Híreink
A stressz miatt érelmeszesedés is fenyegethet

A stressz miatt érelmeszesedés is fenyegethet
Létrehozva: 2018.01.18 07:43 Módosítva: 2018.01.18 07:57
2018-01-18 07:57:53.624723 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu

Köztudott, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus rizikóját, de dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a stresszre, mint önálló rizikófaktorra is felhívja a figyelmet.

A stressz komoly rizikófaktor

Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálat kimutatta, hogy azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, amely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.
stressz szívbetegségBár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, az INTERHEART című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz. Ugyanez a tanulmány – amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta – kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint ebben a vizsgálatban a pszichoszociális kóroki tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az egyéb életmódbeli kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást figyelmen kívül lehet hagyni, de a stresszkezelés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Miért olyan veszélyes az érszűkület?

Az érelmeszesedés folyamata során először az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, majd idővel meszes plakkokká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.
A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz.

Szűréssel megelőzhetők a későbbi súlyos betegségek

- Az arteriográfia egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, amellyel kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, mely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, ami közvetve azt jelzi, hogy megkezdődött az érelmeszesedés folyamata – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. -  A már ismert érbetegségekben is használható az arteriográfia: kiváló lehetőség arra, hogy a gyógyszeres kezelés hatásait kövessük. Az arteriográfia és az ezt is tartalmazó szűrőcsomagok elsősorban azoknak ajánlottak, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például magas vércukorszint, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, családban előforduló szívinfarktus, agyi infarktus, mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás és természetesen feldolgozatlan stressz.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

 

 

 

Orvos válaszol

Orvos válaszol - András

András

Tisztelt Sztancsik Doktornő!

Mellkasi fájdalommal, bal alkar zsibbadásával járó panaszaim vannak. Ezen tünetek fizikai terhelés hatására, sportolás esetén (futás, úszás) erősödnek, és a terhelés befejezése után is sokáig megmaradnak. Rengeteg kardiológiai vizsgálatot (normál EKG, terheléses EKG, Holter, ultrahang, cardio CT, szívkatéter) elvégeztettem már, de egyik vizsgálat sem mutatott ki problémát, panaszaim mégsem szűnnek. Ezen kívül orvosi javaslatra neurológiai, gasztroenterológiai (gyomortükrözés) kivizsgálásokon is átestem. Doktornő véleménye szerint, lehet-e ennek ellenére kardiológiai gondom, illetve van-e még bármilyen vizsgálat, amelyet érdemes lenne elvégeztetnem?

Köszönettel:
András
Kedves András!
Köszönöm megtisztelő bizalmát.
Az Ön által leírtak alapján nem valószínű, hogy kardiológiai probléma állhat a háttérben. ( Az elvégzett vizsgálatok is ezt igazolják. )
Pontosabb véleményt személyes konzultáció után tudnék mondani.
Érdemes lenne egy sportorvosi terheléses vizsgálatot végezni ( ergospirometria ).
Amennyiben gondolja mind a konzultációban, mind a vizsgálat elvégzésében tudok segíteni.
Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Részletes tájékoztatás

Kellemes környezet, hangulatos váró. Asszisztensek időben tájékoztattak az esetleges csúszásról. A doktornő valamennyi leletemet türelmesen áttekintette, megtudtuk beszélni a további teendőket, Részletes tájékoztatást kaptam az eredményeimmel kapcsolatban. 

További vélemények

Kapcsolódó videók


Visszalépés az előző oldalra...

FACEBOOK CSOPORTOK