Amennyiben egészséges a szívünk, nem fordítunk különösebb figyelmet a működésére. Ha viszont valamilyen oknál fogva rendellenesen funkcionál - például szabálytalan szívverést tapasztalunk-, akkor bizony nagyon megijedünk. Abban az esetben, ha ez a zavar visszatérően és súlyos formában jelentkezik, fontos kivizsgáltatni annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy veszélytelen, vagy esetleg súlyos, akár az életet veszélyeztető problémával állunk –e szemben. A szívritmuszavarok lehetséges okairól, tüneteiről, kezelési módjairól, valamint a megelőzés lehetőségeiről Dr. Sztancsik Ilona, a Budai KardioKözpont kardiológusa beszél.

Mi az a szívritmuszavar?

A szív ingerképző központja, a jobb pitvarban lévő sinuscsomó, innen vezetődik el az ingerület a szív többi részébe. Egészséges embernél az ingerületképző és elvezető rendszer a szívizommal összehangoltan, harmonikusan működik. Előfordulhat azonban, hogy valamilyen belső vagy külső okból kifolyólag, ez az összehangoltság felborul, és a szívizom összehúzódásai a szokottnál sűrűbben (tachycardia), vagy éppen lassabban, (bradycardia) esetleg szabálytalanul, extra ütésekkel, illetve kihagyásokkal történnek (arrythmia) – ilyenkor beszélünk szívritmuszavarokról. A szívritmuszavarok gyakori és veszélyes formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez.

A szívritmuszavar lehetséges okai

Előfordulhat, hogy a ritmuszavart valamilyen szívbetegség idézi elő, ilyen például a szívkoszorúér-szűkület vagy elzáródás nyomán kialakult szívizominfarktus, ahol az elhalt izomsejtek megváltozott ingerületvezetési képessége áll a háttérben. Ha a probléma szíven kívüli tényezők miatt alakul ki, akkor az lehet többek között pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, illetve az életmóddal összefüggő tényezők, pl. a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy stimulánsok (kávé, drogok) használata. Az elhízott emberek körében nagyobb valószínűséggel alakul ki szívritmuszavar.

Mit érez az, akinek szívritmuszavara van?

•          Mellkasi remegésérzés, és fájdalom

•          Túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív

•          Légszomj

•          A torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás

•          Szédülés, bizonytalanságérzet

•          Félelem, idegesség

•          Látászavarok

•          Teljesítőképesség romlása

A szívritmuszavar kezelési módjai

„A legfontosabb, azt kideríteni, hogy szíven kívüli ok, vagy a szív valamilyen betegsége áll –e a háttérben, hiszen annak megfelelően tudjuk meghatározni a szükséges terápiát”- mondja Dr. Sztancsik. A gyógyszeres kezelés során ún. antiaritmiás készítményeket alkalmaznak, illetve olyan speciális készülékeket is használnak, amellyel közvetlenül be lehet avatkozni, a szív elektromos működésébe (szívritmus-szabályozó, a pacemaker). Bizonyos esetekben műtéti megoldásra is sor kerülhet, amikor a szívben a kóros ingerületet képző, vagy vezető izomrostokat szívsebészeti eljárással átvágják, kiiktatják. Ha a kiváltó ok a szívben keresendő, akkor az alapbetegséget kell megfelelően kezelni, csak úgy várhatjuk a szívritmus normalizálódását.

A megelőzés lehetőségei

A szívritmuszavarok kialakulását, illetve súlyosbodását elsősorban „szívbarát” életmóddal lehet megelőzni. Ez annyit jelent, hogy javasolt zsír- és sószegény táplálkozásra áttérnünk, és sok zöldséget, növényi olajat, halat fogyasztanunk. Törekedni kell az kiegyensúlyozott életvitelre, a rendszeres mozgásra, illetve a dohányzás, az alkoholfogyasztás valamint a túlzott kávéfogyasztás kerülésére. Ha megtanuljuk megfelelően kezelni a mindennapi feszültséget, sokat tehetünk szívünk egészségéért.”Az életviteli változtatásokon felül, kiemelendő a rendszeres kardiológiai szűrés fontossága. Akinek érzékelhető problémája van, az semmiképpen se halogassa a kivizsgálást, de 40 év felett már mindenkinek javasolt, még akkor is, ha nincsenek panaszai, hiszen a szív- és érrendszeri megbetegedések sok esetben lassan, alattomosan, alakulnak ki” – figyelmeztet Dr. Sztancsik Ilona.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardioközpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

novemberben volt egy inkfartusom. Megtörtént a katéterezés és az érfestés. Kiderült, hogy a jobb alsó koszorúér már elhalt. Nem történt sem tágítás, sem sztent beültetés. A lábadozáshoz nem kaptam semmilyen útmutatot. A terhelhetőségemmel nem vagyok megelégedve. Járok hetente kétszer sétálni kb.4km. Heti egy alakalommal jógázok, minden házimunkát elvégzek, mellette dolgozni járok. Ami a problémám, hogy ha elindulok sétálni, vagy végzem a dolgom olyan érzésem van a nyelőcsővemben mintha a sav marná fájdalom van a mellkasomban is. Ha megállok akkor elmúlik. Kérem ha tud valamilyen tanácsot adni azt szívesen veszem. Köszönöm.
Éva

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Éva!

Panaszaival forduljon a katéterezést végző orvoshoz, ill. kardiológus szakorvosához. A leírtak alapján korrekt véleményt nem tudok mondani.

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Alapos

Különösen jó volt Sztancsik doktornő alapos vizsgálata és körültekintő javaslatai.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2016.12.15
Utolsó módosítás: 2020.04.24