Fáj a lába járás közben? Lehet, hogy perifériás artériás betegség okozza

Ez a közös a perifériás artériás érbetegségben és a koszorúér betegségben

Érszűkület – ez a perifériás artériás érbetegség (PAD) és a koszorúér betegség közös pontja, hiszen mindkét betegség fő vonása, hogy a leszűkült erek miatti gyenge vérellátás panaszokat, és később szövődményeket okozhat. A PAD kapcsán felbukkanó legjellemzőbb tünetek a járás vagy lépcsőzés során jelentkező fájdalom, fáradtság-érzés, ami kis pihenés hatására elmúlik, majd járáskor újra jelentkezik. Vaskó doktor szavaiból kiderül, hogy néhány évtizede még úgy tanították, hogy ez a " kirakatnéző betegség", ugyanis  járáskor, egy bizonyos távolság megtétele után a betegnek meg kell állni, "megnézni egy kirakatot". A megtett járás távolsága és az érszűkület között szoros összefüggés van, és van néhány tényező, ami különösen körültekintőnek kell lenni:

• Sokan teljesen másnak tudják be a PAD tüneteit – idős kornak, izomláznak, kimerültségnek.
• A nem megfelelő kivizsgálás miatt egyes esetekben nem diagnosztizálják a betegséget.
• A PAD betegeknek megnő a rizikójuk a koszorúér betegségre, a szívinfarktusra és a stroke-ra.
• Kezeletlenül a PAD üszkösödéshez és lábamputációhoz is vezethet. 

Rizikófaktorok és a kezelés alapjai

A perifériás artériás betegség rizikóját az idősödésen és az erek rugalmasságának természetes csökkenésén túl több faktor is növeli.

• Magas vérnyomás és magas koleszterinszint.
• Cukorbetegség.
• Dohányzás.

- Mivel a tünetek meglehetősen könnyen észrevehetők és a legtöbb páciens tisztában van a saját rizikófaktoraival is, jó hír, hogy a PAD könnyen, fájdalommentesen diagnosztizálható, gyógyszerekkel és életmóddal jól kezelhető - mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.- A diagnózis felállításához meg kell határozni a vérnyomást mindkét alsó és felső végtagon, bár ma Magyarországon alig van rendelő, ahol olyan korszerű készülék van, amivel öt perc alatt meg lehet határozni a pontos vérnyomást egyszerre mind a négy végtagon, és jelzi az esetleges alsó végtagi érszűkületet. Ha bebizonyosodik a betegség jelenléte, a rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia ugyanis önmagában nem elég, amennyiben a beteg dohányzik, nincs be állítva a vércukorszintje, a koleszterinszintje, a vérnyomása, ha egészségtelen az étrendje, ha nem mozog. Minimálisan a séta feltétlenül része kell, hogy legyen a napi tevékenységnek, bár komolyabb sporttevékenység előtt mindenképpen orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében gyakran előfordul, hogy a szív sem működik kifogástalanul, tehát csak biztonságosan szabad terhelni. Ha azonban a páciens – ideális esetben életmód orvoslás segítségével - valóban változtat az életmódján, rendszeresen részt vesz a kontrollvizsgálatokon, és az orvossal együttműködve alakítják, korrigálják a kezelési tervet, az állapotromlás megállítható, a súlyos szövődmények elkerülhetők lehetnek.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)