerepe van az egészséges életmódnak és a szív-érrendszeri rizikófaktorok kiküszöbölésének.

Mi növeli a rizikót?

kardiológiai kivizsgálásA szív- és érrendszer betegségei évszázadokkal ezelőtt nem is voltak jelen. Mára azonban eltunyultunk, rendszeresen többletkalóriát fogyasztunk, ráadásul szénhidrátban, sóban és cukorban gazdag gyorsételek formájában, dohányzunk, és jóval több a feszültség a napjainkban, mint száz évvel ezelőtt. Az emberi szervezet nem erre van konstruálva, hanem vadászatra, menekülésre, fizikai aktivitásra. Ám hiába feledkeztünk meg erről az elménkben, a testünk nem felejt, és rosszul reagál arra, ha egész nap a képernyő előtt ülünk.
- Látható, hogy a probléma gyökere sokszor a mozgásszegénység, így rendkívül fontos a rendszeres, tudatos testmozgás – hangsúlyozza Vaskó doktor. -  A magas vérnyomás, valamint az emelkedett koleszterin- és vérzsírszint életmódváltással és később, szükség esetén gyógyszeresen is kezelhető, rendszeres kontrollja elengedhetetlen. Ezen kívül fontos rizikófaktor a dohányzás, mely sok esetben már fiatalon is jelentős elváltozásokat okoz. Éppen ezért is adta ki korábban a Magyar Kardiológusok Társasága a kockázatokat csökkentő ajánlást az alábbi javaslatokkal:

  • rendszeres testmozgás, a testsúly normalizálása,
  • a dohányzás mellőzése,
  • a vérnyomás-, koleszterinszint és vérzsírszint normál tartományban tartása,
  • friss zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabona és alacsony zsírtartalmú tejtermék, szárnyasok, halak és olajos magvak rendszeres fogyasztása,
  • a telített- és transzzsírokat, hozzáadott cukrot és sót tartalmazó ételek fogyasztásának visszaszorítása.

Miért szükséges a szűrés?

- Megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint a kialakult helyzetet visszafordítani. Éppen ezért fontos, hogy különösen, akiknél a családban már előfordult szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy stroke, esetleg nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, legalább kétévente panaszmentesség esetén is vegyenek részt szív- érrendszeri komplex vizsgálaton. Ennek a viziten túl része a nyugalmi- és terheléses EKG, a nagylabor, a szívultrahang, az arteriográfos érállapot felmérés és természetesen a vérnyomásmérés, testösszetétel meghatározás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Ugyanígy fontos felfigyelni a kisebbnek tűnő panaszokra is, mint pl. a fáradékonyság, a korábbinál nehezebb teljesítőképesség. Természetesen az ismert, típusos panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji akárcsak enyhe, pár perces nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés.

 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Kardio Központ! Lehet-e bármilyen kóros elváltozásnak a jele az, ha sportolás közben az elméletileg normálisnál magasabb a pulzusszám? Az itt-ott fellelhető információk szerint sportolás közben az ideális, maximum pulzusszámot 220 mínusz életkor alapján határozzák meg, ami az esetemben 220-41= 179. Az én maximum pulzusom azonban 200 felett szokott lenni, az átlagom az, ami 180 körüli. A sport ez esetben teremfoci, és ha nem mérném a pulzusomat, nem tudnék róla, hogy az magas, azaz sem fáradékonyság, kifáradás vagy egyéb tünetet, panaszt nem tapasztalok. (Sőt, szerintem jobb az erőnlétem, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt). A súlyom a magasságomhoz mérten megfelelő (174/76). Előre is köszönöm a válaszukat!
Kováts

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Kováts Attila!
Bár nem vagyok sportorvos és ennek a specialistája, de mint a témával foglakozó kardiológus a következőt válaszolom. A 220-életkor/80% egy elméleti adat. Nagy egyéni különbségek vannak.Hogy ennek a hátterében szervi elváltozás, vagy a normálistól eltérő variáció áll, azt csak kardiológiai kivizsgálás után lehet megmondani. Várjuk szeretettel kivizsgálásra.
Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos

Dr. Vaskó Péternél 2x jártam Intézményükben. Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos. Betegségemről kikérdezett, megvizsgált. Rám szánta az időt, válaszolt kérdéseimre, elmagyarázta, hogy mit "talált" Mindezt közérthetően, türelmesen. Nagyon örülök, hogy hozzá kerültem!!! 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.07.16 09:29