Az életkor is hat az ereinkre
Tény és való, hogy az idősödés hat a szív- és érrendszerünkre is, amely egyre fogékonyabbá válik a megbetegedésekre, például a magasvérnyomás betegségre és az érszűkületre. A 65 éven felüliek halálozási okainak 40 százalékát a szívproblémák teszik ki. A 80 éves férfiaknak 9-szer akkora az esélyük, hogy krónikus szívbetegségek okozzák a halálukat, mint az 50 éveseknek. A nőknél ugyanez a kockázat 11-szeresére növekszik ugyanebben a periódusban.
Ezt a romlást természetesen az életmódunk is felgyorsíthatja, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az életkor növekedésével is együtt jár az erek merevebbé és vastagabbá válása, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora. Ennek okairól több teória is létezik. Az egyik elmélet szerint egy „ördögi körről” van szó: az öregedés létrehoz bizonyos környezeti változásokat az erekben, amelyek hatására az erek keményedni kezdenek, és kialakul a magas vérnyomás. Ugyanakkor a megváltozott környezet azt is megkönnyíti, hogy zsíros plakkok rakódjanak le az erek belső falán. Így jön létre az érszűkület, amely felgyorsítja az erek öregedését, ami pedig tovább keményíti az ereket és további lerakódásokat eredményez.
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezek a folyamatok egyes emberekben gyorsan, másokban sokkal lassabban mennek végbe – végeredményben tehát az ereink „életkora” akár el is térhet a valódi, biológiai korunktól.
Az erek jólléte az endotheliumtól függ
Az endothelium (vagyis az erek belsejét borító egyrétegű laphám) sejtjei egyfajta karmesteri szerepet töltenek be. Szinte minden, éren belüli aktivitást kontrollálnak, azonban az öregedéssel ők maguk is vesztenek a hatékonyságukból. Azok a személyek tehát, akik fiatalosan, egészségesen igyekeznek megőrizni az endotheliumot, jelentősen csökkenthetik a magas vérnyomás, az érszűkület, végső soron pedig a szívinfarktus és a stroke esélyét.
Az endothelium egészségét pedig a megfelelő életmóddal és szükség esetén az orvosi segítséggel lehet legtovább megőrizni.
Mi indolkolhatja a kardiológiai kivizsgálást?
- Mozgásszegény életmód
- Bár a kutatók még vizsgálják az endothelium egészségesen tartásának módszereit, az már egyre biztosabbnak látszik, hogy a fizikai inaktivitás rosszul hat az erekre. Többek közt növelheti a vérnyomást, a testzsír százalékot, a koleszterinszintet, csökkentheti az izomtömeget és rugalmatlanabbá teheti az ereket. Éppen ezen okok miatt a mozgásszegény életmódot folytatóknál az idősödés még erősebben igénybe veszi a szív- és érrendszert, tehát indokolt a rendszeres kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
- Dohányzás
Régóta köztudott, hogy a cigarettafüst számos toxikus összetevőt tartalmaz, így például szén-monoxidot, amely rombolja az endothelium sejtjeit. Ezen kívül növeli a vérnyomást és a pulzust, valamint szűkíti az ereket, amelyek így kevesebb oxigént lesznek képesek a szívbe juttatni. Ráadásul a dohányzás hatására a vérlemezkék tapadósabbá válnak, ezáltal pedig hajlamosabbak lesznek a plakk képzésére.
- Túlsúly
A jelentős túlsúly önmagában növeli a vérnyomást és nagy valószínűséggel a triglicerid szintet is. Ugyanakkor csökkenti a HDL (”jó”) koleszterin szintjét és előrevetíti az inzulinrezisztenciát, illetve a cukorbetegséget.
- Cukorbetegség
A 2. típusú diabétesz az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, az esetek közel felét 55 éves kor felett diagnosztizálják. A cukorbetegeknél pedig korábban és agresszívabban jelentkezhet az érszűkület. A rendszeres kardiológiai szűrés azért fontos, mert a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke a diabétesszel összefüggő leggyakoribb halálokok.
- Stresszes életmód
A feldolgozatlan stressz során termelődő adrenalin és noradrenalin az idősebb embereknél gyorsabb vérnyomás emelkedést okoz, ráadásul nekik tovább is marad magasan a vérnyomásuk, az erek rugalmatlansága miatt. A magas vérnyomás pedig feltétlenül kezelendő a későbbi, súlyos következmények kivédése miatt.
Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
Dr. Petróczy Natália
belgyógyászKöszönöm, hogy leírta a panaszait. Fizikális vizsgálat és a teljes laborismeret nélkül nehéz egyértelműen megmondani, hogy tüneteit a gyógyszerek mellékhatása, a nem megfelelően beállított vérnyomás, esetleg háttérben álló ok (másodlagos hipertónia), vagy a szorongás okozza-e.
A leírt nagyfokú vérnyomás-ingadozás és a gyógyszerbevétel utáni rosszullétek valóban utalhatnak arra, hogy túl erős a jelenlegi vérnyomáscsökkentő terápia, és időnként túl alacsonyra esik a vérnyomása. Ilyenkor jelentkezhet szédülés, gyengeség, remegés, mellkasi diszkomfort.
Javaslom otthon Schellong-teszt elvégzését, ami segít eldönteni, fennáll-e felálláskor kóros vérnyomás-esés:
5 perc fekvés után mérjen vérnyomást–pulzust.
Álljon fel, majd 1, 3 és 5 perc múlva ismét mérjen.
Ha a szisztolés vérnyomás 20 Hgmm-nél többet esik, a kezelés módosítása indokolt.
A szorongás is jelentősen ronthatja a helyzetet, ezért fontos lenne, hogy pszichológus vagy pszichoterapeuta is segítse Önt, ne csak gyógyszer.
Összességében a tünetek mindkét irányból eredhetnek: túl erős gyógyszerhatásból és a kezeletlenebb szorongásból is. A Schellong-teszt eredménye sokat segít a további lépésekben.
Ha megírja az eredményt, szívesen segítek értékelni.
Üdvözlettel:
dr.Petróczy Natália
