A fehérköpeny-szindrómával ellentétben az álcázott hipertónia esetében a magasvérnyomás betegek alacsonyabb értékeket produkálnak az orvosnál, mint otthon. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a jelenség okaira és veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Rutin vizsgálaton nehéz felismerni

Spanyol kutatók publikálták azt a tanulmányt, amelyből kiderül, hogy a magasvérnyomás betegek 39 %-a az orvosnál normál eredményeket „produkál”. Ez az úgynevezett álcázott hipertónia, amelynek veszélyeire már az American Heart Association és az európai szakmai szervezetek is figyelmeztettek.  Ez a jelenség ugyanis súlyos következményekkel járhat, hiszen a rutinból végzett eljárással nem lehet felismerni, kezelés nélkül viszont egyre nagyobb következményes veszély fenyegeti a szerveket és a szívet. A fel nem ismert és nem kezelt magasvérnyomás betegség ugyanis többek közt stroke-hoz, szívinfarktushoz, szívelégtelenség vezethet. Ráadásul közismert, hogy Magyarországon a szív-érrendszeri betegségeket jelentik a vezető halálokot – többek közt a késői felismerés és ezért a későn kezdett kezelés miatt.

Bárkinél előfordulhat

magas vérnyomás 24 órás vérnyomásmérésA Magyar Hypertonia Társaság szerint magas normális vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha 130-139 közti a szisztolés vagy a 85-89 közti a diasztolés érték. Állásfoglalásuk szerint I. fokozatú enyhe hipertóniáról beszélünk, ha 140-159 vagy 90-99 hgmm-t mérünk. Efölött a középsúlyos és a súlyos magas vérnyomás egyes fokozatai, alcsoportjai helyezkednek el. Fontos tudni, hogy bármely fokozatról is beszélünk, a magas vérnyomás csak ritkán okoz zavaró tüneteket. Ezért is lehetséges, hogy az ún. álcázott hipertónia az amerikai szakmai szervezet szerint a fiatalabb, aktív férfiakat veszélyezteti leginkább, különösen, ha más kardiovaszkuláris rizikófaktor is jelen van az életükben. Ők ugyanis gyakrabban produkálnak normál eredményeket a vizsgálatokon. A spanyol kutatók természetesen nem csak ilyen pácienseket vizsgáltak, amikor feltérképezték annak a 115.708 személynek az adatait, akik 24 órás vérnyomásmérésen vettek részt. A készülék nappal 20 percenként, éjjel 30 percenként rögzítette az adatokat és ezek elemzésekor derült fény a közül 40 %-nál jelen lévő álcázott hipertóniára.

Miért nem elég csak az alkalmi mérés?

- Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni. Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve - sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.
A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet és fény derülhet akár az álcázott hipertóniára is.

