A szív- és érrendszeri megbetegedések közül a szívinfarktus, az egyik vezető haláloknak számít Magyarországon. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai KardioKözpont kardiológusának segítségével válaszolunk, a szívrohamra vonatkozó leggyakoribb kérdésekre.

 MELYEK A SZÍVROHAM LEGGYAKORIBB TÜNETEI?

A mellkasi fájdalom a szívroham legjellemzőbb tünete, szorító érzés, vagy nyomás a szegycsont mögött, mely átterjed a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll, főként a bal kar területére.  A fájdalom mellett teltségérzet is jelentkezhet. Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham másik általános jele, ezen kívül légszomj, nagyfokú fáradtság, szorongás, gyors és szabálytalan pulzus, valamint az emésztési zavarokhoz hasonló tünetek fordulhatnak elő.

VALÓBAN LÉTEZIK EGY "CSENDES" FORMÁJA?

Igen, létezik olyan típusa, amelynek az a jellemzője, hogy elszenvedője nem érzékeli a szívrohamra jellemző tüneteket. Leginkább atípusos tünetei vannak, (nem jellegzetes tünetek) például a mellkas környékén érzett enyhébb fájdalom, a hányinger, a hányás, a  gyomorégés és a légszomj. A néma infarktus inkább gyomorrontásra, vagy az influenzára hasonlít. Ennek ellenére a csendes szívinfarktus is nagymértékű károsodást képes okozni a szívizomban, különböző ritmuszavarok alakulhatnak ki, és éppúgy  veszélyeztetheti a páciens életét, mint a klasszikus formában lezajló roham.

MELYIK NAPSZAKBAN A LEGGYAKORIBB AZ INFARKTUS?

A nap során bármikor bekövetkezhet, de 40 százalékkal nagyobb a valószínűsége hogy a reggeli, illetve a délelőtti órákban történjen meg.

A STRESSZ NÖVELI A SZÍVROHAM ESÉLYÉT?

Sajnos igen. Ezt erősítettem meg többek között az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett INTERHEART című tanulmány is. (http://www.medscape.com/viewarticle/489738#vp_3) Az elemzés szerint, a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódik meg lelki stressz, a nehéz élethelyzetek, a munkahelyi feszültség, az anyagi problémák feldolgozási nehézségei. Ennek az az oka, hogy a stressz növeli a vérnyomást, amelynek hatására az érfal sérül, funkcióját veszti, falára meszes plakkok rakódnak fel, érszűkület alakul ki, amely rontja a szívizom vérellátását.

MIT TEGYEK, HA ÚGY ÉRZEM, HOGY SZÍVROHAMOM VAN?

  • Ne diagnosztizálja magát, késlekedés nélkül hívja a mentőket (104)!
  • Amennyire lehet, próbáljon meg nyugodtan maradni, üljön vagy feküdjön le
  • Ha van otthon, vegyen be egy aszpirint, mert az gátolja a veszélyes vérrögképződést, vagy nitroglycerin tablettát, mely az anginás panaszokat oldja
  • Értesítsen egy szomszédot vagy egy közeli ismerőst telefonon, hogy jöjjön segíteni
  • Ne zárja kulcsra a bejárati ajtót, hogy a mentők be tudjanak jönni

 

MI FOG TÖRTÉNNI A KÓRHÁZBAN?

Elsőként EKG-vizsgálattal monitorozzák a szív elektromos működését, hogy szívrohamra utaló tüneteket keressenek. Vért is vesznek, melynek során azt vizsgálják, hogy szenvedett-e sérülést a szívizom. Ezt a vér troponin szintjéből lehet megállapítani, mert ez a fehére, amely a szívizom elhalása során, a sérült szívizomsejtekből kerül a véráramba.  A vizsgálati eredményektől és a beteg állapotától függően az orvosok döntik el, hogy mi legyen a következő lépés.  

 MIT TEHETEK A SZÍVROHAM MEGELŐZÉSÉÉRT?

