Híreink
6 tipp a szívbarát mozgáshoz

6 tipp a szívbarát mozgáshoz
dr. Matusovits Andrea
Létrehozva: 2018.01.31 12:58 Módosítva: 2018.07.11 07:49
2018-07-11 07:49:08.745726 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu

Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes átgondolni, pontosan mit is szeretnénk elérni és milyen út vezethet a leghatékonyabb eredményekhez. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban e téren is fontos a tudatosság. 

1. Lassan a testtel!

Annak, hogy tartós eredményeket érjünk el a mozgással, és az valóban az életformánkká váljon, az egyik legfontosabb titka a kitartás. Nem várjunk azonnali eredményeket, inkább a „lassú víz partot mos” elvet kövessük. A túl intenzív, nagyon megterhelő edzések csak kifáradást, izomlázat okoznak és elveszik a kedvünket a másnapi folytatástól. Holott a mozgást legalább hetente 5x30 perc erejéig be kellene építenünk a mindennapokba. Azoknak, akik korábban nem mozogtak, optimális a 15-20 perces, alacsony-közepes intenzitású edzés, majd szép lassan érdemes emelni az időtartamot és az intenzitást. A gyaloglás is remek mozgásforma lehet, ha kellő intenzitással és kitartással végezzük.

2. Tartsuk szem előtt az előnyöket!

A mozgással óriási egészségnyereségre tehetünk szert. Akár fogyás a célunk, akár erősödés, mindkét eredmény elérhető a fizikai aktivitás által – és természetesen megfelelően összeállított étrenddel. Ugyanakkor tisztában kell lennünk a mozgás egészségre gyakorolt hatásaival is. Kutatások bizonyítják, hogy a fizikailag aktív személyeknek fele akkora esélyük van szívbetegségekre, mint a nem sportolóknak. A mozgás csökkenti a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt - a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások (ún. plakkok) alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez (például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz) vezet.

3. Ne költsünk feleslegesen!

Az év elején, amikor sokan megpróbálnak „új életet kezdeni”, könnyű beleesni a költekezés csapdájába. Egy drága edzőruha, márkás cipő, a számtalan kütyü, amivel a sportszergyártók csábítanak, nem feltétlenül szükségesek az eredményes edzéshez. A mozgás minősége és a kitartásunk nem ezektől függenek. Ha már rászántuk magunkat az életformaváltásra, keressünk inkább szakembert, szakembereket magunk mellé, akik segítenek megtalálni a járható utat.
sportkardiológia sportolás szívbetegséggel- Szív-érrendszeri betegséggel élőknek különösen fontos, hogy legyen mellettük szakértő – legalább a kezdeti időszakban. Ideális esetben a páciensnek érdemes az életmód orvoslás lehetőségeit kihasználni, hiszen ez a szakirány éppen arra szolgál, hogy akár már meglévő betegségek esetén alakítson ki egy gyógyító hatású életmódot – egy gondos, mindenre kiterjedő felmérés után – hangsúlyozza Matusovits doktornő.

4. Támogassuk meg a kitartást változatossággal!

A változatosság gyönyörködtet – a mozgásban is. Érdemes az egyes mozgásfajtákat váltogatni az unalom elkerülése végett, illetve egyes edzéseken belül is változtatni az intenzitást vagy a gyakorlatokat. A változatosság az egészségre is hat. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) iránymutatása szerint a 18-64 év közti felnőtteknek kétfajta mozgást is kellene végezniük hetente: aerob- és a rezisztenciaedzést. Az aerob edzés a gyakorlatban leginkább az állóképességi edzésnek felel meg, ide tartozik minden olyan mozgástípus, ami megizzaszt, felgyorsítja a pulzust, gyorsabb légvételt eredményez. Úgy szoktunk praktikusan fogalmazni, hogy az a jó mozgásintenzitás, amely mellett izzadunk és lihegünk ugyan, de még el tudunk mondani néhány mondatot. A WHO szerint ebből kellene legalább 150 percnyit végeznünk hetente úgy, hogy egy edzés legalább 30 perces legyen. A rezisztenciaedzés, vagyis az izomerő fejlesztés a hét legalább két napján lenne ideális.