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Dr. nő! 34 éves férfi vagyok aki rengeteget sportol heti hat nap edzés diéta nagyon figyelek az étkezésre napi 5 étkezés háromóránként. Testépítés , állóképesség edzés naponta séta kb:5 km. Irodában dolgozom sokat ülök de óránként fel szoktam állni és sétálgatni. Úgy három hete mondhatni előzmény nélkül délutános voltam és estére a duplájára dagadt a bokám a bokahajlatom a sípcsont kezdeténél és piros lett a bőr feszes és úgy fájt hogy nem tudtam ráállni. Voltam ügyeleten ahol azt mondták bogárcsípés másnap sebészeten ahol azt mondták köszvény vagy ízületi gyulladás is lehet kenjem apranax dolo krémmel. Így is tettem és hétvégén szinte helyre jött de hétfőn újra bedurrant bepirosodott bedagadt újból és megint nem tudtam ráállni. Ekkor elmentem a háziorvoshoz és reumatológushoz írtak fel köszvényre Colciumot és szteroidot Rheosolont nagy dózisban és azt az utasítást kaptam ha két napon belül ha nem.javul akkor menjek el bőrgyógyászhoz mert lehet orbánc is. Nem javult úgyhogy elmentem bőrgyógyászhoz aki azt mondta hogy nem orbánc de nem is köszvény mert abszolult nem magas a húgysav a laborképemben és gyulladásos paraméter sincs , hanem bogárcsípés allergia úgyhogy ne szedjem a szteroidot. Kaptam allergiára gyógyszert és szteroidos kenőcsöt ha újból előfordulna az eset. Ennek már több mint két hete és a bokám estére még mindig picit bedagad és pirosabb sötétebb színű még most is mint a másik és napközben sajog a vádlim , a lábfejem és a combom, térdem térdhajlatom illetve a sípcsontrész , de nem élesen csak sajog egész nap de ha terhelem akkor is és ha nem olyankor is ha csak ülök és nyomódik. A cipő ki van kötve de néha le kell vennem.mert kellemetlen illetve a zokni is vágja a lábam sokszor mintha szorítanák és fel le húzgálom.napközben. a vádlim , combom nem.duzzadt és nem is volt az egyszer sem mióta elkezdődött ez az egész, lázam rossz közérzetem és hidegrázásom sem volt és a pirosság sem terjedt tovább eddig. Voltam bokaröntgenen ott nem.láttak semmit és ultrahangon is ott ellenőrizték a vénákat az egész lábamban color doppler ultrahangos géppel az rendben volt, nem találtak elzáródást. Már nem.tudom mit kéne tennem mert még mindig nem vagyok rendben már járni tudok de ahogy fent írtam a bokám estére picit beduzzad más színe van mint a másiknak és sajog a vádlimmal térdemmel és combommal együtt felváltva . Nem vagyok túlsúlyos 76 kg .folyamatosan sportolok egészségesen étkezek és sok folyadékot iszom. Nem cigarettázok nem kávézok és soha nem iszom alkoholt, jó a vérnyomásom és cukorbeteg sem vagyok.Táplálékkiegészítőket szedek de szteroidot soha sok multivitamint és ízületvédőt. Mi a véleménye mit kéne tennem és mi lehet ez egy bogárcsípés vagy érszűkület esetleg keringési probléma? Ha érszűkület az okozhat ilyen hosszan tartó és combig és feljebb felnyúló tüneteket? Már lassan 1 hónapja szenvedek vele arra nem emlékszem hogy meghúztam rántottam volna nem sérült meg nem vágtam.meg és csípésre sem emlékszem viszont voltam nagy fűben a munkám miatt is mivel rendőr vagyok és sokat járok helyszínekre. Hová menjek még ezután ha nem múlik és még mindig fennállnak a tünetek a duzzanat estére és a pirosság illetve a lábsajgás, mert mióta tart sétálni sem tudtam egy nagyobb távot pedig azelőtt minden nap mentem. Aggódom mert még ilyen soha nem volt velem és nagyon idegesít mert nem tudok sportolni sem miatta , ahogy szoktam. Azt még el szeretném mondani hogy az utóbbi időben az eset előtt sok alkalommal használtam flabelosz gépet edzések után 10 percekre két naponta több hónapon át esetleg lehet köze a dologhoz? Az okozhatott esetleg nyirokrendszeri vagy érrendszeri problémát nálam. Még annyit hogy ha orbánc volt az elmúlhatott vagy visszahúzódhatott tünetek terén csak gyulladáscsökkentőktől, mert idáig csak azt szedtem? Válaszát előre is köszönöm.
István

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt István!



Önnek személyes konzultációt javasolnék, ui. látni szeretném a lábán észlelt elváltozást, amit panaszaival összefüggésben tudnék értékelni. ( Az is fontos, hogy eddig milyen betegségei voltak, szed-e rendszeresen gyógyszert, van-e gyógyszerérzékenysége vagy egyéb allergiája,mindkét bokája dagadt vagy csak az egyik ). A sportolásával kapcsolatban is lenne néhány tanácsom.

Tisztelettel:

Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Alapos

Különösen jó volt Sztancsik doktornő alapos vizsgálata és körültekintő javaslatai.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.07.11 07:16