A szívizom egyes részeinek hibernációjára akkor kerül sor, amikor a koszorúér elég lassan záródik el ahhoz, hogy a szívizomszövet energiatartalékai kimerüljenek, de nem elég hosszú ideig, hogy szívizomelhalás következzen be. Így ezek a részek nem halnak el, csak beszüntetik a működésüket, „hibernálódnak”. Ha ismét normális vérellátáshoz jutnak beavatkozások útján, újra aktivizálódhatnak.
Az infarktus az esetek nagyobb hányadában az érelmeszesedéssel van kapcsolatban. A zsírok fokozatosan szaporodnak fel az artériákban és növekedésük folyamán bedomborodnak az artériákba, szűkítve azok üregét, és ez részben elzárja a keringést. További mész felhalmozódásával plakkok jönnek létre. Ezek a plakkok megrepedhetnek, bevérezhetnek, méretük tovább nő, az artéria pedig még inkább beszűkül. Megrepedésük vérrög (thrombus) kialakulásához vezet, ami az érszakasz által ellátott területen szívinfarktust okoz.Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Hogy alakul ki a hibernált szívizom?
Abban az esetben, amikor ez az érelzáródás nem hirtelen, hanem lassan (hónapok, évek alatt) alakul ki, akkor a szívizom a hiányzó vérellátást megpróbálja máshonnan, ép érszakasz felől pótolni. Ennek során a szívizomban újabb kis erecskék képződhetnek, amik ugyan ellátják vérrel az érintett szívizmot (így szívizomelhalás, nekrózis nem jön létre), de jóval kevesebbel, mint ami a normális működéshez szükséges lenne. Ez a csökkent keringés azonban ritkán elegendő a szívizomnak ahhoz, hogy még működjön is, leggyakrabban az összehúzódást beszünteti, de az alapanyagcseréje megmarad.
Ha a szívizom újból a megfelelő vérmennyiséget kapja meg (az eredeti ér megnyitásával akár katéteres, akár műtéti úton) akkor egy idő után a működése is visszatérhet. Az így viselkedő szívizmot nevezzük hibernált szívizomnak.
Mi a különbség az elhalt szívizomszövet és a hibernált szívizom között?
A legnagyobb különbség a szívizomelhalás és a hibernált szívizom között, hogy ha az utóbbi ismét normális vérellátást kap, az érintett szívizom- terület helyrejön, és ez sokat javíthat a szív működésén.
Ha azonban a szívizom elpusztult, annak működése már nem tér vissza, a szív összteljesítménye ennek megfelelően csökken, szívelégtelenség alakul ki. A szívizom össztömeg mintegy 10%-ának hirtelen elvesztése különösebb tünettel nem jár. 10-20% között a teljesítőképesség csökken, 20-30% között már a mindennapi életvitel is nehézségbe ütközik, 30-35% között a nyugalmi keringés ellátása is nehéz, míg 40% fölötti azonnali szívizompusztulás esetén keringés-összeomlás jöhet létre.
Hogyan aktivizálható újra a hibernált szívizom?
A hibernált szívizom területének pontos meghatározása még nem rutineljárás a kardiológiai vizsgálatok között, azonban több kutatás is fejleszti a kimutatásának és rehabilitációjának lehetőségeit. Ma már műtéti beavatkozásokkal (úgynevezett revaszkularizációs technikákkal) tágíthatóak a koszorúerek, ezzel serkentve a szívizomszövet keringését. Ilyen eljárások a ballon angioplasztika és a bypass-műtét. A hibernált sejtek a vérkeringés helyreállása után viszonylag hamar visszatérnek a normális működéshez.
