Hibernált szívizom

Hibernált szívizom

Szerző: KardioKözpont Létrehozva: 2019.05.28 09:43 Módosítva: 2019.06.24 15:28

A szívizom egyes részeinek hibernációjára akkor kerül sor, amikor a koszorúér elég lassan záródik el ahhoz, hogy a szívizomszövet energiatartalékai kimerüljenek, de nem elég hosszú ideig, hogy szívizomelhalás következzen be. Így ezek a részek nem halnak el, csak beszüntetik a működésüket, „hibernálódnak”. Ha ismét normális vérellátáshoz jutnak beavatkozások útján, újra aktivizálódhatnak.

Az infarktus az esetek nagyobb hányadában az érelmeszesedéssel van kapcsolatban. A zsírok fokozatosan szaporodnak fel az artériákban és növekedésük folyamán bedomborodnak az artériákba, szűkítve azok üregét, és ez részben elzárja a keringést. További mész felhalmozódásával plakkok jönnek létre.  Ezek a plakkok megrepedhetnek, bevérezhetnek, méretük tovább nő, az artéria pedig még inkább beszűkül. Megrepedésük vérrög (thrombus) kialakulásához vezet, ami az érszakasz által ellátott területen szívinfarktust okoz.

Hogy alakul ki a hibernált szívizom?

Hibernált szívizomAbban az esetben, amikor ez az érelzáródás nem hirtelen, hanem lassan (hónapok, évek alatt) alakul ki, akkor a szívizom a hiányzó vérellátást megpróbálja máshonnan, ép érszakasz felől pótolni. Ennek során a szívizomban újabb kis erecskék képződhetnek, amik ugyan ellátják vérrel az érintett szívizmot (így szívizomelhalás, nekrózis nem jön létre), de jóval kevesebbel, mint ami a normális működéshez szükséges lenne. Ez a csökkent keringés azonban ritkán elegendő a szívizomnak ahhoz, hogy még működjön is, leggyakrabban az összehúzódást beszünteti, de az alapanyagcseréje megmarad.

Ha a szívizom újból a megfelelő vérmennyiséget kapja meg (az eredeti ér megnyitásával akár katéteres, akár műtéti úton) akkor egy idő után a működése is visszatérhet. Az így viselkedő szívizmot nevezzük hibernált szívizomnak.

Mi a különbség az elhalt szívizomszövet és a hibernált szívizom között?

A legnagyobb különbség a szívizomelhalás és a hibernált szívizom között, hogy ha az utóbbi  ismét normális vérellátást kap, az érintett szívizom- terület helyrejön, és ez sokat javíthat a szív működésén.

Ha azonban a szívizom elpusztult, annak működése már nem tér vissza, a szív összteljesítménye ennek megfelelően csökken, szívelégtelenség alakul ki. A szívizom össztömeg mintegy 10%-ának hirtelen elvesztése különösebb tünettel nem jár. 10-20% között a teljesítőképesség csökken, 20-30% között már a mindennapi életvitel is nehézségbe ütközik, 30-35% között a nyugalmi keringés ellátása is nehéz, míg 40% fölötti azonnali szívizompusztulás esetén keringés-összeomlás jöhet létre.

Hogyan aktivizálható újra a hibernált szívizom?

A hibernált szívizom területének pontos meghatározása még nem rutineljárás a kardiológiai vizsgálatok között, azonban több kutatás is fejleszti a kimutatásának és rehabilitációjának lehetőségeit. Ma már műtéti beavatkozásokkal (úgynevezett revaszkularizációs technikákkal) tágíthatóak a koszorúerek, ezzel serkentve a szívizomszövet keringését. Ilyen eljárások a ballon angioplasztika és a bypass-műtét. A hibernált sejtek a vérkeringés helyreállása után viszonylag hamar visszatérnek a normális működéshez.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetnek:
BejelentkezésSzívinfarktus megelőző szűrőcsomagra:

 KardioKözpont - természetesen biztonságban

+36 70 610 3847

Téma szakértői

dr. Müller Gábor

dr. Müller Gábor

belgyógyász, kardiológus
dr. Sztancsik Ilona dr. Sztancsik Ilona

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus, sportkardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta
dr. Vaskó Péter dr. Vaskó Péter

dr. Vaskó Péter

kardiológus, belgyógyász

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA