A fehérköpeny-szindrómával ellentétben az álcázott hipertónia esetében a magasvérnyomás betegek alacsonyabb értékeket produkálnak az orvosnál, mint otthon. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a jelenség okaira és veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Rutin vizsgálaton nehéz felismerni

Spanyol kutatók publikálták azt a tanulmányt, amelyből kiderül, hogy a magasvérnyomás betegek 39 %-a az orvosnál normál eredményeket „produkál”. Ez az úgynevezett álcázott hipertónia, amelynek veszélyeire már az American Heart Association és az európai szakmai szervezetek is figyelmeztettek.  Ez a jelenség ugyanis súlyos következményekkel járhat, hiszen a rutinból végzett eljárással nem lehet felismerni, kezelés nélkül viszont egyre nagyobb következményes veszély fenyegeti a szerveket és a szívet. A fel nem ismert és nem kezelt magasvérnyomás betegség ugyanis többek közt stroke-hoz, szívinfarktushoz, szívelégtelenség vezethet. Ráadásul közismert, hogy Magyarországon a szív-érrendszeri betegségeket jelentik a vezető halálokot – többek közt a késői felismerés és ezért a későn kezdett kezelés miatt.

Bárkinél előfordulhat

magas vérnyomás 24 órás vérnyomásmérésA Magyar Hypertonia Társaság szerint magas normális vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha 130-139 közti a szisztolés vagy a 85-89 közti a diasztolés érték. Állásfoglalásuk szerint I. fokozatú enyhe hipertóniáról beszélünk, ha 140-159 vagy 90-99 hgmm-t mérünk. Efölött a középsúlyos és a súlyos magas vérnyomás egyes fokozatai, alcsoportjai helyezkednek el. Fontos tudni, hogy bármely fokozatról is beszélünk, a magas vérnyomás csak ritkán okoz zavaró tüneteket. Ezért is lehetséges, hogy az ún. álcázott hipertónia az amerikai szakmai szervezet szerint a fiatalabb, aktív férfiakat veszélyezteti leginkább, különösen, ha más kardiovaszkuláris rizikófaktor is jelen van az életükben. Ők ugyanis gyakrabban produkálnak normál eredményeket a vizsgálatokon. A spanyol kutatók természetesen nem csak ilyen pácienseket vizsgáltak, amikor feltérképezték annak a 115.708 személynek az adatait, akik 24 órás vérnyomásmérésen vettek részt. A készülék nappal 20 percenként, éjjel 30 percenként rögzítette az adatokat és ezek elemzésekor derült fény a közül 40 %-nál jelen lévő álcázott hipertóniára.

Miért nem elég csak az alkalmi mérés?

- Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni. Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve - sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.
A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet és fény derülhet akár az álcázott hipertóniára is.

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő, Doktor Úr! Olyan kérdésem lenne, hogy a pulzusom mostanában gyakran minden előjel nélkül megugrik. Régebben anginás fájdalmaim voltak, azt két éve terheléses ekg, ultrahang, doppler, teljes kivizsgálással negatívra zárták. Háziorvosom szerint a stresszes munkám miatt rosszul reagál a szívem a noradrenalinra, erre 5 mg concor tablettát adott, reggel fél, este fél bevétellel. Ettől a probléma megoldódni látszott, azonban túlsúlyom miatt (kb 20 kg, amúgy 38 éves 100 kg ffi vagyok) nagyon kíméletes sportolásba kezdtem. A probléma itt jelentkezett. A sportolás alatt is max 80-90-es pulzusom elkezd a sport (mellúszás) után szépen csökkenni, azonban kb egy óra pihenés elteltével minden előjel nélkül felugrik 100-110 körülire és csak 3-4 óra múlva stabilizálódik vissza 70 körülre. Eközben erős idegesség, ingerlékenység van úrrá rajtam, néha enyhe mellkasi szorítással. Mivel a stresszre is a mozgást javasolják ezért sakk-matt helyzetben érzem magam. Ön szerint mi váltja ezt ki és mi a megoldás, hová forduljak? Köszönettel.
Kovács Zoltán

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Kovács Zoltán!

Mivel több problémát említett, mindenképpen kardiológiai kivizsgálást javasolok. Szívesen állunk mi is rendelkezésére.

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Kiemelkedő szakmai tudás

Dr. Sztancsik Ilonánál jártam, aki egy nagyon kedves, alapos és nagy szaktudású Doktornő. Mindent részletesen elmagyarázott, rám szánta az időt. Örülök, hogy jó kezekbe kerültem!

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.07.11 07:16