Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

Egyre többen szenvednek IBS-től

A szív-érrendszeri betegségeknek sok ismert önálló rizikófaktora létezik, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és magas koleszterinszint, és ezek közé tartozik az IBS is – erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology, miután 17.5 millió ember egészségi adatait elemezte.
Az IBS egy tünetcsoport, az emésztőrendszer funkcionális zavara, melynek hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás.  Az IBS nem keverendő össze két másik, igen hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Míg az előbbi a vastag- és végbelet érinti, az utóbbi a száj és a végbél közt bármely szakaszát érintheti az emésztőrendszernek. Mindegyik kórképnél tipikus tünetként a hasi fájdalom, a hasmenés, a fáradtság és a fogyás jelentkezik. Sokan összekeverik az IBS-t a lisztérzékenységgel vagy cöliákiával is, hiszen a tünetek itt is hasonlóak, de ez utóbbi a gluténra adott speciális immunválasz miatt alakul ki és megfelelő étrenddel karbantartható.
Az IBS-t az esetek többségében a 30-as életévek előtt és gyakrabban nőknél diagnosztizálják.

Miért tekinthető önálló rizikótényezőnek?

Amerikai kutatók vizsgálták meg 17.5 millió, 18-65 év közti személy egészségi adatait, kiszűrvén azokat, akik 2014-2017 közt IBS diagnózist kaptak és azokat, akik (IBS-sel vagy anélkül) szívinfarktuson estek át. Az eredmények szerint 211.870 emberről derült ki, hogy IBS-sel él, ami az USA teljes lakosságára vetítve 1,2 százalékos előfordulást jelent. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy a szív-érrendszeri betegségek ismert rizikófaktorai, mint a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és magas koleszterinszint gyakrabban voltak jelen az IBS­-betegek közt. Végezetül arra a megállapításra jutottak, hogy az IBS-betegeknek kétszer akkora esélye van arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint azoknak, akik nincs ilyen problémájuk.
Az emelkedett rizikó akkor is jelentős maradt – egészen pontosan 23 % -, amikor tekintetbe vették az életmódbeli kockázati faktorokat és azokat a megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz. 

Miért fontos ezt tudni a kardiológusnak?

kardiológiai kivizsgálás- A kardiológiai kivizsgálásnak kiemelt része az anamnézis felvétel. Az ilyen jellegű kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban teljes körűen szükséges a páciens kikérdezése, leleteinek vizsgálata, hiszen nem csak a meglévő szív-érrendszeri betegségek jelenthetnek rizikófaktort, de számos más betegség vagy állapot is, mint például a menopauza lezárulta a nőknél vagy akár az IBS – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ezért aztán azoknak, akik nem rendelkeznek tünetekkel, de bármilyen szempontból veszélyeztetettek, nagyon ajánlott évente-kétévente egy kardiológiai szűrés. Ilyenkor az alapos kikérdezésen, fizikális vizsgálaton túl a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang, az arteriográfiás érállapot felmérés, a vérnyomásmérés, a testösszetétel meghatározás és a nagylabor vizsgálatok már egy olyan, viszonylag teljes képet mutathatnak a szív-érrendszer állapotáról, amellyel lehetővé válik a korai felismerés és szükség esetén a kezelés.