5. Keressünk társakat!

A csoportban végzett edzés növeli a motivációt, legyen szó akár az edzőtermek csoportos óráiról, akár közös futásról vagy kerékpározásról. Így nem csak testi, de jelentős szellemi és szociális előnyökhöz juthatunk és könnyebben rávesszük magunkat a mozgásra, ha tudjuk, hogy számítanak ránk a csoportban.

6. Rendszeresen ellenőriztessük az egészségünket!

Ha a rendszeres mozgás egészséges, akkor vajon miért van szükség mégis a hobbi- és élsportolók rendszeres kardiológiai szűrésére? A legfőbb indok, hogy számos öröklött vagy szerzett szívbetegség sokszor nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket. Ilyen például a koszorúér-betegség, a szívizom-elfajulás, a billentyűbetegségek, a kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek, szívritmuszavarok, vezetési zavarok.
- A sportkardiológia lényege, hogy kiszűri és azonosítja az összes olyan tényezőt, ami sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthet az egészségre. A szűrés során kizárjuk a felesleges vizsgálatokat, de minden olyan területet feltérképezünk, ami valóban fontos a biztonságos sportoláshoz – ismerteti dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - A sportkardiológai vizsgálatot mindenképpen érdemes elvégeztetni, ha egy szívbeteg sportolni szeretne, ha nincs ismert szívbetegség, de a családban öröklődik ilyen, ha az aktivitás kapcsán csökkenő vagy stagnáló teljesítményt tapasztalunk, ha az elvárthoz képest lassabb fejlődést, hosszabb regenerációs időt érzékelünk. Természetesen nem szabad késlekedni a kivizsgálással az olyan tünetek jelentkezésekor, mint a mellkasi panaszok, a légszomj vagy az – akár terheléstől függetlenül jelentkező - erős szívdobogás-érzés.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Orvos válaszol

Orvos válaszol - Mike Gabriella

Ostrom u. 16.

Tisztelt Doktornő!

47 éves vagyok. Egy évvel ezelőtt voltam kardiológiai vizsgálaton, mivel nem éreztem jól magam. (fulladás, melkasi fájdalom, kézzsibbadás). Akkor szívritmus zavat állapítottgak meg. Kaptam rá gyógyszert Betaloc Zoc-ot. Egy év múlva javasolt újabb kontrol. A kérdésem az lenne, hogy nem ártok e a sporttal, illetve. hogy mennyit szabad sportolnom. Általában 1-1,5órát sportolok, ha tehetem naponta. 0,5 óra szobabicikli, és 0,5 óra futópad, utánna erősítések. A probléma az , hogy a futópadon a pulzusom, hogyha 6-8 km/óra sebességgel futok, akkor 140 körül van. (1 percig tudok csak huzamossan futni, utánna sétára váltok, majd újra futás) Ez nem ártalmas? Úgy érzem ,hogy a megterhelés után kb 1 óra után rosszabb a közérzetem. (enyhe fulladás, erős szívverés érzés. ) Még az lenne a kérdésem ,hogy a szauna nem árt-e?

Előre is köszönöm a válaszát.

Tisztelettel:

Mike Gabriella


Tisztelt Mike Gabriella!

Nem tudom milyen ritmuszavara van. A sportot inkább sétaként kezelném kb. 4-5 km/ óra sebességgel, az erősítést hetente 1-2 alkalommal végezném alacsony súlyokkal 8-10 ismétléssel a nagy izomcsoportoknál (törzs kar, váll, láb, csípő ). A kontroll vizsgálatnál kérje kezelőorvosa véleményét!

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Kapcsolódó oldalak


Kapcsolódó videók


Visszalépés az előző oldalra...

FACEBOOK CSOPORTOK