Magyarországon a szív- és érrendszeri kórképek állnak a halálozási statisztikák élén, sőt vannak olyan országok az európai régióban, melyekkel összehasonlítva, hazánkban ötször annyi megbetegedést regisztráltak. Hogyan ismerhetjük fel a szívinfarktus tüneteit, és mi a teendő ilyen esetben? Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a veszélyes állapotot? Milyen módon történik a kardiológiai kivizsgálás és a betegség szűrése? Erről beszélgettünk Dr. Vaskó Péterrel, a Budai KardioKözpont kardiológusával.

MI AZ A SZÍVINFARKTUS?

Szívinfarktus érelmeszesedés következtében, a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigén ellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal. Az infarktust sokszor megelőzi a mellkasi fájdalom (angina pectoris). Különbséget kell tenni az ún. stabil angina pectoris és az infarctus kapcsán fellépő angina között. Előbbi pihenésre, megállásra, nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus kapcsán fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, és ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham is lehet a következmény, hiszen a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

GYANÚ ESETÉN AZONNAL MENTŐT KELL HÍVNI!

„Sajnos tragikus, hogy leggyakrabban csak 3-4 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, mivel az idő múlásával egyenesen arányosan csökkennek a túlélés esélyei” – hívja fel a figyelmet Dr. Vaskó Péter. Infarktus gyanúja esetén azonnal kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget mentővel, (!) hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon. Ez legtöbbször egy rövid, 10-15 perces beavatkozást jelent (ún. stentelés), amelyek során, egy cső alakú hálót helyeznek be az érbe.  Fontos az EKG készítése és a vérvétel, ennek során a  troponin biomarkert vizsgálják, amely  szívizom elhalásakor emelkedik.

A SZÍVINFARKTUS JELLEMZŐ TÜNETEI

mellkasi – főleg a bal karba sugárzó - szorító fájdalom
verejtékezés, sápadtság
előfordulhat hányinger, gyomortáji fájdalom

A KARDIOLÓGIAI KIVIZSGÁLÁS ÉS SZŰRÉS MENETE

Az infarktus megelőzésében fontos szerepet játszik a rendszeres kardiológiai szűrés.  Ha valakinek anginás tünetei vannak, akkor a kardiológiai kivizsgálás során először  terheléses EKG-t kell készíteni, mert itt derül ki, hogy van –ennek az a betegnek terhelésre jelentkező szív-vérellátási zavara. Ezt követi, - szükség szerint - a képalkotó vizsgálat (CT), illetve a szívkatéterezés. Ennek során a koszorúereket egy speciális kontrasztanyaggal töltik fel, melynek segítségével röntgencső alatt láthatóvá válik az erek kontúrja.
Előfordulhat, hogy a szakorvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel. A megkapott értékek alapján állítható fel a páciens számára az a terápia, amellyel jelentősen javítható a szívének működése.

MIT TANÁCSOL A KARDIOLÓGUS A MEGELŐZÉS ÉS A FELÉPÜLÉS ÉRDEKÉBEN?

Az infarktus kialakulását, csakúgy, mint az infarktusból való felépülést, nagymértékben befolyásolja az életvitel. Figyeljünk oda a testtömegünkre, a koleszterinszintünkre, a vérnyomásunkra, a vércukorszintünkre. Sportolunk, végezzünk heti 150 perc közepes intenzitású kardio mozgást (maximális pulzus 40-75%-án állapottól függően). Hagyjuk abba a dohányzást! Alakítsuk át táplálkozási szokásainkat, térjünk át a mediterrán étrendre. Csökkentsük a stresszt és fejlesszük ki ennek kezelési képességét. „Már pusztán az életmódunk átalakításával is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a keringési megbetegedéseket. Ha azonban már átestünk egy szívinfarktuson, mindenképpen egy egyénre szabott életmódprogram kialakítására van szükségünk” – osztja meg tapasztalatait Dr. Vaskó.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

További híreink>>> http://www.kardiokozpont.hu/hireink

 