Mivel az infarktus az életet veszélyeztető állapot, nagyon fontos, hogy időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és azonnal orvoshoz forduljunk. Sokat tehetünk ennek a súlyos állapotnak az elkerüléséért, ha rendszeresen részt veszünk kardiológiai szűréseken, illetve megfelelő időközönként ellenőriztetjük vérnyomásunkat, koleszterinszintünket, és vércukorszintünket. „Ki kell hangsúlyozni a helyes életmód fontosságát a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében. Ennek legyen része az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás, valamint a stressz megfelelő kezelésének elsajátítása is” – javasolja Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

 

 


 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktorúr /Doktornő 49 éves nő vagyok magas vérnyomásos beteg. Elsö gyogyszerem covercard plus 10/2,5/10 ami jo volt csak aztán esténként borozgattam mert stresszes volt a munkám. Ez igy ment 3 évig.Másfél éve ugy döntöttem hogy nem iszom többé és ezután jöttek a panaszaim. Szorongás,vérnyomásingadozás,magas pulzus. Kardiologiára mendtem ahol nem állapitottak meg semmit . Új gyogyszereket irtak föl a( covercard összes változata, coverex ,tanydon).Sajnos egyik sem vált be mindegyiktől rosszul voltam. (Alacsony vagy magas volt a vérnyomásom) Most a co-prenessa 4mg/1,25mg a concor cor 1.25mg és szorongásra napi 0.25 és este xanax srt1mg gyogyszert szedek. A vérnyomásom 90/89/98 és 150/90/79 között ingadozik. A vérnyomáscsökkentő bevétele után erős mellkasi fájdalom.szédülés.remegés. gyengeség tör rám. A kérdésem az lenne hogy lehet gyogyszer mellékhatás?.Mivel csak a gyogyszerek bevétele után érzem a tüneteket. Nagyon meg vagyok ijedve .már az utcára sem merek kimenni a szédülés miatt. Félek hogy az utcán leszek rosszul. Vérvételen is voltam ott is minden rendben volt csak a d vitamin volt kevés amit azóta a Gal K-komplex+D3 cseppel potolok. Ön szerint mi okozza ezeket a tüneteim(mellkasi fájdalom ,szédülés ,gyengeség, remegés) Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel Erika
Erika

Dr. Petróczy Natália

belgyógyász
Kedves Erika!

Köszönöm, hogy leírta a panaszait. Fizikális vizsgálat és a teljes laborismeret nélkül nehéz egyértelműen megmondani, hogy tüneteit a gyógyszerek mellékhatása, a nem megfelelően beállított vérnyomás, esetleg háttérben álló ok (másodlagos hipertónia), vagy a szorongás okozza-e.

A leírt nagyfokú vérnyomás-ingadozás és a gyógyszerbevétel utáni rosszullétek valóban utalhatnak arra, hogy túl erős a jelenlegi vérnyomáscsökkentő terápia, és időnként túl alacsonyra esik a vérnyomása. Ilyenkor jelentkezhet szédülés, gyengeség, remegés, mellkasi diszkomfort.

Javaslom otthon Schellong-teszt elvégzését, ami segít eldönteni, fennáll-e felálláskor kóros vérnyomás-esés:

5 perc fekvés után mérjen vérnyomást–pulzust.

Álljon fel, majd 1, 3 és 5 perc múlva ismét mérjen.

Ha a szisztolés vérnyomás 20 Hgmm-nél többet esik, a kezelés módosítása indokolt.

A szorongás is jelentősen ronthatja a helyzetet, ezért fontos lenne, hogy pszichológus vagy pszichoterapeuta is segítse Önt, ne csak gyógyszer.

Összességében a tünetek mindkét irányból eredhetnek: túl erős gyógyszerhatásból és a kezeletlenebb szorongásból is. A Schellong-teszt eredménye sokat segít a további lépésekben.

Ha megírja az eredményt, szívesen segítek értékelni.

Üdvözlettel:
dr.Petróczy Natália

Páciensek mondták

Emberi

Sztancsik doktornőnél kedvesebb, hozzáértőbb, emberibb orvossal még nem találkoztam. Nagyon hálás vagyok, hogy hozzá kerültem és ezután is csak hozzá fogok járni.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.08.16 09:25