A Prima Medica Szakmai Napok keretében február 24-én lezajlott a Hypertonia Szakmai Nap, amely akkreditált szakorvosi továbbképzésként komoly érdeklődésre tartott számot a háziorvosok és az egészségügyben dolgozók között. A magasvérnyomás betegség számos lehetséges aspektusát felölelő előadások rövid összefoglalója felidézi az elhangzottakat.
Köszöntő beszéd
Rövid köszöntőjében dr. Babai László, a Prima Medica Egészségközpontok igazgatója és a Magyar Életmód Orvosi Társaság (ÉMOT) elnöke kiemelte, hogy a továbbképzés létjogosultságát többek közt az adja, hogy 2017-ben sem javultak a magyarok egészségi mutatói. A fő halálozási okok hazánkban továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, 2014-ben ezek a betegségek eredményezték az összes haláleset 55%-át a nőknél, és 45%-át a férfiaknál. Komolyan elgondolkodtató az az adat, miszerint a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások standardizált arányszáma 2014-ben hazánkban több mint kétszerese volt az uniós átlagnak. Fontos tehát a jelenség mögé néznünk, és első lépésként szakértők megközelítésében foglalkozni a magas vérnyomással.
A hypertonia diagnosztikája és kezelése
Dr. Kapocsi Judit PhD, belgyógyász, klinikai farmakológus elsőként az amerikai szakmai szervezet által leszállított magas vérnyomás értékekre reflektált, elmondván, hogy az eddig is létező skálán is szerepel a „magas-normális” vérnyomás. Kiemelte, hogy a magas vérnyomásra, mint szindrómára érdemes tekinteni, amelynek éppúgy része például a zsíranyagcsere zavara, mint az endotél diszfunkció. Kapocsi tanárnő hangsúlyozta a vizsgálatok során a rutinszerű vérnyomásmérés szerepét, annak – sokszor elhanyagolt –helyes technikáját, és a „csendes gyilkos” korai felismerésének jelentőségét – az esetleges későbbi szövődmények tükrében. A kezelés kapcsán a gyógyszeres kezelés lehetőségein és szabályain túl hangsúlyos szerepet kapott az életmód orvoslás, valamint a konkrét célok meghatározása, amelyek bár személyre szabottak, minden esetben a szív-érrendszeri megbetegedés és halálozás kockázatának csökkentésére irányulnak. Dr. Kapocsi érintőlegesen szót ejtett még a másodlagos hypertonia egyes formáiról, hangsúlyozván, hogy számos tárgykör önálló előadást érdemelne.
A hypertonia és az életmód orvoslás
Dr. Vernes Réka, háziorvos, hipertonológus, az ÉMOT elnökségi tagja a háziorvosi gyakorlatban előforduló kérdésekről, a kezelés alapelveiről beszélt. Ismertette azokat az életmódbeli rizikófaktorokat, amelyek jelentősen hozzájárulnak 15 krónikus betegség kialakulásához, amelyek kapcsán ismételten felmerült az életmód orvoslás döntő szerepe. Vernes doktornő az evidencia alapú módszernél nem csupán a preventív, de a gyógyító hatást is hangsúlyozta, amelyet kutatási adatokkal igazolt. A magas vérnyomás tekintetében az egyes életmódelemek (testsúlyrendezés, kiegyensúlyozott táplálkozás, DASH-diéta, sóbevitel csökkentése, káliumbevitel optimalizálása) működését külön-külön ismertette a szakember. Nagy hangsúlyt kapott a mozgás, mint az életmód egyik alapköve, és szó esett az egyes élvezeti szerek, az alvás és az újdonságnak számító mikrobiom és a vérnyomás kapcsolatáról is. Dr. Vernes végezetül hangsúlyozta, hogy a komplex életmódváltástól tartó betegeket érdemes eleinte csupán egy-egy apró jó szokás bevezetésére buzdítani.
A rendszeres testmozgás szerepe a hypertonia prevenciójában, terápiájában és rehabilitációjában
Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta, foglalkozás egészségügyi szakorvos és sportorvos bevezetésként a Magyar Hypertonia Társaság regiszter adatait vette górcső alá, bizonyítandó, hogy milyen súlyos problémáról van szó. A primer és szekunder prevencióról szólva az életmód korábban ismertetett elemeinek szerepén túl külön teret kapott a mozgás szerepének ismertetése. Olyan jelentős és bizonyított hatásokról esett szó, amelyek bizonyos enyhébb esetekben még a gyógyszereknél is nagyobb jelentőségűek. Sztancsik doktornő sorra vette a sport jótékony hatásait a szív-érrendszer egyes elemeire, hangsúlyozván a heti 3-5 alkalommal végzett 30-60 perces edzés szükségességét. Természetesen az előadás kiemelt része volt a hypertoniás betegek kivizsgálásának szerepe sporttevékenység előtt, ennek legfontosabb összetevői és speciális szempontjai. A hallgatóság megismerkedhetett a FITT (frequency-intensity- time-type) szabályokkal és ismertetőt hallhatott a bármikor elkezdhető nordic walking egészségre gyakorolt pozitív hatásairól is.
Vese eredetű hypertonia
Dr. Kósa Éva, belgyógyász, angiológus előadásában hangsúlyozta, hogy a vese eredetű, vagyis másodlagos hypertonia potencionálisan kezelhető. A vese eredetű magas vérnyomás a hypertoniás megbetegedések mindössze 2-4%-át teszi ki, de időseknél és egyéb kardiovaszkuláris betegségben szenvedőknél 20-30% is lehet. Kósa doktornő felhívta a figyelmet a veseartéria szűkülete és a magas vérnyomás kialakulása közti összefüggések felismerésére és a vérnyomás-emelkedés fiziológiai okaira. A szűkület okairól is esett szó, a ritkábban felfedezhető tumortól az igen gyakori érelmeszesedésig, illetve ez utóbbi kezelési lehetőségeiig. Külön hangsúlyt kapott az érzékeny renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAS) működése, amely kiegyensúlyozatlansága esetén többek között vérnyomásemelő hatást is kifejt. A diagnózis felállításának lépései, a mindennapi gyakorlatban alkalmazható gyógyszeres kezelés és más terápiás lehetőségek szempontjai kiemelt szerepet kaptak a prezentációban.
Stroke prevenció hypertoniában
Prof. Dr. Blaskó György, belgyógyász, klinikai farmakológus előadásában sorra vette a stroke diagnosztikáját, típusait és rizikófaktorait, ez utóbbiak között külön hangsúlyozván, hogy az életmódbeli kockázati tényezők természetesen kiküszöbölhetők, így a magas vérnyomás is csökkenthető. A markerek számbavételekor Blaskó professzor külön elemezte az aktivációs-, az endothel-, és az alvadási markerek jellemzőit. A TIA-betegek további gondozásáról is szó esett, különösen az időablak fogalma kapcsán, hiszen ha ismerjük a beteg hajlamosító tényezőit, egy később bekövetkező eseménynél jelentős időt takaríthatunk meg a hatékony terápia elkezdéséig. A professzor úr részletesen ismertette azokat a hematológiai betegségeket, amelyek hajlamosíthatnak vagy okozhatnak agyi perfúziós zavarokat. Előadásának második felében a véralvadás és trombózisdiagnosztika kapcsán az új típusú alvadásgátlókról beszélt.
A Prima Medica további akkreditált Szakmai Napjairól, azok időpontjairól, témaköreiről és a jelentkezés módjáról a http://primamedica.hu/szakmai-napok oldalon tájékozódhat.