 
 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves Főorvos Úr! Szeretnék segítséget kérni, mert tényleg tanácstalan vagyok és semmit nem értek. Nem is tudom hol kezdjem. Tinikoromban egy vírusfertőzés után volt egy szívizomgyulladás. Nem maradt vissza semmi, de mivel édesapám 36 évesen szívinfarktusban halt meg, 2 évente vissza kell mennem egy kardiológiai vizsgálatra. Savcsökkentőn szedek, ill. fejfájás miatt szoktam még gyógyszert szedni. Nem iszom alkoholt és nem dohányzom. Néhány hónapja nagyon fáradékony vagyok, ha lépcsőn megyek fel, kicsit kevés a levegő. Rám ez soha nem volt jellemző. Olyan furcsa, fájdalomszerű érzésem van a mellcsont tájékán egy ideje. Nem tudom pontosan jellemezni, leírni, és a hátam tényleg sokat fáj, ami szintén nem volt korábban. Azt hittem, a savam szórakozik megint, nem is ijedtem meg, de az biztos, hogy a savcsökkentő emelése nem segített, a hátfájást meg ráfogtam az ülőmunkára. Eljött a soros kardiológiai vizsgálat ideje. Ez orvos rendes meg kedves is, de nem egy magyarázós ember. Elmondja mit lát, de csak kérdésre magyaráz. Hát, én a megdöbbenéstől kérdezni sem tudtam! Az ultrahangnál az volt az első kérdése, hogy mikor volt szívburokgyulladásom. Én mondtam, hogy nekem nem volt, erre mutatta a képen, hogy az egész szívem körül fibrin van a burokban -ami nem tudom, hogy mi-, és akkor még sorolta tovább a billentyűket, meg a nem tudom mit, de azt leírom. Az ekg felvétel se norm görbe volt most, hanem ennél bővebb. Mellé megnézte az ereket a nyakamon és a hasamat is megnézte ultrahanggal, amit soha nem szokott. A leletben a következő adatokat írta le: Echocardiographia: (My Sono U6 készülékkel vizsgálva) Aortagyök:24 mm (*előtte mindig 34 mm volt). Aorta bill. szabályos. aorta desc. Vmax: m/sec Aorta Vmax: m/sec Pulm. Vmax: m/sec. Bal pitvar:45 mm Bal kamra:44/35 mm EF: 44% Septum, hátsó fal: 12-14 mm RVSP: 32 HGmm Segmentális falmozgászavar: nincs Pericardiális folyadék: fibrines pericarditis E/A : 0.64/0.74. DT:268 msec e/a: 0,08/0,12 syst. V: 0,09 m/sex Mitrális bill.: szab. AI-I, MI.-I., TI-jelzett. Relaxzavar, diast. functiozavar. EKG: SR.. Balra dev. R-teng. Norm. vez. idők. III-aVF-ben Q-hullám. III-ban neg. másutt isoelektromos. T-k. V 1-3.ban rS komplexus. Átmeneti zóna V4. Azt mondta szedjek Algoflexet vagy Cataflamot, de csak annyit mondott még, hogy az eltérések a szívburokgyulladás miatt vannak. Most még annyit se mondott, hogy 2 év múlva találkozunk. Én meg itt maradtam tele félelemmel és értetlenséggel, kétségekkel. Nem tudom mitől lehet szívburokgyulladás, nem tudom mit jelent az, hogy ez a gyulladás fibrinnel vonta be a szívet, és nem tudom mire számíthatok. Elmúlik? Ilyen marad? Rosszabb lesz? Mik ezek az eltérések az ultrahangon és az ekg-n és súlyosak-e? Köze lehet ahhoz, hogy tavaly télen volt egy elhúzódó tüdőgyulladás? Mit jelentenek a billentyű eltérések? Lesz következménye? Mit tehetek azért, hogy meggyógyuljak és addig is kicsit jobban érezzem magam a bőrömben? Tudna nekem valami tanácsot adni? Kontroll tényleg nem szükséges csak a szokásos 2 év múlva? Nagyon szépen köszönöm, ha segít! Jó egészséget kívánok! Tisztelettel: Kitti
Kitti

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Kitti!

Leveléből nem derül ki, hol vizsgálták. A pontos és részletes leírás és a tájékoztatás alapján az a véleményem, hogy ismét keresse fel a vizsgáló helyet, ahol ismerik a panaszait és rendelkeznek a szükséges dokumentációval.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

szívből akar segíteni a problémán

A doktor úr hihetetlenül türelmes, készségesen és kedvesen válaszol minden kérdésre. Érződik, hogy tényleg szívből akar segíteni a problémán, és a szakmai felkészültsége erre maximálisan alkalmassá is teszi.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2016.10.24
Utolsó módosítás: 2017.07.26