A fehérköpeny-szindrómával ellentétben az álcázott hipertónia esetében a magasvérnyomás betegek alacsonyabb értékeket produkálnak az orvosnál, mint otthon. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a jelenség okaira és veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Rutin vizsgálaton nehéz felismerni

Spanyol kutatók publikálták azt a tanulmányt, amelyből kiderül, hogy a magasvérnyomás betegek 39 %-a az orvosnál normál eredményeket „produkál”. Ez az úgynevezett álcázott hipertónia, amelynek veszélyeire már az American Heart Association és az európai szakmai szervezetek is figyelmeztettek.  Ez a jelenség ugyanis súlyos következményekkel járhat, hiszen a rutinból végzett eljárással nem lehet felismerni, kezelés nélkül viszont egyre nagyobb következményes veszély fenyegeti a szerveket és a szívet. A fel nem ismert és nem kezelt magasvérnyomás betegség ugyanis többek közt stroke-hoz, szívinfarktushoz, szívelégtelenség vezethet. Ráadásul közismert, hogy Magyarországon a szív-érrendszeri betegségeket jelentik a vezető halálokot – többek közt a késői felismerés és ezért a későn kezdett kezelés miatt.

Bárkinél előfordulhat

magas vérnyomás 24 órás vérnyomásmérésA Magyar Hypertonia Társaság szerint magas normális vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha 130-139 közti a szisztolés vagy a 85-89 közti a diasztolés érték. Állásfoglalásuk szerint I. fokozatú enyhe hipertóniáról beszélünk, ha 140-159 vagy 90-99 hgmm-t mérünk. Efölött a középsúlyos és a súlyos magas vérnyomás egyes fokozatai, alcsoportjai helyezkednek el. Fontos tudni, hogy bármely fokozatról is beszélünk, a magas vérnyomás csak ritkán okoz zavaró tüneteket. Ezért is lehetséges, hogy az ún. álcázott hipertónia az amerikai szakmai szervezet szerint a fiatalabb, aktív férfiakat veszélyezteti leginkább, különösen, ha más kardiovaszkuláris rizikófaktor is jelen van az életükben. Ők ugyanis gyakrabban produkálnak normál eredményeket a vizsgálatokon. A spanyol kutatók természetesen nem csak ilyen pácienseket vizsgáltak, amikor feltérképezték annak a 115.708 személynek az adatait, akik 24 órás vérnyomásmérésen vettek részt. A készülék nappal 20 percenként, éjjel 30 percenként rögzítette az adatokat és ezek elemzésekor derült fény a közül 40 %-nál jelen lévő álcázott hipertóniára.

Miért nem elég csak az alkalmi mérés?

- Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni. Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve - sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.
A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet és fény derülhet akár az álcázott hipertóniára is.

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő, Doktor Úr! Olyan kérdésem lenne, hogy a pulzusom mostanában gyakran minden előjel nélkül megugrik. Régebben anginás fájdalmaim voltak, azt két éve terheléses ekg, ultrahang, doppler, teljes kivizsgálással negatívra zárták. Háziorvosom szerint a stresszes munkám miatt rosszul reagál a szívem a noradrenalinra, erre 5 mg concor tablettát adott, reggel fél, este fél bevétellel. Ettől a probléma megoldódni látszott, azonban túlsúlyom miatt (kb 20 kg, amúgy 38 éves 100 kg ffi vagyok) nagyon kíméletes sportolásba kezdtem. A probléma itt jelentkezett. A sportolás alatt is max 80-90-es pulzusom elkezd a sport (mellúszás) után szépen csökkenni, azonban kb egy óra pihenés elteltével minden előjel nélkül felugrik 100-110 körülire és csak 3-4 óra múlva stabilizálódik vissza 70 körülre. Eközben erős idegesség, ingerlékenység van úrrá rajtam, néha enyhe mellkasi szorítással. Mivel a stresszre is a mozgást javasolják ezért sakk-matt helyzetben érzem magam. Ön szerint mi váltja ezt ki és mi a megoldás, hová forduljak? Köszönettel.
Kovács Zoltán

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Kovács Zoltán!

Mivel több problémát említett, mindenképpen kardiológiai kivizsgálást javasolok. Szívesen állunk mi is rendelkezésére.

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Alapos, figyelmes

A doktornő alapos volt: figyelt rám, meghallgatott, megvizsgált, és további vizsgálati lépéseket határozott meg.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2018.05.18
Utolsó módosítás: 2018.07.11