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Dr. nő! 34 éves férfi vagyok aki rengeteget sportol heti hat nap edzés diéta nagyon figyelek az étkezésre napi 5 étkezés háromóránként. Testépítés , állóképesség edzés naponta séta kb:5 km. Irodában dolgozom sokat ülök de óránként fel szoktam állni és sétálgatni. Úgy három hete mondhatni előzmény nélkül délutános voltam és estére a duplájára dagadt a bokám a bokahajlatom a sípcsont kezdeténél és piros lett a bőr feszes és úgy fájt hogy nem tudtam ráállni. Voltam ügyeleten ahol azt mondták bogárcsípés másnap sebészeten ahol azt mondták köszvény vagy ízületi gyulladás is lehet kenjem apranax dolo krémmel. Így is tettem és hétvégén szinte helyre jött de hétfőn újra bedurrant bepirosodott bedagadt újból és megint nem tudtam ráállni. Ekkor elmentem a háziorvoshoz és reumatológushoz írtak fel köszvényre Colciumot és szteroidot Rheosolont nagy dózisban és azt az utasítást kaptam ha két napon belül ha nem.javul akkor menjek el bőrgyógyászhoz mert lehet orbánc is. Nem javult úgyhogy elmentem bőrgyógyászhoz aki azt mondta hogy nem orbánc de nem is köszvény mert abszolult nem magas a húgysav a laborképemben és gyulladásos paraméter sincs , hanem bogárcsípés allergia úgyhogy ne szedjem a szteroidot. Kaptam allergiára gyógyszert és szteroidos kenőcsöt ha újból előfordulna az eset. Ennek már több mint két hete és a bokám estére még mindig picit bedagad és pirosabb sötétebb színű még most is mint a másik és napközben sajog a vádlim , a lábfejem és a combom, térdem térdhajlatom illetve a sípcsontrész , de nem élesen csak sajog egész nap de ha terhelem akkor is és ha nem olyankor is ha csak ülök és nyomódik. A cipő ki van kötve de néha le kell vennem.mert kellemetlen illetve a zokni is vágja a lábam sokszor mintha szorítanák és fel le húzgálom.napközben. a vádlim , combom nem.duzzadt és nem is volt az egyszer sem mióta elkezdődött ez az egész, lázam rossz közérzetem és hidegrázásom sem volt és a pirosság sem terjedt tovább eddig. Voltam bokaröntgenen ott nem.láttak semmit és ultrahangon is ott ellenőrizték a vénákat az egész lábamban color doppler ultrahangos géppel az rendben volt, nem találtak elzáródást. Már nem.tudom mit kéne tennem mert még mindig nem vagyok rendben már járni tudok de ahogy fent írtam a bokám estére picit beduzzad más színe van mint a másiknak és sajog a vádlimmal térdemmel és combommal együtt felváltva . Nem vagyok túlsúlyos 76 kg .folyamatosan sportolok egészségesen étkezek és sok folyadékot iszom. Nem cigarettázok nem kávézok és soha nem iszom alkoholt, jó a vérnyomásom és cukorbeteg sem vagyok.Táplálékkiegészítőket szedek de szteroidot soha sok multivitamint és ízületvédőt. Mi a véleménye mit kéne tennem és mi lehet ez egy bogárcsípés vagy érszűkület esetleg keringési probléma? Ha érszűkület az okozhat ilyen hosszan tartó és combig és feljebb felnyúló tüneteket? Már lassan 1 hónapja szenvedek vele arra nem emlékszem hogy meghúztam rántottam volna nem sérült meg nem vágtam.meg és csípésre sem emlékszem viszont voltam nagy fűben a munkám miatt is mivel rendőr vagyok és sokat járok helyszínekre. Hová menjek még ezután ha nem múlik és még mindig fennállnak a tünetek a duzzanat estére és a pirosság illetve a lábsajgás, mert mióta tart sétálni sem tudtam egy nagyobb távot pedig azelőtt minden nap mentem. Aggódom mert még ilyen soha nem volt velem és nagyon idegesít mert nem tudok sportolni sem miatta , ahogy szoktam. Azt még el szeretném mondani hogy az utóbbi időben az eset előtt sok alkalommal használtam flabelosz gépet edzések után 10 percekre két naponta több hónapon át esetleg lehet köze a dologhoz? Az okozhatott esetleg nyirokrendszeri vagy érrendszeri problémát nálam. Még annyit hogy ha orbánc volt az elmúlhatott vagy visszahúzódhatott tünetek terén csak gyulladáscsökkentőktől, mert idáig csak azt szedtem? Válaszát előre is köszönöm.
István

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt István!



Önnek személyes konzultációt javasolnék, ui. látni szeretném a lábán észlelt elváltozást, amit panaszaival összefüggésben tudnék értékelni. ( Az is fontos, hogy eddig milyen betegségei voltak, szed-e rendszeresen gyógyszert, van-e gyógyszerérzékenysége vagy egyéb allergiája,mindkét bokája dagadt vagy csak az egyik ). A sportolásával kapcsolatban is lenne néhány tanácsom.

Tisztelettel:

Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Emberi

Sztancsik doktornőnél kedvesebb, hozzáértőbb, emberibb orvossal még nem találkoztam. Nagyon hálás vagyok, hogy hozzá kerültem és ezután is csak hozzá fogok járni.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.07.11 07:22